Dubrovnik

Dubrovnik
Dubrovnik látképe
Dubrovnik címere Dubrovnik zászlaja
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Dubrovnik-Neretva
Jogállás	város
Polgármester	Dubravka Šuica
Irányítószám	20000
Körzethívószám	(+385) 020
Testvérvárosok	Lista Ravenna Bad Homburg vor der Höhe Vukovár Graz Helsingborg község Ragusa Szarajevó Boller Rueil-Malmaison Hakkari Trani Velence Cerro de Pasco Punta del Este Monterey Hajkou
Népesség
Teljes népesség	41 562 fő (2021. aug. 31.)
Népsűrűség	305 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	120 m
Terület	143,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 42° 38′ 25″, k. h. 18° 06′ 30″42.640277777778, 18.108333333333
Dubrovnik weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Dubrovnik (latinul Ragusa, olaszul Raguza) város és kikötő Horvátországban az ország legdélibb részén az Adria partján. Dubrovnik-Neretva megye székhelye, lakosainak száma 43 728. Neve a szláv dub (= tölgy) főnévből származik.

Az Adria gyöngyének is nevezik a várost, mely a középkorban a tengeri kereskedelem egyik központja, hosszú ideig a Velencei Köztársaság riválisa volt. Virágkorát a 15. és 16. században élte. A város egyúttal a horvát nyelv és irodalom egyik központja, lakhelye sok híres költőnek, írónak, festőművésznek és sok más tudósnak. 1979. óta a világörökség részét képezi.

Fekvése

Dubrovnik az Adriai-tenger déli felén fekszik, közel a boszniai határhoz. A város keleti felén több kisebb sziget is található.

Története

Kezdetektől a köztársaság megalakulásáig

Az óváros főutcája

A város két kisváros Laus és Dubrava egyesítésével keletkezett. Laust az itáliai Epidaurumból menekülők alapították, míg Dubrava szláv betelepülők települése volt. 7. századi alapításától a város a Bizánci Birodalom fennhatósága alatt állt. Dubrovniki Katedrális renoválásakor derült ki, hogy már az 5. században is állt ott egy templom. Első említése 850-ből való. A 10. században alapították a dubrovniki érsekséget.

A keresztes haborúk után Velence fennhatósága alá került. Ebben az időszakban a városlakók 3 alkalommal is fellázadtak, hogy kivívják szabadságukat.

A Velencei Köztársaság idején a városnak autonómiája volt. Megválaszthatta kis és nagytanácsát, a szenátusát és más vezetőket. A közösség 1272-ben alapszabályzatot fogadott el. A város ekkor Boszniával is kereskedett.

A lakosságot ekkor gazdag nemesek, kereskedők, írók, parasztok alkották. A nemesek alkották a város vezetőrétegét.

A 13. században a dubrovniki kormányzás már a szomszéd vidékekre is kiterjedt, nemcsak a városra. 1333-ban Lastovo is csatlakozott a városhoz, ezzel megalakult a Dubrovniki Köztársaság. A stoni csatában a szerbek átengedték a félszigetet a Köztársaságnak. 1345-ben Mljet szigete is már Dubrovniki kormányzat alá tartozott. Ston fontos stratégiai pont volt Dubrovnik számára, mert innen ellenőrizhette a Mljeti-csatorna forgalmát.

Dubrovnik je potpisao brojne međunarodne ugovore s talijanskim gradovima (posebno s Pisom) i ostalim susjedima u zaleđu (Bosna, Srbija), većinom osiguravajući prevlast i povlašten položaj dubrovačkih trgovaca.

Raguzai Köztársaság

1358-ban a Zárai békével a Magyar Királyság része lett, szimbolikusan I. Lajos lett az uralkodó. Valójában 1808-ig Raguzai Köztársaság néven szabad állam volt.

A Raguzai Köztársaság egy arisztokrata köztársaság volt, amelyet a Nagytanács irányított. Másik két gyűlés a szenátus és a kistanács volt. Dubrovnik a 15. században 40 000 lakossal büszkélkedhetett, ami azt jelentette, hogy Európa egyik legnagyobb városa volt. Ekkoriban megszüntette a rabszolgakereskedelmet. A város virágkorát a 15. és 16. században élte, ekkor a Velencei Köztársaság legfőbb tengeri riválisának számított.

