„Kecsethy Márton” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
Még [[pápa (egyházfő)|pápát]], [[III. Pál pápa|III. Pált]] is megbontránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen. |
Még [[pápa (egyházfő)|pápát]], [[III. Pál pápa|III. Pált]] is megbontránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen. |
||
A [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] alatt [[I. Ferdinánd]] mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a [[törökök|török]] támadások ellen, többek között [[Tihany]]t és [[Sümeg]]et is megerősítette. Harcolt a [[Szapolyai János|Szapolyai-pártiak]], így [[Török Bálint]] ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. [[1538]]. [[január 21.|január 21]]-én elfoglalta [[Tátika-vár|Tátika várát]], [[Segesd]]et és [[Örményes]]t, melyek a [[gerse]]i Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket [[1548]]-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A [[veszprém vármegye]]i vezetőségbe ő segítette bele [[Devecseri |
A [[magyar belháború (1526–38)|magyar belháború]] alatt [[I. Ferdinánd]] mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a [[törökök|török]] támadások ellen, többek között [[Tihany]]t és [[Sümeg]]et is megerősítette. Harcolt a [[Szapolyai János|Szapolyai-pártiak]], így [[Török Bálint]] ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. [[1538]]. [[január 21.|január 21]]-én elfoglalta [[Tátika-vár|Tátika várát]], [[Segesd]]et és [[Örményes]]t, melyek a [[gerse]]i Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket [[Magyar Pálos Rend|pálos]] kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket [[1548]]-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A [[veszprém vármegye]]i vezetőségbe ő segítette bele [[Devecseri Chorón András]]t, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.<br> |
||
[[Székesfehérvár]] elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb [[Sümeg]]re menekítette. |
[[Székesfehérvár]] elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb [[Sümeg]]re menekítette. |
||
A lap 2009. június 11., 22:31-kori változata
Kecsethy Márton vagy Kecseti, Kechety (megh. Pozsony? 1551. január 13.) magyar katolikus pap, Veszprém püspöke, Szalaházy Tamás unokaöccse.
Családja nevét ősi birtokukról, Kecsedről kapta (Doboka vm.). 1528. január 1-jén nevezték ki veszprémi püspökké. Diplomáciai feladatokat is ellátott, többször volt követ Erdélyben, Csehországban és Stájerországban.
Még pápát, III. Pált is megbontránkoztatta, ezért az egyházfő felszólította, hogy a katolikus papi elvek szerint éljen.
A magyar belháború alatt I. Ferdinánd mellé állt, s a Veszprém környéki területeket felkészítette a török támadások ellen, többek között Tihanyt és Sümeget is megerősítette. Harcolt a Szapolyai-pártiak, így Török Bálint ellen, de a harcból igyekezett magának hasznot húzni. 1538. január 21-én elfoglalta Tátika várát, Segesdet és Örményest, melyek a gersei Pethő család birtokai voltak és közel százezer forint értékű kincset kaparintott meg, amelyeket pálos kolostorokból és nemesi családoktó menekítettek ide a török veszély miatt. Csalás és erőszak útján ellopta a veszprémi káptalan kincseit is amelyeket 1548-ben magával vitt Pozsonyba. Visszaélései és gazságai miatt panaszok egész sorát emelték fel ellene mindkét királynál. A veszprém vármegyei vezetőségbe ő segítette bele Devecseri Chorón Andrást, akinek később vagyona egyrészét elzálogosította, mert tékozlásai miatt állandó anyagi küszködött.
Székesfehérvár elfoglalása után a veszprémi püspökség értékeit a biztonságosabb Sümegre menekítette.
Feltételezik, hogy áttért a református hitre, mivel Kecseden az ottani jobbágyok szintén ezt az új vallást vették fel a cuius regio, eius religio alapján, s 1549-ben házasságot kötött Drugeth Annával. Ez azonban még nem lehet elég bizonyíték, mert Ferdinánd király szolgálatában udvarmester volt és a főherceg nem nevezett ki protestánsokat erre a szolgálatra. Valószínűbb, hogy elhagyta a papi hivatást, s 1549. március 6-án el is vették tőle a püspökséget.
Pozsonyban letelepedett, ahol valószínűleg eltékozolta vagyonát és szegényen halt meg.