„MADI magyarországi csoportja” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Niza (vitalap | szerkesztései) a →A csoport napjainkban: külső hivatkozások hozzáadása |
Niza (vitalap | szerkesztései) a →Intézményesülés: nevek javítása és hivatkozások bővítése |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
1998-ban ''EURO-MADI'' címmel újabb nagyszabású művészeti fesztivált rendeztek Győrben, az alkalomra Carmelo Arden Quin és több más neves külföldi képzőművész is Magyarországra látogatott. A külföldi és hazai művészek képeket, objekteket ajánlottak fel egy leendő magyar gyűjtemény részére és árverést tartottak annak érdekében, hogy a gyűjtemény épülethez juthasson. |
1998-ban ''EURO-MADI'' címmel újabb nagyszabású művészeti fesztivált rendeztek Győrben, az alkalomra Carmelo Arden Quin és több más neves külföldi képzőművész is Magyarországra látogatott. A külföldi és hazai művészek képeket, objekteket ajánlottak fel egy leendő magyar gyűjtemény részére és árverést tartottak annak érdekében, hogy a gyűjtemény épülethez juthasson. |
||
A fesztivállal egyidőben jelent meg a [[MADI art periodical]] első száma, valamint egy közös szitamappa, |
A fesztivállal egyidőben jelent meg a [[MADI art periodical]] első száma, valamint egy közös szitamappa is, a kitűzött célok megvalósítása érdekében pedig a magyar művészek létrehozták az alapítványi formában működő [[Nemzetközi Mobil MADI Múzeum]]ot is. |
||
A kitűzött célok megvalósítása érdekében a magyar művészek létrehozták az alapítványi formában működő [[Nemzetközi Mobil MADI Múzeum]]ot is. |
|||
== A csoport napjainkban == |
== A csoport napjainkban == |
||
A lap 2009. június 19., 14:38-kori változata
MADI magyarországi csoportja az 1990-es években működött magyar képzőművészeti társaság, melynek tagjai a kortárs absztrakt, geometrikus művészet meghatározó irányzatának, a MADI-nak a szellemiségében alkottak.
Kezdetek
A rendszerváltás után, a határok megnyíltával több jeles magyar képzőművész is eljutott nyugatra. Tudatosodott bennük, hogy a kassáki konstruktivista hagyományok, Moholy-Nagy, Vasarely, Schöffer, Péri és Huszár öröksége részben egybeesik a Franciaországban, Olaszországban, az USA-ban és másutt is reneszánszát élő MADI törekvéseivel. A csoport megalakulásában az egyik legmeghatározóbb esemény az volt, amikor Saxon-Szász János 1992-ben meghívást kapott Párizsba, a Visions d'Europe című kiállításra. Itt megismerkedett a MADI-alapító Carmelo Arden Quinnel, akinek a hatása alá került. Néhány hónapi közös munka után, visszatérve Magyarországra, Dárdai Zsuzsaval megszervezte a csoportot.
Az első évek
A csoport kezdetben formális és intézményi keretek nélkül működött. Közös tevékenységük célja az volt, hogy megismertessék a hazai közönséget a MADI-val, továbbá hogy külföldön bemutassák örökségüket és hagyományaikat, valamint saját eredményeiket is. Ennek keretében számos közös kiállítást szerveztek itthon és külföldön, vagy vettek ilyeneken részt. Mivel a szocializmus időszakában a geometrikus művészet nem volt támogatott, így egyik fontos céljuk ennek hazai elismertetése is volt.
A kiállítások sorából kiemelkedik az 1995 júniusában - Moholy-Nagy születésének 100. évfordulóján – Győrött, a Vár-Art Galériában megrendezett Nemzetközi MADI Fesztivál. A fesztiválon a MADI szellemiségének megfelelően a képzőművészeti kiállítás mellett Reményi Attila zeneszerző MADI kompozíciójának ősbemutatója is hallható volt a Győri Ütőegyüttes előadásában.
Intézményesülés
1998-ban EURO-MADI címmel újabb nagyszabású művészeti fesztivált rendeztek Győrben, az alkalomra Carmelo Arden Quin és több más neves külföldi képzőművész is Magyarországra látogatott. A külföldi és hazai művészek képeket, objekteket ajánlottak fel egy leendő magyar gyűjtemény részére és árverést tartottak annak érdekében, hogy a gyűjtemény épülethez juthasson.
A fesztivállal egyidőben jelent meg a MADI art periodical első száma, valamint egy közös szitamappa is, a kitűzött célok megvalósítása érdekében pedig a magyar művészek létrehozták az alapítványi formában működő Nemzetközi Mobil MADI Múzeumot is.
A csoport napjainkban
Az ezredforduló után a csoport kötelékei lazultak. Volt, aki külföldön folytatta pályafutását, volt, aki függetlenségét féltette vagy a beskatulyázástól félt, a legfőbb ok azonban az intézményi működés volt. A Nemzetközi Mobil MADI Múzeum mintegy félszáz hazai és külföldi kiállítást szervezett - ezek közül a legjelentősebb a 2006-os moszkvai SupreMADIsm volt -, több más mellett kiadta Sáry László Kassák és a MADI című lemezét, Carmelo Arden Quinről portréfilmet készített.