Nezsider

Nezsider (Neusiedl am See)
A befagyott Fertő Nezsidernél télen
Nezsider címere Nezsider zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Burgenland
Kerület	Nezsideri járás
Rang	város
Járás	Nezsideri járás
Alapítás éve	1209
Polgármester	Kurt Lentsch (ÖVP)
Irányítószám	7100
Körzethívószám	02167
Forgalmi rendszám	ND
Testvérvárosok	Lista Deggendorf
Népesség
Teljes népesség	8235 fő (2018. jan. 1.)
Népsűrűség	114 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	133 m
Terület	57,2 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 56′ 55″, k. h. 16° 50′ 35″47.948611111111, 16.843055555556
Nezsider weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nezsider témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nezsider (németül Neusiedl am See, horvátul Niuzalj), 5500 lakosú kisváros Ausztriában, Burgenlandban, 1921-ig Moson vármegye része. A város mai magyar neve a német településnév torzulása. Úgy a magyar királyi közigazgatásban, mint ma Ausztriában a Nezsideri járás székhelye.

Fekvése

A Fertő tó északi partján fekszik, tengerszint feletti magassága 133 méter. Legközelebbi határállomás Hegyeshalom.

Története

A nezsideri római katolikus plébániatemplom

Eredetileg gyepüvidéki besenyő település, első említése 1209-ből Villa Sumbotheil (Szombathely) néven, ami piactartási jogára utal. A valószínűleg fejlett települést a tatárjárás söpörte el, ezt követően német telepesek népesítik be (1282-ben már újra él a falu, melyet ekkor már Neusiedel-nek, azaz Újtelep-nek hívnak), német lakosait egy 1313-as oklevél mint vendégeket (hospites) említi. I. Ferdinánd borkiviteli joggal ruházta fel Nezsidert. A hódoltság idáig nem terjedt ki, de a község a végvári portyákat sűrűn megszenvedte, a Tábor-dombon működő őrállásból füstjelekkel figyelmeztettek a török veszélyre. Birtokosai 1600-ban Nádasdy László, 1644-ben Lippay Gábor, 20 év múlva a Széchényi család. 1679-ben Szécsényi György győri püspök a budai jezsuita rendházra hagyományozta a zálogjogot. 1683-ban a törökök bécsi hadjáratuk során elpusztították a falut. Az 1920-as trianoni békeszerződéssel Ausztriához került. Neusiedl am See az osztrák közigazgatásban nem sokkal az elcsatolás után, 1926-ban városi rangot kapott. Az evangélikus templomot csak 1987-ben avatták fel.

Látnivalók

• A település táji környezetét jelentő Fertő tó 2001 óta a világörökség része.
• A római katolikus plébánia templomot Szent Miklósnak és Szent Gallusnak szentelték. A gótikus eredetű épület (1464) legjelentősebb látnivalója a 18. századból származó szószék, a „Halász-szószék”. A 17., majd a 18. században átépítették, barokk átépítője Wimpassinger György. A 18. századi oltárkép érdekessége, hogy Szűz Mária lábainál a korabeli Nezsider látható.
• Szt. János-, vagy Remetekápolna. Barokk stílusban épült egy korábbi remetelak helyén a város délkeleti végében 1739-ben.
• Tábor. A főúttal párhuzamos Wagram-magaslaton áll a 12. századi királyi vár maradványa, egy lakótorony romja. Itt élt az utolsó Árpád-házi király özvegye is a 14. század elején. A kuruc háborúk idején a vár volt az Öreg Sánc, azaz a Fertőt a Dunával összekötő védelmi vonal déli hídfője, mely ellen is állt a kuruc ostromoknak.

• 
• 
• 

• Vámoszlop a Nyulas-Pándorfalui útelágazásnál áll, német felirata szerint 1616-ban állították.

Gazdaság

A falu tág környezete az osztrák-magyar Fertő-Hanság Nemzeti Park része, ehhez mérten környezetkímélő mezőgazdasági termelés folyik. Élénk az idegenforgalom, mely a Bécsi tengernek is nevezett Fertő tóra alapozódik. A város partja jachtkikötővel is rendelkezik. Jelentős a borászat, neves fehérborpincészetekkel.

Közlekedés

Magyarországról a Fertővidéki Helyiérdekű Vasúttal közelíthető meg.

Nevezetes lakói

• A királyi vár lakója volt 1308 és 1310 között III. András özvegye, Ágnes királyné.
• Ugyancsak a vár lakója volt 1390-ben Mária magyar királynő

Testvértelepülések

• Deggendorf, Németország (1987 óta)
• Bazin (Pezinok), Szlovákia (2000 óta)
• Mosonmagyaróvár, Magyarország (2000 óta)

Külső hivatkozások, források

• Burgenland útikalauz (1990)