A Raguzai Köztársaság sikeresen ellenállt a törököknek és kereskedett is velük. A város évszázadokig sikeresen megtartotta önállóságát két hatalom, Velence és az Oszmán Birodalom között.

Ez idő tájt a köztársaságnak kb. 180 hajója volt, amelyek Angliába és Észak-Amerikába is eljutottak. A kereskedés főleg mezőgazdasági termékeket jelentett.

Miután azonban a Földközi-tengeri hajózás válságba került fokozatosan hanyatlani kezdett, melyet betetőzött az 1667. évi földrengés. Az 1718-as Požarevaci békében Neumot és Klekat elveszítette. A 18. században a város hajói kimerészkedtek az Atlanti-óceánra is. Ez idő tájt Dubrovnikban 85 konzulátus volt.A vesztét azonban mégsem Velence, hanem I. Napóleon hadserege okozta, amely 1806-ban előbb a velencei területeket, majd a Raguzai Köztársaságot is meghódította.

A 19. századtól napjainkig

1808. január 31-én Auguste Frederic Louis Viesse de Marmont marsall megszüntette a Raguzai Köztársaságot és a francia Illír tartományhoz csatolta. A várossal szemközti Lokrum sziget csúcsán a Napóleon-kori francia erőd romjai ma is láthatók. 1813-ban Điva Natalija Dubrovčani egy felkelést robbantott ki a szabadságért, de az osztrák hadsereg leverte és bevonult a városba.

1815-ben a Bécsi Kongresszus Dubrovnikot a Habsburg Birodalomhoz csatolta és 1918-ig osztrák uralom alatt maradt.

Az első világháború végén (1918. december 1.) a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A várost és környékét egy körzetbe sorolták és Dubrovnikot tették meg központtá.

A második világháború elején a Horvát Állam része része lett, azonban 1941-ben olasz megszállás alá került, majd német csapatok vonultak be. A városban működött a partizán egy csoportja, emiatt a fasiszták sorozatosan terrorizálták. 1944 őszén a fasiszták kiűzése után felszabadult a környék és kommunista írányítás alá került. A kommunisták 109 civilt öltek meg. A háború után a Szocialista Jugoszlávia része lett.

1951. február 20-án egy 1,9 kilogrammos meteorit zuhant le Molunatun. Dubrovniki meteoritnak nevezték el.

1990-ben a horvátországi többpártú választáson a legtöbb szavazatot a HDZ szerezte meg. Ekkoriban a város lakossága 70 ezer fő volt, amiből 58 ezer horvát és 4500 szerb volt. Az 1991-ben tartott népszavazáson a választók többsége a horvát függetlenségre szavazott. A város sokat szenvedett a szerb–horvát háborúban is, 1991 októberétől 1992 májusáig lőtték a szerb és montenegrói csapatok, akik a belváros műemlékeit sem kímélték. A háborúnak a városban 114 polgár esett áldozatul. A háború után a megrongálódott épületeket az UNESCO segítségével állították helyre.

Lakosság

2001-es népszámlálás

2001-es népszámlálás szerint 43 770 lakosa van a városnak. Ebből:

• horvát: 38 690 (88,39%)
• szerb: 1426 (3,26%)
• bosnyák: 1387 (3,17%)
• montenegrói: 242 (0,55%)
• ismeretlen: 853 (1,95%)

A lakosok 96,49%-a (42 232 fő) anyanyelvként a horvátot jelölte meg. A lakosság vallási megoszlás szerint:

• római katolikus: 37 015 (84,57%)
• muzulmán: 2 310 (5,28%)
• ortodox: 1697 (3,88%)
• ismeretlen: 1430 (3,27%)
• ateista: 935 (2,14%)

Politika

A város vezetése a városi tanácsból, a polgármesterből és a városi elöljáróságból áll. A polgármesterasszonyt Dubravka Šuicának hívják. Helyettesei: Frano Kršinić és Antun Kisić. A városi elöljáróság 9 tagból áll, a városi tanács pedig 25 tagból.

