„Sőtér István” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
RedBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: ro:István Sőtér
GumiBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: 1 darab önmagára mutató link kiiktatva. (Hibakód: 48)
1. sor: 1. sor:
[[Sőtér István]] ([[Szeged]], [[1913]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[október 7.]]) [[Kossuth-díj]]as író, irodalomtörténész, esszéista. Felesége [[Jász Veronika]] grafikus iparművész.
'''Sőtér István''' ([[Szeged]], [[1913]]. [[június 1.]] – [[Budapest]], [[1988]]. [[október 7.]]) [[Kossuth-díj]]as író, irodalomtörténész, esszéista. Felesége [[Jász Veronika]] grafikus iparművész.


==Élete==
==Élete==

A lap 2009. június 25., 22:50-kori változata

Sőtér István (Szeged, 1913. június 1.Budapest, 1988. október 7.) Kossuth-díjas író, irodalomtörténész, esszéista. Felesége Jász Veronika grafikus iparművész.

Élete

Apja, nagybátyja az I. világháborúban meghalt, anyja és nagyaanyja nevelte. Középiskoláit a szegedi piarista gimnáziumban végezte. 1931-1935 között a budapesti Eötvös Kollégium tagja, francia–magyar–német szakon. 1935-1936 között a párizsi École Normale Supérieure ösztöndíjasa. 1936-ban az Eötvös Kollégium francia előadója és könyvtárosa. 1936- 1939 között a budapesti Egyetemi Könyvtár tisztviselője; 1939-1945 között közgazdasági pályán működött (a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara előadója, majd meghívásra a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének titkára). 1945-ben a Teleki Pál Tudományos Intézet tanára, majd 1946. augusztus 1-jétől a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium X. főosztályának helyettes vezetője, 1947. június 1-jétől vezetője. 1948-1952 között a szegedi egyetem tanára, 1952-től az 1960-as évek végéig az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, 1953-1956, 1963-1966 között rektora. 1956-ban oktatásügyiminiszter helyettes. 1957-1983 között, nyugállományba vonulásáig az MTA Irodalomtörténeti Intézetének igazgatója. 1960-1969 között a Magyar PEN Club elnöke, 1970-1973 között az International Comparative Literature Association (AILC) elnöke, a Sorbonnet. doktora, a francia Ordre des Arts et des Lettres kitüntetettje. Írói és tudósi pályája párhuzamosan alakult, bár 1949-1960 között szépíróként egyetlen torzótól eltekintve a hallgatást vállalta. Íróként a Válaszban, esszéistaként a Magyar Szemlében és a Nouvelle Revue de Hongrie-ben szerepelt. A Magyarok című folyóirat közölte Júdás c. drámáját 1947-ben. 1. a Színművészeti Főiskola végzős növendékei játszották az Ódry Színpadon, hangjátékként a Rádiószínpad sugározta, majd a Veszprémi Petőfi Színház vitte színre 1985. március 22-én. Fordította Hemingway, Emily Brontë, Graham Greene, Thyde Monnier regényeit.

Díjai

Művei

  • Fellegjárás (1939)
  • Francia szellem a régi Magyarországon (1940)
  • Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1941)
  • Jókai Mór (1941)
  • A templomrabló (1943)
  • Francia-magyar művelődési kapcsolatok (1944)
  • A kísértet (1945)
  • Magyar-francia kapcsolatok (1946)
  • Játék és valóság (1946)
  • Budai átkelés (1946)
  • Bűnbeesés (1947)
  • Hídszakadás (1948)
  • Sötétkamra (1948)
  • Egy özvegyasszony élete (1951)
  • A szegedi textilkombinát (1951)
  • Eötvös József (1951)
  • Eötvös József (1953)
  • Romantika és realizmus (1956)
  • Világtájak (1957)
  • Madártávlat (1959)
  • Édenkert (1960)
  • A magyar irodalom története (1965)
  • Vacsora Carmelben (1968)
  • Az ember és műve (1971)
  • Az elveszett bárány (1974)
  • Bakator (1975)
  • Werthertől Szilveszterig (1976)
  • Tiszta Emma (1978)
  • Budai Oroszlán (1978)
  • Komoly ének (1984)
  • Bárányt szoptató Oroszlán (1988)

Fordításai

Graham Greene: Hatalom és Dicsőség

Forrás

Külső hivatkozások