„Arausiói csata” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs forrás sablon |
a Bot: következő hozzáadása: pt:Batalha de Arausio; kozmetikai változtatások |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
|helyszín= [[Arausio]] városa és a [[Rhône]] között |
|helyszín= [[Arausio]] városa és a [[Rhône]] között |
||
|eredmény= Hatalmas római vereség |
|eredmény= Hatalmas római vereség |
||
|egyik fél= [[Teutonok]] <br> [[Kimberek]] |
|egyik fél= [[Teutonok]] <br /> [[Kimberek]] |
||
|másik fél= [[Római Köztársaság]] |
|másik fél= [[Római Köztársaság]] |
||
|parancsnokok1= [[Boiorix]] <br> [[Teutobod]] |
|parancsnokok1= [[Boiorix]] <br /> [[Teutobod]] |
||
|parancsnokok2= [[Quintus Servilius Caepio]]<br>[[Gnaeus Mallius Maximus]] |
|parancsnokok2= [[Quintus Servilius Caepio]]<br />[[Gnaeus Mallius Maximus]] |
||
|erők1= Körülbelül 200 000 katona |
|erők1= Körülbelül 200 000 katona |
||
|erők2= 80 000 légiós és 40 000 főnyi segéderő |
|erők2= 80 000 légiós és 40 000 főnyi segéderő |
||
|veszteségek1= Ismeretlen <br> (Valószínűleg néhány ezer) |
|veszteségek1= Ismeretlen <br /> (Valószínűleg néhány ezer) |
||
|veszteségek2= 80 000 <br> (ha a segédcsapatokat is beleszámítjuk, akkor 120 000) |
|veszteségek2= 80 000 <br /> (ha a segédcsapatokat is beleszámítjuk, akkor 120 000) |
||
}} |
}} |
||
{{Kimber háború csatái}} |
{{Kimber háború csatái}} |
||
21. sor: | 21. sor: | ||
Az '''arausiói csatára''' [[Kr. e. 105]]. [[október 6.|október 6-án]] került sor [[Arausio]] városa, (a mai [[Orange, Vaucluse|Orange]], [[Vaucluse]]) és a Rhodanus ([[Rhône]]) folyó között, a [[kimber háború]] csúcspontja. Két római sereg vívott itt meg a [[kimberek|kimber]] és [[teutonok|teuton]] törzsekkel. A [[Római Köztársaság]] csapatait [[Quintus Servilius Caepio]] [[proconsul]] és [[Gnaeus Mallius Maximus]] [[consul]] vezette, a kimberek vezére [[Boiorix]] volt. A consul és a proconsul képtelensége az együttműködésre a római sereg katasztrofális vereségéhez vezetett. A rómaiak nyolcvanezer katonát, a kísérőkkel együtt összesen 112 ezer embert vesztettek. A vereség utat nyitott [[Gaius Marius]] számára, hogy helyzetét megerősítse és a római légók toborzásának és szervezésének radikális reformjába fogjon. |
Az '''arausiói csatára''' [[Kr. e. 105]]. [[október 6.|október 6-án]] került sor [[Arausio]] városa, (a mai [[Orange, Vaucluse|Orange]], [[Vaucluse]]) és a Rhodanus ([[Rhône]]) folyó között, a [[kimber háború]] csúcspontja. Két római sereg vívott itt meg a [[kimberek|kimber]] és [[teutonok|teuton]] törzsekkel. A [[Római Köztársaság]] csapatait [[Quintus Servilius Caepio]] [[proconsul]] és [[Gnaeus Mallius Maximus]] [[consul]] vezette, a kimberek vezére [[Boiorix]] volt. A consul és a proconsul képtelensége az együttműködésre a római sereg katasztrofális vereségéhez vezetett. A rómaiak nyolcvanezer katonát, a kísérőkkel együtt összesen 112 ezer embert vesztettek. A vereség utat nyitott [[Gaius Marius]] számára, hogy helyzetét megerősítse és a római légók toborzásának és szervezésének radikális reformjába fogjon. |
||
==Előzményei== |
== Előzményei == |
||
A kimber törzsek vándorlása [[Gallia|Gallián]] és a környező területeken keresztül felborította az erőegyensúlyt és konfliktusokat provokált az őslakos törzsek, mint a [[Helvétek|Helvetii]], illetve a rómaiak között. Egy római támadás és a [[Toulouse|Tolosa]] városban kirobbant lázadás a rómaiak mozgósításához vezetett a térségben. Több hadsereget állítottak fel. A proconsul visszafoglalta Tolosát, majd védelemre rendezkedett be. Ki akarta várni, hogy a kimberek újra megindulnak-e a római fennhatóság alatt álló területek ellen. [[I. e. 105]] októberében meg is indultak. |
