„Fogaras ostroma (1541)” változatai közötti eltérés

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Dencey (vitalap | szerkesztései)
53 648 szerkesztés
aNincs szerkesztési összefoglaló
Doncsecz (vitalap | szerkesztései)
34 542 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
21. sor: 21. sor:
}}
}}
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
{{Habsburg–török háború (1540–47)}}
'''Fogaras ostroma''' [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd]] párti [[Majláth István|Maylád István]] az [[erdélyi szászok]] egyik városát a [[törökök|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte, amely végül elfoglalta a várat.
'''Fogaras ostroma''' ([[román nyelv|románul]] ''Asediu al Făgăraş'') [[1541]]. [[június 19.]] és [[július 20.]] között zajlott. Az [[I. Ferdinánd]]-párti [[Majláth István|Maylád István]] az [[erdélyi szászok]] egyik városát a [[törökök|török]]-[[moldva]]i sereg ellen védte.


Majláth István először [[Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre|Balassa Imrét]] melléje társvajdának tette Szapolyai [[Erdély]] élére, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, ezzel Szapolyai pozícióját akarta aláásni.
Majláth István először [[Szapolyai János]] oldalán állt és [[1534]] [[havasalföld]]i és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a [[Nagyvárad|váradi]] püspököt is meggyilkoló [[Lodovico Gritti]]vel leszámolt [[Medgyes]]en. Hanem amikor [[Balassa Imre|Balassa Imrét]] társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és [[Thurzó Elek]]kel, valamint sógorával [[Nádasdy Tamás]]sal egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és [[Erdély]]ben új államot alakítson ki.


Miközben a Habsburgok [[Buda|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandszákbéget Ahmedet küldte.<br>
Miközben a Habsburgok [[Buda|Budát]] ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. [[I. Szulejmán]] [[Isztambul]]ból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen [[IV. Péter moldvai fejedelem|IV. Péter]] [[Moldvai fejedelmek listája|moldvai uralkodót]] és a [[nikápoly]]i szandszákbéget Ahmedet küldte.<br>
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcok folytak Majláth embereivel.<br>
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.<br>
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatja, hogy Erdély kormányzását a szultán kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadják, majd a bég parancsot ad a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.
Egy hónapos ostrom után [[július 20.|július 20]]-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.


Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek hűséget fogadtak a csecsemő [[János Zsigmond]]nak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.
Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő [[János Zsigmond]]nak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni [[Izabella királyné]] vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.


Mayládot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint]] és [[Móré László]] is.
Mayládot a [[Héttorony]]ba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak [[Török Bálint]] és [[Móré László]] is.

A lap 2009. július 21., 16:02-kori változata

Sablon:Katonai konfliktus infodoboz

Habsburg–török háború (1540–47)

Visegrád ostroma · Buda ostroma (1540) · Pest ostroma · Buda ostroma (1541) · Fogaras ostroma · Oda Buda! · Pécs ostroma (1) · Buda ostroma (1542) · Döbröközi harcok · Szeged ostroma · Szekszárdi csata · Kaposi csata · Kanizsa ostroma (1543) · Valpó ostroma · Siklós ostroma · Esztergom ostroma · Pécs ostroma (1543) · Komáromi csata · Székesfehérvár ostroma · Ozora ostroma · Vásárhelyi csata · Ugodi csata (1) · Ugodi csata (2) · Kanizsa ostroma (1545) · Fehérvári csata

Sablon:Habsburg–török háború (1540–47)

Fogaras ostroma (románul Asediu al Făgăraş) 1541. június 19. és július 20. között zajlott. Az I. Ferdinánd-párti Maylád István az erdélyi szászok egyik városát a török-moldvai sereg ellen védte.

Majláth István először Szapolyai János oldalán állt és 1534 havasalföldi és moldvai segítséggel a Habsburgok felé húzó, azonkívül a váradi püspököt is meggyilkoló Lodovico Grittivel leszámolt Medgyesen. Hanem amikor Balassa Imrét társvajdának nevezték ki melléje, ő szembefordult a királlyal és Thurzó Elekkel, valamint sógorával Nádasdy Tamással egy külön mozgalmat indított, ami végül nem járt sikerrel. Még a törökökkel is érintkezésbe lépett, hogy Szapolyai pozícióját előttük is aláássa és Erdélyben új államot alakítson ki.

Miközben a Habsburgok Budát ostromolták, Majláth Erdélyben szervezkedett. I. Szulejmán Isztambulból Buda felmentésére indult és az oldalát esetlegesen fenyegető Majláth ellen IV. Péter moldvai uralkodót és a nikápolyi szandszákbéget Ahmedet küldte.
Péter serege tizennyolc, míg Ahmed kétezer embert sorakoztatott fel. Eleinte csak körülzárták Fogarast és kisebb harcot folytattak Majláth embereivel.
Egy hónapos ostrom után július 20-án Ahmed levelet küldött Mayládnak, amelyben azzal az ígérettel áltatta, hogy Erdély kormányzását a szultán a kezébe adja. Maylád megjelent a török táborban, ahol először nyájasan fogadták, majd a bég parancsot adott a letartóztatására. A várőrség a vezérük elfogásának hallatán nem vállalta az ellenállását és kaput nyitott a moldvaiak és a törökök előtt.

Két nappal Fogaras elfoglalása után a korábban még Ferdinánd felé tekintgető erdélyi rendek is hűséget fogadtak a csecsemő János Zsigmondnak, Szapolyai fiának. A várat törökök aztán visszaadták az erdélyieknek, akik rövidesen jogot kaptak a szultántól állammá válni Izabella királyné vezetése alatt, s a Habsburg hívek fokozatosan kiszorultak az országból.

Mayládot a Héttoronyba vitték, ahol haláláig raboskodott. Rabtársai voltak Török Bálint és Móré László is.

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Fogaras_ostroma_(1541)&oldid=5873982”