Konzulátusok

• Dánia
• Hollandia
• Ausztria
• Egyesült Királyság

városrészek

Városrészek

• Ploče-Iza Grada
• Grad
• Pile-Kono
• Lapad
• Montovjerna
• Gruž
• Komolac
• Mokošica

Gazdaság

Dubrovnik már a 11. században kereskedelmi központ volt. A fő megélhetés a hajóépítés, a kereskedelem, a halászat volt évszázadokig, az utóbbi időkben pedig a turizmus. A kereskedelem a bányászati, mezőgazdasági és állattenyésztési termékeket foglal magában. A környéken levő konyhasó előállítás is jelentős kereskedelmi tétel.

A 16. században a városnak 180 hajója volt. Dubrovniki hajók szelték át a Földközi-tengert és eljutottak Angliába és Észak-Amerikába is.

Nagyobb cégek

• “Atlantska plovidba” - tengeri szállítás
• “Atlas” - utazási ügynökség
• “Combis” - informatikai vállalat
• “GP Dubrovnik” - városi vállalat
• “Libertas-Dubrovnik” - szárazföldi szállítás
• “Dubrovnik-Babin kuk” - turizmus
• “Hotel Dubrovnik Palace” - turizmus
• “Grand Villa Argentina” - turizmus
• “Hoteli Maestral” - turizmus
• “Hotel Excelsior” - turizmus

Éghajlat

• évi középhőmérsékle: 16,4 °C
• a tenger sótartalma: 38 ‰

Az évben több mint 250 napon át süt a nap. A hó ritka, a csapadék főleg télen esik.

Dubrovnik éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	16,6	19,9	25,7	30,3	33,0	37,0	40,8	39,0	35,2	32,2	24,4	18,0	40,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	11,2	11,8	14,2	16,8	21,3	25,2	28,4	28,0	25,2	20,8	15,5	12,5	19,3
Átlaghőmérséklet (°C)	7,9	7,9	10,4	13,9	17,8	21,3	24,7	24,2	21,6	17,3	12,1	9,5	15,8
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	4,6	5,0	7,0	9,5	13,6	17,4	20,1	19,9	17,2	13,1	9,0	6,2	11,9
Átl. csapadékmennyiség (mm)	95	89	98	91	76	49	24	59	79	110	142	125	1037
Forrás: Worldclimate.com

Óvárosi látkép

Látnivalók

Városfal

• városi fal - a 13. és a 17. század között építették. 1940 méter hosszú és 25 méter magas. Vastagsága 4-6 méter, a tengernél 3 m körül.
• Minčeta-torony - az erőd északi oldalán van. 1464-ben fejezték be.
• Bokar-torony - A nyugati oldalon van. Csillagnak is hívják. 1461 és 1463 között építették.
• Szt Iván-erőd - a város délkeleti felén van. A 16. században építették.
• Lovrijenac-vár - a nyugati fal külső felén található.
• Revelin-erőd - a város keleti felén fekszik és 1462-ben építették.
• Pilai kapu - a nyugati kapu, amelyet 1537-ben építettek.
• Ploča-i kapu - a város keleti végénél található és a 15. században építették.

Templomok és kolostorok

• Dubrovniki Katedrális - Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
• Szt. Balázs-templom - Romantikus templom.
• Ferences-kolostor és templom - A 14. században kezdték el építeni.
• Domonkos-kolostor és templom - Ezt is a 14. században kezdték építeni.
• Jézus-kolostro és Szt. Ignác-templom - barokk épületek a 18. századból.
• Szt. Klára - 14. században építették.
• Szt. József-templom - 1667-ben építették.
• Szt. Miklós-templom - A 11. században építették, az egyik legöregebb épület a városban.
• Szt. Spasa-templom - 1520-ban építették reneszánsz stílusban.
• Szt. Roka-templom - 16. századi reneszánsz templom
• Szt. Mária-templom
• Zsinagóga - a 14. században építették. Európában az egyik legöregebb.
• Szerb Ortodox Templom - 1877-ben építették
• Mesdžid - Miha Pracat ulicában levő iszlám épület.