A kimber törzsek vándorlása [[Gallia|Gallián]] és a környező területeken keresztül felborította az erőegyensúlyt és konfliktusokat provokált az őslakos törzsek, mint a [[Helvétek|Helvetii]], illetve a rómaiak között. Egy római támadás és a [[Toulouse|Tolosa]] városban kirobbant lázadás a rómaiak mozgósításához vezetett a térségben. Több hadsereget állítottak fel. A proconsul visszafoglalta Tolosát, majd védelemre rendezkedett be. Ki akarta várni, hogy a kimberek újra megindulnak-e a római fennhatóság alatt álló területek ellen. [[I. e. 105]] októberében meg is indultak. |
||
==A pozíciók== |
== A pozíciók == |
||
A csata még el se kezdődött, és a rómaiak máris bajban voltak. A két legjelentősebb római sereg Arausio közelében, a Rhône folyónál táborozott le. A proconsul alacsonyabb rangja ellenére nem mutatott tiszteletet a consul iránt, mert Gnaeus Mallius Maximus''[[homo novus]]'' volt, aki kinevezése előtt nem volt tagja az uralkodó római elitnek. Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy a két római sereg a folyó ellenkező oldalán vert tábort. |
A csata még el se kezdődött, és a rómaiak máris bajban voltak. A két legjelentősebb római sereg Arausio közelében, a Rhône folyónál táborozott le. A proconsul alacsonyabb rangja ellenére nem mutatott tiszteletet a consul iránt, mert Gnaeus Mallius Maximus''[[homo novus]]'' volt, aki kinevezése előtt nem volt tagja az uralkodó római elitnek. Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy a két római sereg a folyó ellenkező oldalán vert tábort. |
||
==Scaurus halála== |
== Scaurus halála == |
||
Az első összecsapásra [[Marcus Aurelius Scaurus]] legátus portyázó csapata és egy előrehúzódó kimber seregrész között került sor. A rómaiakat legyűrték, a legátust elfogták és Boiorix elé vitték. Scaurus egyáltalén nem ijedt meg, és azt tanácsolta Boiorixnek, hogy forduljon vissza, mielőtt a rómaiak megsemmisítik a seregét. Ez az arcátlanság annyira felbőszítette a kimber királyt, hogy Scaurust egy ketrecben élve megégettette. |
Az első összecsapásra [[Marcus Aurelius Scaurus]] legátus portyázó csapata és egy előrehúzódó kimber seregrész között került sor. A rómaiakat legyűrték, a legátust elfogták és Boiorix elé vitték. Scaurus egyáltalén nem ijedt meg, és azt tanácsolta Boiorixnek, hogy forduljon vissza, mielőtt a rómaiak megsemmisítik a seregét. Ez az arcátlanság annyira felbőszítette a kimber királyt, hogy Scaurust egy ketrecben élve megégettette. |
||
==A küzdelem== |
== A küzdelem == |
||
Közben Maximusnak sikerült meggyőznie Caepiót, hogy hozza át katonáit a folyón, de a proconsul még mindig ragaszkodott a külön táborhoz, és végül a saját táborát az ellenség közelében verte fel. Boiorix, látva a római seregek elszántságát, tárgyalásokba kezdett Maximusszal. Caepio azonban attól tartott, hogy Maximus magának követeli a sikert, ha a tárgyalások eredményesek lesznek, ezért október 6-án támadást indított a kimber tábor ellen. Az elsietett támadás azonban megtört az ellenálláson, és a kimberek még Caepio őrizetlenül hagyott táborát is kifosztották. |
Közben Maximusnak sikerült meggyőznie Caepiót, hogy hozza át katonáit a folyón, de a proconsul még mindig ragaszkodott a külön táborhoz, és végül a saját táborát az ellenség közelében verte fel. Boiorix, látva a római seregek elszántságát, tárgyalásokba kezdett Maximusszal. Caepio azonban attól tartott, hogy Maximus magának követeli a sikert, ha a tárgyalások eredményesek lesznek, ezért október 6-án támadást indított a kimber tábor ellen. Az elsietett támadás azonban megtört az ellenálláson, és a kimberek még Caepio őrizetlenül hagyott táborát is kifosztották. |
