„I. Devlet Giráj krími kán” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''I. Devlet Girej''' ([[krími tatár nyelv]]en ''Devlet Geray,'' [[arab ábécé|arab átírással]] ''۱دولت كراى'') ([[1512]]. k. – [[Bahcsiszeráj]], [[1577]]. k.) a [[Krími Tatár Kánság]] fejedelme [[1551]] és [[1577]] között. |
'''I. Devlet Girej''' ([[krími tatár nyelv]]en ''Devlet Geray,'' [[arab ábécé|arab átírással]] ''۱دولت كراى'') |
||
([[1512]]. k. – [[Bahcsiszeráj]], [[1577]]. k.) a [[Krími Tatár Kánság]] fejedelme [[1551]] és [[1577]] között. |
|||
Először a [[krím]]i hordák vezére volt [[I. Sahib Girej]] hadvezéreként. [[1543]]-ban részt vett [[I. Szulejmán]] [[magyarország]]i hadjáratában ([[Habsburg–török háború (1540–47)]]), harcolt [[Esztergom]] és [[Székesfehérvár]] alatt. Ez időben még [[Isztambul]]ban élt, s megszerezve a [[Török Porta|Porta]] támogatását, [[1551]]-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres [[Havasalföld]] és [[Moldva]]. |
Először a [[krím]]i hordák vezére volt [[I. Sahib Girej]] hadvezéreként. [[1543]]-ban részt vett [[I. Szulejmán]] [[magyarország]]i hadjáratában ([[Habsburg–török háború (1540–47)]]), harcolt [[Esztergom]] és [[Székesfehérvár]] alatt. Ez időben még [[Isztambul]]ban élt, s megszerezve a [[Török Porta|Porta]] támogatását, [[1551]]-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres [[Havasalföld]] és [[Moldva]]. |
||
A lap 2009. június 14., 09:41-kori változata
I. Devlet Girej (krími tatár nyelven Devlet Geray, arab átírással ۱دولت كراى) (1512. k. – Bahcsiszeráj, 1577. k.) a Krími Tatár Kánság fejedelme 1551 és 1577 között.
Először a krími hordák vezére volt I. Sahib Girej hadvezéreként. 1543-ban részt vett I. Szulejmán magyarországi hadjáratában (Habsburg–török háború (1540–47)), harcolt Esztergom és Székesfehérvár alatt. Ez időben még Isztambulban élt, s megszerezve a Porta támogatását, 1551-ben a Krím trónjára került. Uralkodása alatt a Krím az Oszmán Birodalmon belül szélesebb kiváltságokat és önállóságot élvezett mint a hűbéres Havasalföld és Moldva.
1555-től állandó háborút vívott Moszkva ellen, mert Rettegett Iván a tatár területek leigázására törekedett.
1568-ben I. Szelim sereget küldött az oroszok ellen, amelyet Devlet 50 ezer lovassal támogatott (asztrahányi hadjárat), de a hadjárat csúfos kudarccal ért végett. 1571-ben Devlet folytatta a háborút Moszkva ellen, s újabban török segítséget vett igénybe, ám a döntő mologyi csatában vereséget szenvedett.
A Moszkva ellen vezetett hadjáratainak elsődleges célja, hogy a Kazanyi és Asztrahányi kánságot visszaszerezze Rettegett Ivántól, de nem sikerült. Ennek ellenére gazdaságpolitikáját tekintve sikeres volt, mert hazájának szép jövedelme származott az Ukrajnával és Oroszországgal folytatott prémkereskedelmeből.