Paloták

• Hercegi udvar - Valamikor a Raguzai Köztársaság központja.
• Sponza-palota - gótikus-reneszánsz palota
• Skočibuha-palota
• Stay-palota (Između Polača utca 9-11) - 1991-ben megsérült
• Isusović-Braichi-palota
• Ranjina-palota (braće Andrijića utca 10) - gótikus-reneszánsz palota a 15. századból.
• Sorkočević-palota (Držićeva poljana 3) - 17. század végén építették.
• Pucić-palota (Od puča 1) - Barokk palota a 17. századból. Ma luxushotel.
• Trifoni-Đorđić-palota (Od puča 17, Široka 5)

Nyaralók

• Petar Sorkočević-nyaraló Lapadán - 1472. és 1535. között építették. Gótikus-reneszánsz stílusban építették.
• Bunić-Kabužić-nyaraló Batahovinán - 16. században építették.
• Stay-nyaraló Batahovinán
• Rastić-nyaraló Rožaton. - A 16. század második felében építették.
• Klement Gučetić-nyaraló Obuljenán - 1575. és 1581. között építették, romos állapotban van.
• Vice Skočibuhe-nyaraló Boninovon - 1938. és 1941. között helyreállították.
• Crijević-Pucić-nyaraló Gradacon- 16. század végén építették, a Pilai kapunál.
• Pucić-nyaraló Pilán
• Bunić-Gradić-nyaraló Gružon - gótikus-reneszánsz nyaraló.

Egyéb látnivalók

• Olando-oszlop - Orlando vitéz kőoszlopa. Hosszú ideig itt volt emléke egyedül a világon.
• Városi harangtorony - először 1444-ben építették. A mai is látható tornyot 1929-ben emelték.
• Boninovo-temető - a város főtemetője.
• A város védőszentje Szent Balázs, akinek szobrai az egész városban láthtatók. A belvárost a világörökség részének nyilvánították. A helyiek büszkén emlegetik George Bernard Shaw-t aki 1929-ben itt jártakor azt mondta: Ha látni akarod a földi paradicsomot, gyere el Dubrovnikba.
• Dubrovnik mellett található a világ legrégibb arborétuma a Tistenoi arborétum, melyet 1492 előtt alapítottak.

Kultúra

Fesztivál

Dubrovniki nyári játékok

Dubrovniki nyári játékok fesztivált 1949-ben rendezték meg először. A rendezvényt minden évben július 10 és augusztus 25 között rendezik meg. A játékokon a reneszánsz és a barokk stílusban adják elő a zenei, drámai és táncos számokat. Csontváz-fesztiválon Marin Držić, Ivan Gundulić, Ivo Vojnović, William Shakespeare, Carlo Goldoni műveit, görög drámákat és komédiákat adnak elő. A zenei programokon a legjobb horvát előadók, zenekarok lépnek fel. A nyári játékokon operákat is előadnak.

Szt. Balázs-fesztivál

Szt. Balázs napja február 3-án van, amelyet a városlakók fesztivállal ünnepelnek. Ez már a Ragúzai Köztársaságban is ünnep volt. Ezen az ünnepségen mindenki részt vett. Ezen a napon a fegyencek, száműzöttek, áttértek 2 nappal az ünnepség előtt és után szabadon mászkálhatnak a városban, de ha őt senki sem ismeri fel, akkor a szabadságjogot kibővítik egy héttel az ünnepség előttre és utánra is. Ilyenkor az egész országból érkeznek a városba turisták ill. rokonok. A helyiek népviseletben vannak és különböző kulturális programokat állítanak össze.

"Julian Rachlin és barátai" zenei fesztivál

Ez a fesztivál 2000 óta van a nyár végén a hercegi udvarban. A fesztiválon az ismert Julian Rachlin hegedűs és meghívott világzenészek lépnek fel.

Libertas filmfesztivál

Libertas Filmfesztivált 2005-ben rendezték meg első alkalommal. A dubrovniki filmeket mutatja be. Minden év nyár végén rendezik meg, a repertoárban játék- és dokumentumfilmek szerepelnek. A pályázati filmek a Dubravka díjért küzdenek. A zsűri a legjobb rövidfilmért, a legjobb játékfilmért, a legjobb dokumentumfilmért osztja ki a díjakat. Közönségdíjat is kiosztanak.

A filmfesztivált a Marin Držić Színházban ill. a Jadran Nyári Színházban tartják meg.

