Polgárőrség

A Polgárőrség Magyarország egyik nagylétszámú társadalmi szervezete.

Jogelődje, az Önvédelmi Szervezetek Országos Szövetsége (ÖSZOSZ) 1991-ben jött létre, mely megalakulásának évében nevét Országos Polgárőr Szövetségre változtatta, 223 egyesületet tömörített mintegy 10 ezer taggal. Az egyesületek a közbiztonság és az akkori rendőrség kritikájaként alakultak meg. Az OPSZ élén akkor dr. Kopácsi Sándor ny. r. vezérőrnagy állt (Budapest rendőrfőkapitánya volt 1956-ban). Vezetése alatt kezdett erősödni a mozgalom, a polgárőrök megszerezték a szakmai alapokat.

Azóta a mozgalom tovább erősödött. A szituációs bűnmegelőzés mellett, vagyis a járőrözés mellett kibővült a tevékenységi kör. A civil bűnmegelőzők a rendőrség mellett a határőrség feladatainak ellátását is segítették. Részt vesznek a környezetvédelemben, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a kábítószer-fogyasztás megelőzésében, a rendezvények, sportversenyek biztosításában, szervezik a SZEM (Szomszédok Egymásért Mozgalom) mozgalmat, segítenek a tanyasi embereknek a tanyaprogram keretében. Részt vesznek a közlekedés biztosításában, a helyes közlekedési magatartás oktatásában.

A polgárőrök folyamatosan képzéseken vesznek részt. Bizonyos felmérések szerint a lakosság 16%-a azt hiszi, hogy a polgárőrök fizetést kapnak munkájukért, de ez tévedés. Minden polgárőr, a megyei és az országos vezetők is, térítés nélkül végzik önként vállalt tevékenységüket.

Komoly nemzetközi érdeklődés is van a mozgalom iránt, de igen nehéz elmagyarázni Európában ezt a fajta munkát. A polgárőrség hungaricum. Ezt Magyarország vitte be az Európai Unióba. Csodálkoznak a külföldi szakemberek, hogy Európa közepén létezik egy ország, ahol a közbiztonság védelmét sokan ingyen, társadalmi munkában végzik.

Minden megyében megtalálható a megyei szövetség, amely érdekképviseleti szerve a településeken működő Polgárőrségeknek.

Külső hivatkozás

• A szervezet honlapja
• 2006. évi LII. törvény a polgárőrségről
• Polgárőr.lap.hu - linkgyűjtemény