„Peter Giron” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a fogalmazási hiba jav.
2. sor: 2. sor:


[[Kép:Peter_Giron.jpg|thumb|140px|left|]]
[[Kép:Peter_Giron.jpg|thumb|140px|left|]]
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Poroszország|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi és az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28]]-ai [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült.
Saját közlése szerint [[1848]] előtt a [[Poroszország|porosz]] hadsereg tisztje volt. [[1848]]-ban egy [[bécs]]i fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. [[Kossuth Lajos]] megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A [[téli hadjárat]] előtt alakulatával csatlakozott [[Görgei Artúr]] feldunai hadseregéhez. A [[december 28]]-ai [[bábolnai ütközet]]ben megsebesült.


[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest]]en tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[Július 23]]-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.
[[1849]] januárjától [[Nagyvárad]]on, majd a főváros felszabadítása után [[Pest]]en tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. [[Július 23]]-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.

A lap 2006. április 28., 23:02-kori változata

Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvéd ezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja.

Fájl:Peter Giron.jpg

Saját közlése szerint 1848 előtt a porosz hadsereg tisztje volt. 1848-ban egy bécsi fegyvergyárban munkavezetőként dolgozott és részt vett a márciusi, majd az októberi bécsi forradalomban is. Az októberi bécsi harcokban százados és egy zászlóalj parancsnoka volt. Bécs eleste után Magyarországra menekült és felajánlotta szolgálatait a magyar kormánynak. Kossuth Lajos megbízta egy osztrák és német menekültekből szervezendő légió felállításával. A téli hadjárat előtt alakulatával csatlakozott Görgei Artúr feldunai hadseregéhez. A december 28-ai bábolnai ütközetben megsebesült.

1849 januárjától Nagyváradon, majd a főváros felszabadítása után Pesten tevékenykedett. Ez idő alatt megszervezte a német légió 2. és 3. zászlóalját. A zászlóaljak legénysége elsősorban magyarországi német nemzetiségűekből állt. 1849 júniusában alakulatát önkényesen elhagyta, ezért Görgei hadbírósági eljárást kezdeményezett ellene. Július 23-án lemondott rangjáról. A fegyelmi problémák miatt végül feloszlatott német légió magyarországi németekből álló zászlóaljaiból alakult a 126. honvédzászlóalj.

A szabadságharc bukása után a császári hatóságok elfogták, kötél általi halálra ítélték és a pesti Újépület mögött a szabadságharc két lengyel származású tisztjével, Karol d'Abancourt de Franqueville századossal és Miczyslaw Woronieczki ezredessel együtt kivégezték.


Felhasznált források

  • Új Magyar Életrajzi Lexikon, Magyar Könyvklub, 2001, ISBN 9635474148
  • Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676