Dubrovniki Nemzetközi filmfesztivál

Dubrovnik International Film Festival (DIFF) egy nemzetközi filmfesztivál 2003 óta rendezik a városban. A zsűri ugyanazokat a kategóriákat jutalmazza, mint a Libertas filmfesztiválon, csak itt már külföldi filmek is versenyeznek.

Karantén

Karantén kortárs színművészeti fesztivál 1997-ben került először megrendezésre az "Art Lazareti Műhely" szervezésében. Ez a fesztivál a kortárs művészeket gyűjti egybe, ahol saját munkáikból nyílnak kiállítások. Ezenkívül alternatív multimédiás, táncos, zenei programok is várják az érdeklődöket. A kiállítók között helyi és külföldi művészek is vannak.

Marin Držić Színház

Dubrovnik fő színháza a híres helyi íróról elnevezett Marin Držić Színház. A színház repertoarjában a régi dubrovniki drámák, komédiák, kortárs előadók darabjai és sok más műfajú darab szerepel. A színházban rendezik a Dubrovniki Nyári Játékokat is.

Irodalom

Ivan Gundulić: Suze sina razmetnoga című könyve 1622-ből

Dubrovnik irodalma adta a horvát nyelv alapját. Ljudevit Gaj és az illirizmus a városban alakult ki. Ivan Gundulić későbbi helyi író fogalmazta meg a horvát irodalmi nyelv alapjait.

A helyi irodalom nagyon terjedelmes és elterjedt volt a lakosok között. Csak kevés mű őrzödött meg, mert a nyomdász korszak előtt a szerelmes költemények kivételével nem jutottak el a szélesebb csoportokhoz a költemények. A nagy fellendülés a 16. században következett be a könyvnyomtatás időszakában. Ekkor Šiško Menčetić és Džore Držić írok volt a legismertebbek a városban. A dalaik a Ranjinin zbornik-ban jelentek meg, amely kb. 820 dalt tartalmazott, de nem maradtak fent. Ismert szerző volt még Mavro Vetranović, aki dalokat, hazafias verseket és drámákat is írt.

Az egyik legismertebb dubrovniki irodalmár Marin Držić volt. Legismertebb művei a Dundo Maroje, Skup és a Novela od Stanca. Ebben az időben kezdett elterjedni a színház és állandó színtársulatok voltak a városban.

A humanista-latin irodalmat a városban Ilija Crijević és Jakov Bunić képviselte.

A 17. században élt Ivan Gundulić, aki az Osmanom eposszal vált ismertté. Továbbá vallási drámákat és pásztordrámákat is írt.

Múzeumok

• Kulturális Történeti Múzeum: a hercegi udvarban van. Történelmi tárgyak vannak kiállítva. Könyvtár, múzeumi bolt is található itt.
• Dominikánus kolostor múzeuma: Iratok és kézírások gyűjteménye, dubrovniki festők képei a 15-16. századból. Tiziano kép 1550-ből.
• Ferences kolostor múzeuma: A régi mesterek képei, 1317-es orvosi leltár és arany eszközök.
• Marin Držić-ház: Emlékmúzeum. Színházi gyűjtemény
• Katedrális kincstára: arany és ezüst relikviákat őriznek itt: kereszteket, egyházi tárgyakat, Tiziano és Raffael festményt.
• Tengeri Múzeum: tengerrel kapcsolatos tárgyak vannak kiállítva
• Tengeri és tengerparti Akvárium és Intézet: a Szt. Iván-erődben található. A 27 akváriumban halakat, kagylókat és korallokat és egyéb tengeri élőlényeket láthatunk.
• Archeológiai Múzeum: történelem előtti időkből, ókorból valló tárgyakat állítanak ki. Található még a 13. századtól 1667-ig numizmatikai és egyéb gyűjteményt.
• Néprajzi Múzeum: a helyi népviseleteket tekinthetjük meg. Könyvtár is van.
• Kortárs Történeti Múzeum: időszaki kiállítások és könyvtár található itt.
• Zsinagóga Múzeum: tóra, zsidó emléktárgyak találhatók itt.
• Ronald Brown-emlékház - Ronald Brown életét mutatja be.

