„Harrán” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ar:حران |
a Bot: Link javítása átnevezés után (asszír király) |
||
| 3. sor: | 3. sor: | ||
'''Harrán''', [[latin]]ul '''Carrhae''', mai [[török nyelv|török]] nevén '''Sultantepe''' észak-[[mezopotámia]]i város volt, közel [[Anatólia]] és a történelmi [[Szíria]] határához. A [[Kr. e. 1. évezred]]ben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és [[Szín (mitológia)|Szín]] [[hold]]isten kultuszhelye. |
'''Harrán''', [[latin]]ul '''Carrhae''', mai [[török nyelv|török]] nevén '''Sultantepe''' észak-[[mezopotámia]]i város volt, közel [[Anatólia]] és a történelmi [[Szíria]] határához. A [[Kr. e. 1. évezred]]ben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és [[Szín (mitológia)|Szín]] [[hold]]isten kultuszhelye. |
||
[[Ninive]] [[Kr. e. 612]]-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be [[II. Assur-uballit]] vezetésével, de [[Kr. e. 609]]-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] – [[médek|méd]] hadsereg. A médeket [[Küaxarész]] [[méd király]] személyesen vezette. <ref name=oktch> {{ÓKTCH}} </ref> [[Szín (isten)|Szín]] templomát ekkor elhagyták, [[Nabú-naid]] uralkodásának kezdetén ([[i. e. 555]]) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a [[Méd Birodalom]] része volt. <ref name=roaf> {{Roaf}} </ref> |
[[Ninive]] [[Kr. e. 612]]-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be [[II. Assur-uballit asszír király|II. Assur-uballit]] vezetésével, de [[Kr. e. 609]]-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges [[Újbabiloni Birodalom|újbabiloni]] – [[médek|méd]] hadsereg. A médeket [[Küaxarész]] [[méd király]] személyesen vezette. <ref name=oktch> {{ÓKTCH}} </ref> [[Szín (isten)|Szín]] templomát ekkor elhagyták, [[Nabú-naid]] uralkodásának kezdetén ([[i. e. 555]]) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a [[Méd Birodalom]] része volt. <ref name=roaf> {{Roaf}} </ref> |
||
A későbbiekben a [[Szeleukida Birodalom]] része és [[Oszrhoéné]] tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és [[arabok|arab]] [[Abgaridák|Abgarida]] fejedelmei [[Kr. e. 132]] – Kr. u. [[114]] között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provincia|provinciaként. |
A későbbiekben a [[Szeleukida Birodalom]] része és [[Oszrhoéné]] tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és [[arabok|arab]] [[Abgaridák|Abgarida]] fejedelmei [[Kr. e. 132]] – Kr. u. [[114]] között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provincia|provinciaként. |
||
A lap 2009. augusztus 10., 15:11-kori változata
| Mezopotámia földrajza |
|---|
| Sumer |
| Akkád |
|
Babilóniai városok Asszíriai városok |
| Egyéb városok |
Harrán, latinul Carrhae, mai török nevén Sultantepe észak-mezopotámiai város volt, közel Anatólia és a történelmi Szíria határához. A Kr. e. 1. évezredben tett szert nagyobb jelentőségre, mint kereskedelmi csomópont és Szín holdisten kultuszhelye.
Ninive Kr. e. 612-es lerombolása után az asszír hadsereg és adminisztráció maradékai Harránban rendezkedtek be II. Assur-uballit vezetésével, de Kr. e. 609-ben a várost megostromolta és bevette a szövetséges újbabiloni – méd hadsereg. A médeket Küaxarész méd király személyesen vezette. [1] Szín templomát ekkor elhagyták, Nabú-naid uralkodásának kezdetén (i. e. 555) még mindig üresen állt. A város ekkor még mindig a Méd Birodalom része volt. [2]
A későbbiekben a Szeleukida Birodalom része és Oszrhoéné tartomány székhelye lett. A parthus hódítás során önállósodott, és arab Abgarida fejedelmei Kr. e. 132 – Kr. u. 114 között teljes önállóságot élveztek, majd Traianus keleti hadjárata során Róma félautonóm vazallusaivá lettek. A 3. század elején olvasztották a birodalomba egyszerű provincia|provinciaként.
Kr. e. 53-ban a város mellett pusztult el Marcus Licinius Crassus hadserege vezérével együtt a parthusokkal vívott harcban (ld. carrhae-i csata). 217-ben Caracallát szintén itt gyilkolták meg, majd 296-ban Galerius vereséget szenvedett az újperzsa hadseregtől. Ettől kezdve a 7. századi arab hódításig perzsa kézen maradt a város. A kereszténység és a helyi pogány képzetek hatására alakult ki a 11. században kihalt jazdánita keresztény szekta.
A város a muszlimok uralma alatt is megőrizte fontosságát, elsősorban kulturális tekintetben. II. Marván Omajjád kalifa (744–750) Harránt tette meg székhelyévé.
Jelenleg Törökország területén található, híres agyagból tapasztott „méhkaptár”-házairól.
|
Ez az ókori témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
Jegyzetek
- ↑ Sablon:ÓKTCH
- ↑ Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8
