„Első Tisza István-kormány” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
a Bottal végzett egyértelműsítés: Andrássy Gyula –> Andrássy Gyula, ifj. |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
[[1904]]. [[november 18.|november 18-án]] a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki [[obstrukció]] letörésére. Tisza beszéde után [[Perczel Dezső]] házelnök – a [[házszabály]] megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet [[Dániel Gábor]], a [[Szabadelvű Párt]] elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „[[zsebkendőszavazás]]ként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát. |
[[1904]]. [[november 18.|november 18-án]] a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki [[obstrukció]] letörésére. Tisza beszéde után [[Perczel Dezső]] házelnök – a [[házszabály]] megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet [[Dániel Gábor]], a [[Szabadelvű Párt]] elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „[[zsebkendőszavazás]]ként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát. |
||
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula|Andrássy |
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük [[Széll Kálmán]]t és [[Andrássy Gyula, ifj.|Andrássy Gyulát]] – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette [[szövetkezett ellenzék]] néven. |
||
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[Koalíció (1905)|Koalíció]]val szemben. Az eredmény azonnal [[1905-ös magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte. |
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a [[közvélemény]] példátlan polarizálódása miatt [[1905]]. [[január 3.|január 3-án]] a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló [[Szabadelvű Párt]] történelmi vereséget szenvedett a [[Koalíció (1905)|Koalíció]]val szemben. Az eredmény azonnal [[1905-ös magyarországi belpolitikai válság|komoly belpolitikai válságot]] okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte. |
A lap 2009. július 22., 17:58-kori változata
Az első Tisza István-kormány 1903. november 3-án alakult és mandátuma 1905. június 18-án járt le. A Tisza István vezette kabinet gyakran erőszakos tevékenysége addig példátlan módon polarizálta a korabeli közvéleményt és gyakorlatilag egyenesen vezetett ahhoz, hogy mandátumának lejárta után közel másfél éven át húzódó belpolitikai válság alakult ki az országban, valamint az 1875-től 1905-ig folyamatosan kormányzó Szabadelvű Párt széteséséhez és megszűnéséhez vezetett.
Története
E kormányhoz fűződik II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala. Hosszú ellenzéki obstrukciót követően – Tiszának a házszabály-módosításra irányuló szándéka elengedése fejében – fogadta el a parlament az újonclétszám növelését. Tisza belügyminiszterként erőszakkal elfojtatta az 1904. áprilisi országos vasúti sztrájkot, melynek szervezőit letartóztatták, a résztvevőket pedig a hadseregbe sorozták. Még ugyanennek a hónapnak a végén Bihar vármegyében egy, a parasztok számára a szocialisták által szervezett brutálisan szétvert a csendőrség, az intézkedés harminchárom halálos áldozatot és több száz sebesültet követelt.
1904. november 18-án a kormány erőszakkal keresztülvitte a parlamentben a házszabály-módosítást az ellenzéki obstrukció letörésére. Tisza beszéde után Perczel Dezső házelnök – a házszabály megsértésével – azonnali szavazást rendelt el a módosító javaslatról, melyet Dániel Gábor, a Szabadelvű Párt elnökhelyettese nyújtott be, s bár a jelenet leírásai nem egységesek abban, hogy a házelnök meglengetett-e egy zsebkendőt vagy sem, hogy ezzel jelezzen a kormánypártiaknak a szavazásra, a jelenet „zsebkendőszavazásként” íródott be a magyar parlament történetébe. A többség igennel szavazott, mire az ülésteremben verekedés tört ki, az ellenzéki képviselők szétverték a képviselőház bútorzatát.
Az eset végérvényesen elmélyítette a miniszterelnök és politikai ellenfelei közti szakadékot, és saját pártjának számos tagját – köztük Széll Kálmánt és Andrássy Gyulát – is a párt elhagyására késztette, valamint az addig erősen tagolt és egymással is vitázó parlamenti ellenzéket teljes egészében egyetlen, egységes választási szövetségbe tömörítette szövetkezett ellenzék néven.
A parlamentben ellehetetlenült állapotok és a közvélemény példátlan polarizálódása miatt 1905. január 3-án a király feloszlatta az országgyűlést, és új választásokat írt ki. Ezen az addig harminc éven át abszolút parlamenti többséggel kormányzó, a magyar politikát uraló Szabadelvű Párt történelmi vereséget szenvedett a Koalícióval szemben. Az eredmény azonnal komoly belpolitikai válságot okozott és nem sokkal később a Szabadelvű Párt szétesését is eredményezte.
A kormány tagjai
Források
- A két Tisza - Tisza István és Tisza Kálmán kettős portréja, Rubicon, 1996/10.