Dubrovniki Szimfónikus Zenekar

A zenekar a hagyományos dubrovniki zenét játsza: mind a Raguzai Köztársaság idejéből, mint napjainkból. Állandó szereplője a Dubrovniki Nyári Játékoknak is. A legtöbbet játszott művek a 18. századból valók, különösen Luka Sorkočević és Ivan Mane Jarnović műveiből játszanak.

A hercegi udvarban és a Crijević-Pucić-villában is sok koncertet adnak. A nézők között belföldi és külföldi személyek is megtalálhatók.

Magyar vonatkozás

2007 áprilisában Dubrovnikban emléktáblát avattak Szabó Lőrincnek, aki gyakran járt itt és több emlékezetes verset írt itt (például Beszélgetés a tengerrel, Egy raguzai leanderhez stb.).

Közlekedés

Dubrovnik-híd

Dubrovniknak egy nemzetközi reptere van. 2010-re tervezik megépíteni az A1-es autópályát a városig. A városi buszvállalat a Libertas, amely a környékbeli falvakból is szállít utasokat. Vasútja nincs a városnak.

Oktatás

Általános iskolák

• Marin Getaldić Általános Iskola
• Lapad Általános Iskola
• Montovjerna Általános Iskola
• Marin Držić Általános Iskola
• Ivan Gundulić Általános Iskola
• Mokošic Általános Iskola
• Luk Sorkočević Művészeti Iskola

Középiskolák

• Obrtnička škola Dubrovnik
• Ruđer Bošković Gimnázium
• Gazdasági Iskola Dubrovnik
• Gimnázium Dubrovnik
• Orvostudományi Iskola Dubrovnik
• Tengertechnológiai Iskola Dubrovnik
• Turisztikai Iskola Dubrovnik
• Luk Sorkočević Művészeti Iskola

Felsőfokú iskolák

Dubrovniki egyetem őse már 1624-ben alapították "Collegium Rhagusinum" néven. A Raguzai Köztársaság szenátusa 1654-ben döntöttek arról, hogy az egyetemen művészetet és természttudományt oktattak.

A modern időkben a külkereskedelemmel a turizmussal és a tengerbiológiával foglalkozik az egyetem. 1994-ben a horvát szábor határozata alapján alapították újra. 1996-ban indult újra.

American College of Management and Technology (ACMT) amerikai Rochester Institute of Technology kihelyezett egyeteme. 1997-ben alapították.

Testvértelepülések

• Bad Homburg (Németország), 2002.
• Helsingborg (Svédország), 1998.
• Graz (Ausztria), 1994.
• Vukovár (Horvátország), 1993.
• Ravenna (Olaszország), 1969.
• Ragusa (Olaszország), 2000.
• Monterey (Kalifornia, USA), 2007.
• Szarajevó (Bosznia-Hercegovina) 2006.

Sport

Vízilabda

Dubrovnik ismert a vízilabdacsapatáról, a Vaterpolski klub Jug csapata 3 alkalommal volt Európai bajnok, LEN-kupa győztes. A csapatban több olimpikon is játszik.

• "VK Jug"
• "ŽVK Jug"
• "VK Dubrovnik"
• "Dubrovački veterani"

Labdarúgás

• NK GOŠK Dubrovnik

Sakk

• Šahovski klub Dubrovnik

Rögbi

• Ragbi klub Dubrovnik

Kosárlabda

• "KK Dubrovnik"
• "ŽKK PGM Ragusa"

Kézilabda

• "RK Dubrovnik"

Röplabda

A női röplabdacsapat "Dubrovačka banka" 1998-ban a legjobb horvát női együttes volt és európai bajnok is.

