„Terror” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
DragonBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: de, ko, nds, no, pl, ru, uk
61. sor: 61. sor:
[[cs:Terror]]
[[cs:Terror]]
[[da:Terror]]
[[da:Terror]]
[[de:Terror]]
[[es:Terror (desambiguación)]]
[[es:Terror (desambiguación)]]
[[fr:Terreur]]
[[fr:Terreur]]
[[id:Teror]]
[[id:Teror]]
[[it:Terrore]]
[[it:Terrore]]
[[nl:Terreur]]
[[ja:テラー]]
[[ja:テラー]]
[[ko:테러]]
[[nds:Terror]]
[[nl:Terreur]]
[[no:Terror]]
[[pl:Terror]]
[[pt:Terror]]
[[pt:Terror]]
[[ru:Террор]]
[[simple:Terror]]
[[simple:Terror]]
[[sk:Teror]]
[[sk:Teror]]
[[uk:Терор]]

A lap 2009. augusztus 2., 03:02-kori változata

A Terror Háza Budapesten

A terror (latin ijedtséget, rémületet) a nyílt erőszak alkalmazása rémület, rettegés kiváltása céljából. Az erőszak gyakran a teljes fizikai megsemmisítésig megy. Ezzel a fogalommal illetjük az erőszakos, kíméletlen módszereket, eljárásokat, hatalmaskodást is.

Az államilag szervezett, intézményes terror, illetve a katonai terror a megfélemlítés rendszere és légköre, mint politikai eszköz (például a vörösterror vagy a fehérterror).

Nevezetes példák a történelemből

A francia forradalom két szakasza

Az első terror (1792. augusztus 10. és szeptember 20. között /fr. terreur/) a királyság bukása és a köztársaság létrejötte közötti időszakban alakult ki. Okai a poroszokkal szemben elszenvedett első vereségek, és megjelenési formái elsősorban a szeptemberi mészárlások voltak. A második terror (1793. szeptember 5. és 1794. július 28. között) az "arisztokraták összeesküvése" ellen irányult: politikai (a gyanúsak elleni törvény), gazdasági (maximum), katonai (Houchard és Custine kivégzése) és vallási (a kereszténység elhagyásának hulláma) megnyilvánulásai voltak. Hatására eltávolították a girondistákat, és a Forradalmi Törvényszék elé juttatták a gyanúsnak nyilvánított személyek ezreit, közülük sokakat guillotine alá küldtek.

A terror nevében, amely ekkor még a demokrácia és az "erény" eszméihez szorosan kapcsolódott[1], a köztársasági "erély" biztosítékaként szabadult meg Robespierre a hébertistáktól, majd Danton híveitől (1794. március-április), és három hónapra bevezette a szükségtörvényhozást, amelyet néha a nagy terrornak is neveznek.

A terror nem más, mint gyors, szigorú és hajthatatlan igazságtétel, ezért tehát voltaképpen az erény megnyilvánulása.

– Maximilien Robespierre

...az erény, amely nélkül a terror végzetessé válik, s a terror, amely nélkül az erény tehetetlen.

– Maximilien Robespierre

Sztálini „nagy terror”

A Szovjetunióban 1937-38 közötti úgynevezett „nagy terror” időszakában Sztálin és az akkori belügyi népbiztos, Jezsov vezetésével államilag üldözték az kommunista párt ellenségeit. A volt kulákok, volt szovjetellenes pártok tagjai, volt cári hivatalnokok mellett a külföldi rokonsággal vagy ismerősökkel rendelkezők voltak a leggyanúsabbak. A terror kiterjedt a hadsereg és a nagyvállalatok vezetőire is, és a végül már a párton belül is állandósultak a leszámolások. Körülbelül 800 000 áldozatot követelt.

Magyarországi példák

Vörösterror és fehérterror

Nyilas terror

Az 1944 október 15-én a sikertelen kiugrási kísérletet követően a nyilasok átvették a hatalmat. Szálasi Ferenc totális diktatúrát vezet be. Ennek egyik megjelenő eleme volt az a terror ami a nyilasok és a nácik által megszállt területeken folytattak.

A nyilas uralom alig 4 hónapja alatt 65 000–70 000 ember halt meg a gettókban, a kivégzések során, illetve a haláltáborok felé vezető menetelés alatt.

Kommunista diktatúra

Rákosi Mátyás szovjet minta alapján, a belső ellenséggel való leszámolás címén kezdte meg a leszámolását. A nevével jelképezett korszakban az emberi jogok súlyos sérelmet szenvedtek. A koncepciós perekben kivégzettek száma száz és kétszáz fő közé tehető. További százezreket börtönöztek be, telepítettek ki, vagy egyéb büntetéssel sújtottak.

A korszak jellemzője volt (szintén sztálini mintára) a koncepciós perek. A leghíresebb a Rajk-per, illetve a Tábornokok pere.


Irodalom, jegyzetek, forrás

Lásd még

Jegyzetek

  1. Bruce Hoffman: A terrorizmus belülről (tanulmány); A terrorizmus anatómiája 45.o.

Forrás

szerk.: Tálas Péter: A terrorizmus anatómiája. Zrínyi Kiadó. ISBN 9633274125 (2006)