„Kisspórások” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TaxoBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: Taxobox2 cseréje Taxoboxra AWB
Blizzardrajongó (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
12. sor: 12. sor:
[[Haplophasea]]
[[Haplophasea]]
}}
}}
A '''kisspórások''' ''(Microsporidia)'' állati paraziták, melyeket sokáig az [[egysejtűek]] közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni [[gombák]]kal való rokonságukat. Sejten belüli [[élősködők]], [[mitokondrium]]aik és [[ostor]]aik nincsenek, [[mitoszóma|mitoszómáik]] vannak. Terjesztő képleteik spórák, melkyek mérete 1-40 μm, faluk vastag és ellenálló, részben [[kitin]]ből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.
A '''kisspórások''' ''(Microsporidia)'' állati paraziták, melyeket sokáig az [[egysejtűek]] közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni [[gombák]]kal való rokonságukat. Sejten belüli [[élősködők]], [[mitokondrium]]aik és [[ostor]]aik nincsenek, [[mitoszóma|mitoszómáik]] vannak. Terjesztő képleteik spórák, melyek mérete 1-40 μm, faluk vastag és ellenálló, részben [[kitin]]ből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.


Többségük, mint például a ''Nosema'' fajok, [[rovarok]] és [[rákok]] élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek [[halak]] szöveteiben. Az ''[[Encephalitozoon cuniculi]]'' a [[rágcsálók]] és a [[házinyúl]] állományait tizedeli. Sok fajuk nem [[virulens]], és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.
Többségük, mint például a ''Nosema'' fajok, [[rovarok]] és [[rákok]] élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek [[halak]] szöveteiben. Az ''[[Encephalitozoon cuniculi]]'' a [[rágcsálók]] és a [[házinyúl]] állományait tizedeli. Sok fajuk nem [[virulens]], és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.

A lap 2009. június 7., 23:27-kori változata

Microsporidia
Fibrillanosema crangonycis spóra
Fibrillanosema crangonycis spóra
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Járomspórás gombák (Zygomycota)
Osztály: Microsporidia
Balbiani 1882
Alosztályok

Dihaplophasea
Haplophasea

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Microsporidia témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Microsporidia témájú kategóriát.

A kisspórások (Microsporidia) állati paraziták, melyeket sokáig az egysejtűek közé tartozónak véltek. A közelmúltban sikerült egyértelműen tisztázni gombákkal való rokonságukat. Sejten belüli élősködők, mitokondriumaik és ostoraik nincsenek, mitoszómáik vannak. Terjesztő képleteik spórák, melyek mérete 1-40 μm, faluk vastag és ellenálló, részben kitinből épül fel. Benne egy sporoplazma nevű sejt, és egy feltekeredett rögzítőfonál található. Alkalmas gazdaszervezetbe jutva a rögzítőfonal kicsapódik a spórából, és injekciós tű módjára átdöfi a gazdasejt felszínét. Ezen keresztül jut a sporoplazma a sejt belsejébe, ahol intenzív ivartalan szaporodást folytat. Ivaros folyamataik is vannak, de nem kellően ismertek. Genomjuk meghökkentően kicsiny, a baktériumok genetikai kódjához hasonló méretű.

Többségük, mint például a Nosema fajok, rovarok és rákok élősködői, jelentős gazdasági károkat okoznak a méhészetben és a selyemlepke-tenyésztésben. Más fajaik nagy, de csak egyetlen fertőzött sejtből álló daganatokat képeznek halak szöveteiben. Az Encephalitozoon cuniculi a rágcsálók és a házinyúl állományait tizedeli. Sok fajuk nem virulens, és morfológiailag rendkívül jól integrálódott a gazdasejtbe, ezeket ismerjük a legkevésbé.


Főbb csoportjai

Irodalom

  • Andreadis TG, Hall DW 1979a. Development, ultrastructure, and mode of transmission of Amblyospora sp. (Microspora) in the mosquito. J. Protozool. 26, 444–452.
  • Andreadis TG, Hall DW 1979b. Significance of transovarial infections of Amblyospora sp. (Microspora: Thelohaniidae) in relation to parasite maintenance in the mosquito Culex salinarius. J. Invertebr. Pathol. 34, 152–157.
  • Balbiani G 1882. Sur les microsporides ou psorospermies des Articulés. Comptes rendus de l’Académie des Sciences, Paris. 95, 1168-1171.
  • Becnel JJ, Andreadis TG 1998. Amblyospora salinaria n. sp. (Microsporidia: Amblyosporidae): parasite of Culex salinarius (Diptera: Culicidae), its life stages in an intermediate host and establishment as a new species. J. Invertebr. Pathol. 71:258-262.
  • Corliss JO, Levine ND 1963. Establishment of the Microsporidia as a new class in the protozoan subphylum Cnidospora. J. Protozool., 10 (Suppl.), 26-27.
  • Jahn GC, Hall DW, Zam SG 1986. A comparison of the life cycles of two Amblyospora (Microspora: Amblyosporidae) in the mosquitoes Culex salinarius and Culex tarsalis Coquillett. J. Florida Anti-Mosquito Assoc. 57, 24–27.
  • Katinka MD, Duprat S, Cornillot E, Méténier G, Thomarat F, Prensier G, Barbe V, Peyretaillade E, Brottier P, Wincker P, Delbac F, El Alaoui H, Peyret P, Saurin W, Gouy M, Weissenbach J, Vivarès CP 2001. Genome sequence and gene compaction of the eukaryote parasite Encephalitozoon cuniculi. Nature, 414, 450-453.
  • Keeling PJ et al. 2000. Evidence from Beta-Tubulin Phylogeny that Microsporidia Evolved From Within the Fungi. Molecular Biology and Evolution, 17, 23-31.