• "OK Dubrovnik"
• "Ženski odbojkaški klub Nova Mokošica"

Úszás

• "Plivački klub Jug"

A város hírességei

Ruđer Bošković

Junije Palmotić

• Ivan Gundulić, költő
• Ivan Siskov Gundulić, költő
• Mario Kopić, filozófus és publicista
• Marin Držić, író
• Džore Držić, költő
• Mavro Vetranić, író
• Junije Palmotić költő és drámaíró
• Ivo Vojnović, író
• Ignjat Đurđević, író
• Joakim Stulli (Stulić), horvát lexikográfus
• Marin Getaldić, tudós
• Ruđer Bošković, tudós
• Ivan Bunić Vučić, költő
• Frano Supilo, politikus
• Šiško Menčetić, költő
• Luka Sorkočević, zeneszerző
• Nikola Božidarević, festő
• Lovro Dobričević, festő
• Mihajlo Hamzić, festő
• Vlaho Bukovac, festő
• Milan Milišić, irdalmár
• Eduard Miloslavić, orvos és tudós
• Miho Klaić, politikus
• Andro Knego, kosárlabdázó
• Mario Bonić, labdarúgó
• Veselin Đuho, vízilabdázó
• Goran Sukno, vízilabdázó
• Božo Vuletić, vízilabdázó
• Luko Paljetak, akadémikus
• Vlaho Paljetak, költő, zeneszerző
• Đelo Jusić, zeneszerző és karmester
• Petar Kriste, politikus
• Josip Ivanović, szobrász
• Tereza Kesovija, énekesnő
• Milo Hrnić, énekes
• Slaven Tolj, művész
• Sanja Jovanović, úszónő
• Mihovil Španja, úszó

Irodalom

Magyar nyelvű irodalom

• Alex Knights (szerk.): Dubrovnik - Berlitz zsebkönyv, Kossuth Kiadó, 2007, ISBN 9789630955454
• Annabel Barber: Vendégváró Dubrovnik (Kirándulások könyve) Well-Press Kiadó Kft., 2002, ISBN 9638625171
• Sztoján, V.D.-Szabóky Zs.: Dubrovnik Corvina Kiadó, 1978
• Williams, Roger: Dubrovnik (Berlitz) Kossuth Kiadó, 2007

Horvát nyelvű irodalom

• Dubrovački statut iz 1272.g., Državni Arhiv u Dubrovniku, 2002.
• Vinko Foretić: Povijest Dubrovnika do 1808., NZMH, Zagreb 1980.
• Vesna Čučić: Posljednja kriza Dubrovačke republike, MH Dubrovnik, Zagreb-Dubrovnik 2003.
• Josip Bersa: Dubrovačke slike i prilike, MH Dubrovnik, Dubrovnik 2002. (drugo izdanje)
• Dubrovačka država u međunarodnoj zajednici – Ilija mitić, Matica Hrvatska, Zagreb 1988.
• Dubrovačka diplomacija u Istambulu – Vesna Mijović, HAZU/Zavod za povjesne znanosti u Dubrovniku, Zagreb-Dubrovnik 2003.
• Robin Harris: Povijest Dubrovnika, Golden marketing-Tehnička knjiga, Zagreb 2006.
• Marko Margaritoni: Sveti Vlaho - Povjestice i legende, KS, Dubrovnik-Zagreb 1998.
• Vinko Foretić: Studije i rasprave iz hrvatske povijesti, KK Split, Split 2001.
• Nenad Vekarić: Stanovništvo Konavala, I.-II., Zagreb-Dubrovnik 1998.
• Katarina Horvat Levaj: Barokne palače u Dubrovniku, Institut za povijest umjetnosti, Zagreb-Dubrovnik, 2001.
• Nada Grujić, Ladanjska arhitektura dubrovačkog područja, Institut za povijest umjetnosti i Nakladni zavod Matice hrvatske, Zagreb, 1991.
• Dubrovnik, Male turističke monografije, broj 1, Turistička naklada, Zagreb 2000.
• Zlatno doba Dubrovnika XV. i XVI. stoljeće, katalog, Muzejski prostor i Dubrovački muzej, Zagreb-Dubrovnik 1987.

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Dubrovnik című horvát Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Dubrovnik témájú médiaállományokat.

• Dubrovniki látnivalók képekkel
• Dubrovnik információs oldal
• Dubrovnik és környéke turistakalauza
• A város online lapja
• Dubrovnik hivatalos oldala
• Információk és turistakalauz
• Dubrovniki Nyári Fesztivál
• Dubrovnik, VisitTown.com
• Térkép Kalauz – Dubrovnik
• Dubrovnik részletes utikalauza, látványosságai
• Dubrovnik látnivalóinak bemutatása magyarul, képekkel
• Dubrovnik