||
A könnyű győzelem feltüzelte a kimberek önbizalmát, és Maximus ellen indultak. A rómaiak önbizalmát aláásta Caepio seregének veszte és a vezérek torzsalkodása, és talán el is menekültek volna, de a tábor kedvezőtlen kiválasztása miatt a hátuk mögött volt a folyó. A vereség után sokan megpróbálkoztak ezzel az iránnyal, de a rómaiak többynire nem tudtak úszni, ezért nagyon kevesen menekültek meg. |
A könnyű győzelem feltüzelte a kimberek önbizalmát, és Maximus ellen indultak. A rómaiak önbizalmát aláásta Caepio seregének veszte és a vezérek torzsalkodása, és talán el is menekültek volna, de a tábor kedvezőtlen kiválasztása miatt a hátuk mögött volt a folyó. A vereség után sokan megpróbálkoztak ezzel az iránnyal, de a rómaiak többynire nem tudtak úszni, ezért nagyon kevesen menekültek meg. |
||
==Következményei== |
== Következményei == |
||
Róma harcos nép volt, hozzászokott hogy a hadiszerencse forgandó. Az arausio-i tragédiában |
Róma harcos nép volt, hozzászokott hogy a hadiszerencse forgandó. Az arausio-i tragédiában |
||
kicsúcsosodott vereségsorozat azonban már a rómaiak számára is riasztó volt. Emberanyagban is megfogyatkoztak, miközben az Alpok védtelen hágóin túl rémítő ellenség csapatai táboroztak. Rómában a legtöbben úgy vélték, ehhez a helyzethez Caepió nagyképűsége és nem a római hadsereg gyávasága vezetett. Az uralkodó osztállyal szembeni elégedetlenség nőtt. |
kicsúcsosodott vereségsorozat azonban már a rómaiak számára is riasztó volt. Emberanyagban is megfogyatkoztak, miközben az Alpok védtelen hágóin túl rémítő ellenség csapatai táboroztak. Rómában a legtöbben úgy vélték, ehhez a helyzethez Caepió nagyképűsége és nem a római hadsereg gyávasága vezetett. Az uralkodó osztállyal szembeni elégedetlenség nőtt. |
||
A rómaiak szerencséjére a kimberek a csata után az Averni törzzsel keveredtek konfliktusba, és súlyos küzdelmek után Itália helyet a Pireneusok felé veték az irányt. Ez időt adott Rómának, hogy rendezze sorait és olyan embert, [[Gaius Marius]]t állítson az élre, akit később Róma megmentőjeként ünnepelhettek. |
A rómaiak szerencséjére a kimberek a csata után az Averni törzzsel keveredtek konfliktusba, és súlyos küzdelmek után Itália helyet a Pireneusok felé veték az irányt. Ez időt adott Rómának, hogy rendezze sorait és olyan embert, [[Gaius Marius]]t állítson az élre, akit később Róma megmentőjeként ünnepelhettek. |
||
==Lásd még== |
== Lásd még == |
||
*[[Livius]] Könyv LXVII |
*[[Livius]] Könyv LXVII |
||
58. sor: | 58. sor: | ||
[[no:Slaget ved Arausio]] |
[[no:Slaget ved Arausio]] |
||
[[pl:Bitwa pod Arausio]] |
[[pl:Bitwa pod Arausio]] |
||
[[pt:Batalha de Arausio]] |
|||
[[ru:Битва при Араузионе]] |
[[ru:Битва при Араузионе]] |
A lap 2009. augusztus 8., 11:17-kori változata
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
A kimber háború |
---|
Noreia · Arausio · Aquae Sextiae · Vercellae |
Az arausiói csatára Kr. e. 105. október 6-án került sor Arausio városa, (a mai Orange, Vaucluse) és a Rhodanus (Rhône) folyó között, a kimber háború csúcspontja. Két római sereg vívott itt meg a kimber és teuton törzsekkel. A Római Köztársaság csapatait Quintus Servilius Caepio proconsul és Gnaeus Mallius Maximus consul vezette, a kimberek vezére Boiorix volt. A consul és a proconsul képtelensége az együttműködésre a római sereg katasztrofális vereségéhez vezetett. A rómaiak nyolcvanezer katonát, a kísérőkkel együtt összesen 112 ezer embert vesztettek. A vereség utat nyitott Gaius Marius számára, hogy helyzetét megerősítse és a római légók toborzásának és szervezésének radikális reformjába fogjon.
