„Zobor (hegy)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kat
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]]
[[Fájl:Nitra-zobor-hegy.jpg|jobbra|bélyegkép|Zobor]]
A Zobor-hegy a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlov. Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíhető volt, manapság azonban nem üzemel.
A Zobor-hegy a [[Tribecs-hegység]] legdélibb részét képezi, [[Nyitra]] mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a [[Zobori erdősztyeppe]] (szlovákul ''Zoborská lesostep'') természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíhető volt, manapság azonban nem üzemel.


Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században [[bencés]] [[Zobori apátság|kolostor]] állhatott, melyet a legrégebbi fennmaradt [[Zobori oklevél|birtokösszeírása]] 1111-ben említ. A hegytető széleskörű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik.
Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a [[szlávok]] is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a [[Zobori apátság]] [[kolostor]]a állt, melyet a legrégebbi fennmaradt [[zobori oklevél]], az apátság [[1111]]-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széleskörű kihasználtságát már a [[Nagymorva birodalom]] idején feltételezik.


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==

A lap 2009. augusztus 4., 22:50-kori változata

Zobor

A Zobor-hegy a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett. Legmagasabb pontja 586,9 m. A hegytető 1952 óta a Zobori erdősztyeppe (szlovákul Zoborská lesostep) természetvédelmi rezervátum része. A lejtőin napjainkban is szőlőtermesztés folyik. A tető 1994-ig felvonóval is megközelíhető volt, manapság azonban nem üzemel.

Régészeti szempontból gazdag lelőhely. A tetején őskori vár állt, melyet valószínűleg a 9. században a szlávok is használhattak, mint menedékhelyet. Délnyugatra a hegytetőtől már a 11. században a Zobori apátság kolostora állt, melyet a legrégebbi fennmaradt zobori oklevél, az apátság 1111-ből származó birtokösszeírása említ. A hegytető széleskörű kihasználtságát már a Nagymorva birodalom idején feltételezik.

Külső hivatkozások

Panorámaképek