„Fattyúhering” változatai közötti eltérés

Fattyúhering
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Csontos halak (Osteichthyes);
Osztály:	Sugarasúszójú halak (Actinopterygii);
Rend:	Heringalakúak (Clupeiformes);
Család:	Heringfélék (Clupeidae);
Alcsalád:	Alosinae;
Nem:	Alosa;
Faj:	A. alosa;
Tudományos név
	Alosa alosa; (Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Fattyúhering témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Fattyúhering témájú médiaállományokat és Fattyúhering témájú kategóriát.

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. augusztus 11., 00:42-kori változata

A fattyúhering (Alosa alosa) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a heringalakúak (Clupeiformes) rendjéhez, ezen belül a heringfélék (Clupeidae) családjához tartozó faj.

Elterjedése

A fattyúhering elterjedési területe az Atlanti-óceán északkeleti felének parti vizei, Dél-Norvégiától Észak-Afrikáig; a Földközi-tenger nyugati fel. Napjainkra csaknem kipusztult.

Megjelenése

A fattyúhering teste nyújtott, oldalról lapított, kerekded pikkelyekkel. Oldalvonala nincs, feje csupasz. Hátúszója rövid, zsírúszója nincs (ez jellemző valamennyi heringfélére). Felső állkapcsán középen jól fejlett bemetszés van. Az alsó állkapocs a szem hátulsó szegélyéig ér (ez valamennyi Alosa és Caspialosa fajra jellemző). Az ekecsonton (vomer) nincsenek fogak (ellentétben a Caspialosa fajokkal). 90-130 hosszú, nagyon vékony kopoltyútüskéje van. Egy-egy hosszanti sorban 70-80 pikkely van. Színezete felül a kékeszöldtől a barnáig terjed; oldalai és a hasoldal ezüstös fehér, „sárgaréz” fénnyel. A felső kopoltyúszegély mögött nagy fekete folt, mögötte 1-2 kisebb, jelentéktelenebb folt látható. Testhossza 35-40 centiméter, maximum 70 centiméter.

Életmódja

A fattyúhering állati planktonnal táplálkozik.

Szaporodása

A fattyúhering anadrom vándorhal (a tengerből az édesvízbe vonul ívni). A parthoz közeli vizekben több évig tartózkodik, a 3-4 évesen ivarérett fattyúheringek messze felúsznak a folyókba. Május-júniusban ívik, ikrái szabadon sodródnak a folyó medrében. Az ivadék a víz hőmérsékletétől függően 4-8 nap alatt kel ki. A 8-12 centiméter hosszúságot elért kishalak augusztus és október között visszatérnek a tengerbe.

Forrás

Édesvízi halak. Budapest: Magyar Könyvklub. 1996. = Természetkalauz, ISBN 963 547 140 8

@@ 40. sor: / 40. sor: @@
 [[cs:Placka pomořanská]]
 [[de:Maifisch]]
+[[es:Alosa alosa]]
 [[fr:Grande alose]]
 [[it:Alosa alosa]]