„Fixpont” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Teve van egypupú, kétpupú, sőt több.
Brouwer
17. sor: 17. sor:
*Jelölje ''D'' a végtelenszer [[differenciálhatóság|differenciálható]] valós-valós függvények halmazán értelmezett azon operátort, amely minden függvényt a deriváltjára képez le. Akkor ''D''-nek fixpontja az <math>e^x</math> függvény.
*Jelölje ''D'' a végtelenszer [[differenciálhatóság|differenciálható]] valós-valós függvények halmazán értelmezett azon operátort, amely minden függvényt a deriváltjára képez le. Akkor ''D''-nek fixpontja az <math>e^x</math> függvény.



== Fixpontokkal kapcsolatos nevezetes tételek ==

[[Luitzen Egbertus Jan Brouwer|Brouwer]] fixpont-tétele azt mondja ki, hogy <math>\mathbb R^n</math>-ben a zárt egységgömb minden önmagára vett folytonos leképezésének van fixpontja.


{{csonk-matematika}}
{{csonk-matematika}}

A lap 2009. július 13., 21:02-kori változata

A matematikában egy leképezés fixpontjának nevezünk egy olyan pontot, amelyet a leképezés helyben hagy. Egy leképezésnek lehet nulla, egy, véges sok, vagy végtelen sok fixpontja. Ha egy leképezés értelmezési tartományának minden pontja fixpont, akkor a leképezést identikus leképezésnek, vagy identitásnak hívjuk.

Definíció

Legyen egy leképezés, és legyen . Azt mondjuk, hogy fixpontja -nek, ha .


Példák

  • A sík egy e egyenesre való tükrözésének fixpontja e valamennyi pontja.
  • A sík egy nullától különböző v vektorral való eltolásának nincs fixpontja.
  • A valós számokon értelmezett függvénynek fixpontja a 0 és az 1, hiszen és .
  • Jelölje D a végtelenszer differenciálható valós-valós függvények halmazán értelmezett azon operátort, amely minden függvényt a deriváltjára képez le. Akkor D-nek fixpontja az függvény.


Fixpontokkal kapcsolatos nevezetes tételek

Brouwer fixpont-tétele azt mondja ki, hogy -ben a zárt egységgömb minden önmagára vett folytonos leképezésének van fixpontja.