„Északi elefántfóka” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: br:Olifant-mor an norzh |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Taxobox |
{{Taxobox |
||
|status = |
| status = lc |
||
|name = Északi elefántfóka |
| name = Északi elefántfóka |
||
|image = Elephant seal fight Part-3.jpg |
| image = Elephant seal fight Part-3.jpg |
||
|image_caption = Bikák küzdelme |
| image_caption = Bikák küzdelme |
||
|regnum= [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
| regnum = [[Állatok]] ''(Animalia)'' |
||
|phylum= [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
| phylum = [[Gerinchúrosok]] ''(Chordata)'' |
||
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)'' |
| subphylum = [[Gerincesek]] ''(Vertebrata)'' |
||
|classis= [[Emlősök]] ''(Mammalia)'' |
| classis = [[Emlősök]] ''(Mammalia)'' |
||
|subclassis= [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' |
| subclassis = [[Elevenszülő emlősök]] ''(Theria)'' |
||
|infraclassis= [[Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' |
| infraclassis = [[Méhlepényesek]] ''(Eutheria)'' |
||
|superordo= ''[[Laurasiatheria]]'' |
| superordo = ''[[Laurasiatheria]]'' |
||
|ordo= [[Ragadozók]] ''(Carnivora)'' |
| ordo = [[Ragadozók]] ''(Carnivora)'' |
||
|superfamilia = [[Úszólábúak]] ''(Pinnipedia)'' |
| superfamilia = [[Úszólábúak]] ''(Pinnipedia)'' |
||
|familia= [[Valódi fókafélék]] ''(Phocidae)'' |
| familia = [[Valódi fókafélék]] ''(Phocidae)'' |
||
|genus= '''''[[Elefántfóka|Mirounga]]''''' |
| genus = '''''[[Elefántfóka|Mirounga]]''''' |
||
|species= '''''M. angustirostris''''' |
| species = '''''M. angustirostris''''' |
||
| binomial = 'Mirounga angustirostris' |
| binomial = 'Mirounga angustirostris' |
||
| binomial_authority = |
| binomial_authority = [[Theodore Gill|Gill]], [[1866]] |
||
| wikispecies = Mirounga angustirostris |
| wikispecies = Mirounga angustirostris |
||
| wikicommons = Mirounga angustirostris |
| wikicommons = Mirounga angustirostris |
||
}} |
}} |
||
Az '''északi elefántfóka''' ''(Mirounga angustirostris)'' a [[valódi fókafélék]] ''(Phocidae)'' közé tartozó [[elefántfóka|elefántfókák]] egyik faja. A többi fókához hasonlóan tengeri emlős; mellső végtagjai uszonyokká alakultak, a hátsók pedig elkorcsosultak. Halakkal táplálkozik. Nevét rövidke, de a [[déli elefántfóka|déli elefántfókáénál]] azért valamivel hosszabb ormányáról kapta. |
Az '''északi elefántfóka''' ''(Mirounga angustirostris)'' a [[valódi fókafélék]] ''(Phocidae)'' közé tartozó [[elefántfóka|elefántfókák]] egyik faja. A többi fókához hasonlóan tengeri emlős; mellső végtagjai uszonyokká alakultak, a hátsók pedig elkorcsosultak. Halakkal táplálkozik. Nevét rövidke, de a [[déli elefántfóka|déli elefántfókáénál]] azért valamivel hosszabb ormányáról kapta. |
||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
⚫ | |||
⚫ | |||
== Megjelenése == |
== Megjelenése == |
||
Csak a hím elefántfókáknak van ormánya: ez erősíti fel kihívó bömbölésüket a párzási időszakban. Testük a többi [[fókák|fóka]]fajéhoz hasonlóan a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Jellemző rájuk a [[poligínia]] (többnejűség) és a [[nemi kétalakúság]]: a kifejlett bikák 4 [[méter]] hosszt és 2000 [[kg]] tömeget érnek el; a nőstények hossza 3 m, tömege 600 kg lehet. Az újszülött borjak 120–130 [[cm]]-esek és mintegy 35 kg-osak. |
