„Heurisztika” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: ar, bg, bs, ca, cs, da, de, eo, es, fi, fr, he, id, io, it, ja, lt, nl, nn, no, pt, ru, sl, sr, sv, th, uk, zh |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
'''Heurisztika''' gör. heureszisz (''rátalálás'') szóból származik. Az új [[igazság]]ok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos [[logika]]i következtetéssel jutunk el a [[Premissza|premisszáktól]] a [[konklúzió]]ig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű [[algoritmus]]ok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer. |
'''Heurisztika''' gör. heureszisz (''rátalálás'') szóból származik. Az új [[igazság]]ok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos [[logika]]i következtetéssel jutunk el a [[Premissza|premisszáktól]] a [[konklúzió]]ig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű [[algoritmus]]ok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer. |
||
==A heurisztika a jelenkori filozófiában== |
|||
A jelenkori [[Filozófia|filozófiában]] azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát. |
A jelenkori [[Filozófia|filozófiában]] azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát. |
||
==Matematikai heurisztika== |
|||
A [[Matematika|matematikában]] heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével. |
A [[Matematika|matematikában]] heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével. |
||
==Heurisztikus problémamegoldás== |
|||
Ha heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú [[logika]]i úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak. |
Ha heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú [[logika]]i úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak. |
||
==Heurisztika az [[oktatás]]ban== |
|||
Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, [[törvény]]eket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de ott igen, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzetek és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikának, hogy |
Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, [[törvény]]eket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de ott igen, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzetek és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikának, hogy |
||
| 20. sor: | 20. sor: | ||
* a tanulót tevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti. |
* a tanulót tevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti. |
||
==Heurisztika a [[Klasszikus retorika|retorikában]]== |
|||
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól. |
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól. |
||
| 27. sor: | 27. sor: | ||
Lásd a [[művészettörténet]] cikket. |
Lásd a [[művészettörténet]] cikket. |
||
==Irodalom== |
|||
* Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája |
* Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája |
||
A lap 2009. június 7., 10:02-kori változata
Heurisztika gör. heureszisz (rátalálás) szóból származik. Az új igazságok módszeres fölfedezésének művészete, az a folyamat, amelynek során nem szigorúan szabatos logikai következtetéssel jutunk el a premisszáktól a konklúzióig, ám az eredmény helyes lesz. Másképpen: az egyértelmű algoritmusok helyett próbálkozásokkal, korábban megszerzett tapasztalatok felhasználásával működő feladatmegoldási módszer.
A heurisztika a jelenkori filozófiában
A jelenkori filozófiában azokat a fogalmakat, tételeket, eljárásokat és módszereket nevezik heurisztikusnaknak - ill. tulajdonítanak nekik heurisztikus értékeket -, amelyek hozzájárulnak ismereteink bővítéséhez, ám anélkül, hogy képesek volnának megalapozni az így szerzett ismeret bizonyságát.
Matematikai heurisztika
A matematikában heurisztikusnak az olyan gondolatmenetet nevezik, amely még nem bizonyított állítások mellett érvel, tapasztalati tényekből megfogalmazott tulajdonságok segítségével.
Heurisztikus problémamegoldás
Ha heurisztika útján sikerül egy problémát megoldani, akkor a bizonyítás már szigorú logikai úton is elvégezhető, az eredeti heurisztikus módszerek feleslegessé válnak.
Heurisztika az oktatásban
Az az eljárás, amely szerint a tanító az ő kérdései, valamint a tanulóknak e kérdésekre adott feleletei segítésével törekszik tanítványai tudatában általános ítéleteket, igazságokat, szabályokat, törvényeket megállapítani. A heurisztika az erotematikus vagy másképp párbeszédes tanalaknak egyik fajtája s így ellentéte az akroamatikus vagy előadó tanalaknak, amely szerint a tanító maga beszél, magyaráz, közöl s adja készen a tudásanyagot. A heurisztika természetesen nem alkalmazható ott, ahol merőben új anyagnak a közvetítéséről van szó, de ott igen, ahol a tanulókat önállóságra akarjuk szoktatni a képzetek és fogalmak összefűzésében. Nagy haszna a heurisztikának, hogy
- ezáltal a tanító könnyen kipuhatolhatja tanítványai képességeit és ismereteit, ami arra nézve nagyon fontos, hogy növendékei egyéniségéhez igazítsa a tanítási módszerét;
- felkelti és ébren tartja a tanulók figyelmét és érdeklődését;
- a tanulót tevékenységre ösztönzi és beszélőképességét fejleszti.
Heurisztika a retorikában
Az a rész, amely az invencióról, a szónoki beszéd anyagának és alapgondolatának feltalálásáról szól. Lásd: invenció
Heurisztika a művészettörténetben
Lásd a művészettörténet cikket.
Irodalom
- Kiss Olga: A matematikai heurisztika és a felfedezés hermeneutikája
- Kupcsikné Fitus Ilona: Problémamegoldás. Budapest : Számalk, 2006