Előzményei
A kimber törzsek vándorlása Gallián és a környező területeken keresztül felborította az erőegyensúlyt és konfliktusokat provokált az őslakos törzsek, mint a Helvetii, illetve a rómaiak között. Egy római támadás és a Tolosa városban kirobbant lázadás a rómaiak mozgósításához vezetett a térségben. Több hadsereget állítottak fel. A proconsul visszafoglalta Tolosát, majd védelemre rendezkedett be. Ki akarta várni, hogy a kimberek újra megindulnak-e a római fennhatóság alatt álló területek ellen. I. e. 105 októberében meg is indultak.
A pozíciók
A csata még el se kezdődött, és a rómaiak máris bajban voltak. A két legjelentősebb római sereg Arausio közelében, a Rhône folyónál táborozott le. A proconsul alacsonyabb rangja ellenére nem mutatott tiszteletet a consul iránt, mert Gnaeus Mallius Maximushomo novus volt, aki kinevezése előtt nem volt tagja az uralkodó római elitnek. Az ellenségeskedés odáig fajult, hogy a két római sereg a folyó ellenkező oldalán vert tábort.
Scaurus halála
Az első összecsapásra Marcus Aurelius Scaurus legátus portyázó csapata és egy előrehúzódó kimber seregrész között került sor. A rómaiakat legyűrték, a legátust elfogták és Boiorix elé vitték. Scaurus egyáltalén nem ijedt meg, és azt tanácsolta Boiorixnek, hogy forduljon vissza, mielőtt a rómaiak megsemmisítik a seregét. Ez az arcátlanság annyira felbőszítette a kimber királyt, hogy Scaurust egy ketrecben élve megégettette.
A küzdelem
Közben Maximusnak sikerült meggyőznie Caepiót, hogy hozza át katonáit a folyón, de a proconsul még mindig ragaszkodott a külön táborhoz, és végül a saját táborát az ellenség közelében verte fel. Boiorix, látva a római seregek elszántságát, tárgyalásokba kezdett Maximusszal. Caepio azonban attól tartott, hogy Maximus magának követeli a sikert, ha a tárgyalások eredményesek lesznek, ezért október 6-án támadást indított a kimber tábor ellen. Az elsietett támadás azonban megtört az ellenálláson, és a kimberek még Caepio őrizetlenül hagyott táborát is kifosztották.
A könnyű győzelem feltüzelte a kimberek önbizalmát, és Maximus ellen indultak. A rómaiak önbizalmát aláásta Caepio seregének veszte és a vezérek torzsalkodása, és talán el is menekültek volna, de a tábor kedvezőtlen kiválasztása miatt a hátuk mögött volt a folyó. A vereség után sokan megpróbálkoztak ezzel az iránnyal, de a rómaiak többynire nem tudtak úszni, ezért nagyon kevesen menekültek meg.
Következményei
Róma harcos nép volt, hozzászokott hogy a hadiszerencse forgandó. Az arausio-i tragédiában kicsúcsosodott vereségsorozat azonban már a rómaiak számára is riasztó volt. Emberanyagban is megfogyatkoztak, miközben az Alpok védtelen hágóin túl rémítő ellenség csapatai táboroztak. Rómában a legtöbben úgy vélték, ehhez a helyzethez Caepió nagyképűsége és nem a római hadsereg gyávasága vezetett. Az uralkodó osztállyal szembeni elégedetlenség nőtt. A rómaiak szerencséjére a kimberek a csata után az Averni törzzsel keveredtek konfliktusba, és súlyos küzdelmek után Itália helyet a Pireneusok felé veték az irányt. Ez időt adott Rómának, hogy rendezze sorait és olyan embert, Gaius Mariust állítson az élre, akit később Róma megmentőjeként ünnepelhettek.
Lásd még
- Livius Könyv LXVII