Csak a hím elefántfókáknak van ormánya: ez erősíti fel kihívó bömbölésüket a párzási időszakban. Testük a többi [[fókák|fóka]]fajéhoz hasonlóan a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Jellemző rájuk a [[poligínia]] (többnejűség) és a [[nemi kétalakúság]]: a kifejlett bikák 4 [[méter]] hosszt és 2000 [[kg]] tömeget érnek el; a nőstények hossza 3 m, tömege 600 kg lehet. Az újszülött borjak 120–130 [[cm]]-esek és mintegy 35 kg-osak. |
||
62. sor: | 59. sor: | ||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
⚫ | |||
* [http://arnys.freeweb.hu/foka/elefant.htm Elefántfókák] |
* [http://arnys.freeweb.hu/foka/elefant.htm Elefántfókák] |
||
* [http://www.iucnredlist.org/search/details.php/13581/summ A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján] |
* [http://www.iucnredlist.org/search/details.php/13581/summ A faj a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján] |
||
== Forrás == |
|||
{{DEFAULTSORT:Eszaki elefantfokak}} |
|||
⚫ | |||
[[Kategória:Valódi fókák]] |
[[Kategória:Valódi fókák]] |
||
[[Kategória:Emlősfajok]] |
[[Kategória:Emlősfajok]] |
A lap 2009. július 3., 14:03-kori változata
Északi elefántfóka | ||||||||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Bikák küzdelme
| ||||||||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
'Mirounga angustirostris' Gill, 1866 | ||||||||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Északi elefántfóka témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Északi elefántfóka témájú médiaállományokat és Északi elefántfóka témájú kategóriát. |
Az északi elefántfóka (Mirounga angustirostris) a valódi fókafélék (Phocidae) közé tartozó elefántfókák egyik faja. A többi fókához hasonlóan tengeri emlős; mellső végtagjai uszonyokká alakultak, a hátsók pedig elkorcsosultak. Halakkal táplálkozik. Nevét rövidke, de a déli elefántfókáénál azért valamivel hosszabb ormányáról kapta.
Nevének eredete
A Mirounga nemzetségnév az ausztráliai őslakosok nyelvéből ered. Az angustirostris jelentése „keskeny csőrű”: arra utal, hogy az északi elefántfóka ormánya déli rokonáénál keskenyebb.
Megjelenése
Csak a hím elefántfókáknak van ormánya: ez erősíti fel kihívó bömbölésüket a párzási időszakban. Testük a többi fókafajéhoz hasonlóan a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Jellemző rájuk a poligínia (többnejűség) és a nemi kétalakúság: a kifejlett bikák 4 méter hosszt és 2000 kg tömeget érnek el; a nőstények hossza 3 m, tömege 600 kg lehet. Az újszülött borjak 120–130 cm-esek és mintegy 35 kg-osak.
Szőrzete ritkás és durva. Az újszülött borjak feketék, de már 3–4 hetes korukban ezüstszürkévé válnak. Végleges, barnás színezetük 3–4 hónapos korukra alakul ki. A hímek sötétebbek, mint a nőstények, és az állatok háta is sötétebb színű hasuknál.
Elterjedése
A Csendes-óceán északi részén élnek. A szárazföldre csak szaporodni járnak ki; ilyenkor hatalmas fókatelepeken gyűlnek össze, főleg a Kalifornia és Mexikó partjai mentén található szigeteken. Legnagyobb közösségük a mexikói Guadalupe szigeten él. A szaporodási időszakon kívül több ezer kilométeres távolságra is elvándorolnak. Északi elefántfókákat láttak már a Hawaii- és az Aleut-szigetek, illetve Japán térségében is.
