„Arany Bálint” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
+kat |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Arany Bálint''' ([[Rinyaújlak]], [[1901]]. február 28. – [[Budapest]] [[1987]]. november 24.) magyar gépészmérnök, a [[Magyar Közösség]] munkájában való részvételéért [[koncepciós per]]ben elítélték. |
'''Arany Bálint''' ([[Rinyaújlak]], [[1901]]. [[február 28.]] – [[Budapest]], [[1987]]. [[november 24]].) magyar gépészmérnök, a [[Magyar Közösség]] munkájában való részvételéért [[koncepciós per]]ben elítélték. |
||
== Élete == |
== Élete == |
||
Egy négygyermekes családból származott. A [[csurgó]]i református gimnáziumban érettségizett. A [[budapest]]i műegyetemenen szerzett gépészmérnöki diplomát [[1925]]-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta [[1929]]-ben. Mint tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. [[1935]]-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A [[II. világháború]] idején a németellenes tevékenységet folytató [[Magyar Közösség]] tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. [[1945]]-től az [[Független Kisgazdapárt| |
Egy négygyermekes családból származott. A [[csurgó]]i református gimnáziumban érettségizett. A [[budapest]]i műegyetemenen szerzett gépészmérnöki diplomát [[1925]]-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta [[1929]]-ben. Mint tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. [[1935]]-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A [[II. világháború]] idején a németellenes tevékenységet folytató [[Magyar Közösség]] tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a ''Magyar Út'' című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. [[1945]]-től az [[Független Kisgazdapárt|FKGP]] központjában dolgozott szervezőtitkárként. [[1946]]. decemberében letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. A koncepciós perben előbb halálra ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. [[1956]] szeptemberében szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve ''Koronatanú (Emlékirat 1945–57)'' címmel jelent meg [[1990]]-ben [[Budapest]]en. |
||
== Külső hivatkozás == |
== Külső hivatkozás == |
||
[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00409.htm |
*[http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC00003/00409.htm Életrajza] a Magyar Életrajzi Lexikonban |
||
| ⚫ | |||
| ⚫ | |||
[[Kategória:FKGP-tagok]] |
[[Kategória:FKGP-tagok]] |
||
A lap 2009. június 15., 09:26-kori változata
Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901. február 28. – Budapest, 1987. november 24.) magyar gépészmérnök, a Magyar Közösség munkájában való részvételéért koncepciós perben elítélték.
Élete
Egy négygyermekes családból származott. A csurgói református gimnáziumban érettségizett. A budapesti műegyetemenen szerzett gépészmérnöki diplomát 1925-ben. A Svéd Golyóscsapágy Rt. (SKF) alkalmazta 1929-ben. Mint tervezőmérnöknek jelentős szerepe volt a golyóscsapágyak magyarországi elterjesztésében. 1935-ben feleségül vette Köpeczy Ilonát. A II. világháború idején a németellenes tevékenységet folytató Magyar Közösség tagja volt. Része volt a Turul Könyvkiadó és a Magyar Út című hetilap anyagi megalapozásában és fejlesztésében. 1945-től az FKGP központjában dolgozott szervezőtitkárként. 1946. decemberében letartóztatták a Magyar Köztársaság és a demokratikus rendszer megdöntésére szervezett összeesküvés vádjával. A koncepciós perben előbb halálra ítélték, majd az ítéletet 12 évi fegyházbüntetésre változtatták. 1956 szeptemberében szabadult, jogilag rehabilitálták, folytatta mérnöki munkáját, de rendőri zaklatások kísérték élete végéig. Könyve Koronatanú (Emlékirat 1945–57) címmel jelent meg 1990-ben Budapesten.