A kaliforniai San Miguel-szigeten vizsgálták vándorlási szokásaikat. A hímek december végén, a nőstények egy-két héttel később érkeznek a telepre, ahonnan a fajfenntartás után március végén, április elején távoznak. Év közben a hímek 4000, a nőstények 2000 km-re is elkóborolnak. A nőstények június elején, a hímek júliusban visszatérnek a telepre vedeni. Második vándorútjukra a nőstények augusztus elején, a hímek szeptember végén indulnak el. Egy hím elefántfóka egy év alatt húszezer kilométert is megtehet; ennél az emlősök között csak a szürke bálnák vándorolnak többet.
Életmódja
Kitűnő búvár; a bikák jobban merülnek a teheneknél (a déli elefántfókáknál ez fordítva van). Egy hím fóka, amelyre elektronikus mérőműszert szereltek, 1581 m mélyre merült; a hímek akár 80 percig is a víz alatt maradhatnak. A nőstények kevesebbet bírnak: általában 400–500 méterre mennek le, és 15–20 percig maradnak a víz alatt.
Ugyancsak a San Miguel-szigeten gyomormosással tanulmányozták táplálkozását – ez kellemetlen ugyan, de még mindig kevésbé, mint a boncolás. A fókák gyomortartalmában tizenháromféle tintahal és kétféle polip, valamint különböző halak, köztük kisebb cápák maradványait találták meg. A szaporodás és a vedlés időszakaiban hónapokig nem esznek semmit.
A nőstények az egész éves (több, mint 11 hónapos) vemhesség után érkeznek szaporodni a fókatelepre. Átlag hat nap múlva hozzák világra borjukat, amit négy hétig szoptatnak. Azok az anyák, amelyek kicsinye megdöglött, hajlandóak egy másikat is szoptatni; ezek azután egészen léggömbszerűre dagadnak. A szoptatás után még több mint egy hónapba telik, amíg a kölykök megtanulnak úszni és halat fogni. Mivel az anyjuk már nem eteti őket, ezalatt testsúlyuknak akár kétharmadát is elveszíthetik. Az elválasztás után a nőstény kész a párosodásra, ami után visszatér a tengerbe.
Az északi elefántfókák nőstényei már két éves korukban ivarérettek, de általában csak négy évesen kezdenek szaporodni. A hímek 6–7 évesen válnak ivaréretté, de csak 9–10 évesen jutnak nőstényhez. Küzdelmeik kevésbé hevesek, mint déli rokonaiké: fejüket magasra emelik, ormányukat felfújják, és erős, kattogó hangot bocsátanak ki. Ez a nemes vetélkedés csak ritkán torkollik komolyabb verekedésbe, de a nőstények is sokat marják egymást.
Az elefántfókák évente egyszer vedlenek: ilyenkor bőrük felső rétege szőrzetükkel együtt lehámlik. Ebben az időszakban kénytelenek hosszú hetekig a szárazföldön tartózkodni. Mélyedéseket ásnak a vizenyős talajba, és azokba fekszenek; az üregeket hamarosan sár, vizelet és ürülék keveréke tölti ki.
Ellenségeik
A ragadozókkal nem sok baja van, bár a kardszárnyú delfinek és a fehér cápák néha széttépnek egyet-egyet közülük. Annál többet szenvednek az élősködőktől.
Az északi elefántfókákat az indiánok ősidők óta vadászták; kereskedelmi célú vadászatuk 1818-ban kezdődött. Bőrük nem volt értékes, de bőséges zsírjuk igen; ötven év alatt csaknem teljesen ki is irtották őket. Az 1880-as években néhány „tudós” nyolc elefántfókára bukkant, és mivel azt gondolták, hogy ezek a faj utolsó képviselői, egy kivétellel lelőtték őket, mert sok pénzt reméltek a kihaltnak vélt állat bőréért, csontvázáért a gyűjtőktől. Szerencsére nem ezek voltak a faj utolsó példányai, és a megmaradt elefántfókákat a 20. század elején Mexikóban és az Amerikai Egyesült Államokban is védelem alá helyezték. Napjainkra számuk túllépte a százezret.
Külső hivatkozások
Forrás
- R. Dawkins: Az Ős meséje. Partvonal Kiadó. Budapest, 2006.