„Simon Jolán (színművész)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a csinosításocska |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| ⚫ | |||
<div class="keretjobb" style="background-color:white"> |
<div class="keretjobb" style="background-color:white"> |
||
<p><font face="Arial">[[József Attila]]: Simon Jolán<br> |
<p><font face="Arial">[[József Attila]]: Simon Jolán<br> |
||
| 19. sor: | 17. sor: | ||
az ő dicséretét mekegné.</font></p> |
az ő dicséretét mekegné.</font></p> |
||
</div> |
</div> |
||
| ⚫ | |||
Simon Jolán [[Kassák Lajos]] felesége volt. |
|||
Az [[Egyesült Izzó]]ban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte [[Rózsahegyi Kálmán]] színiiskoláját. [[1920]]-ban követte Kassákot a [[bécs]]i emigrációba. A [[Tett (folyóirat)|Tett]], majd [[Ma (folyóirat)|Ma]] c. lapoknál csoportosuló Kassák kör előadásain – [[Budapest]]en, [[Bécs]]ben, [[Prága|Prágában]], [[Kassa|Kassán]], [[Érsekújvár]]ott, [[Ungvár]]on és [[Berlin]]ben – az [[avantgárd]] mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, [[Barta Sándor]], [[Hans Arp]], [[Kurt Schwitters]], [[Richard Huelsenbeck]], [[Ivan Goll]], [[Hugo Ball]], [[Guillaume Apollinaire|Apollinaire]], [[Blaise Cendrars]], [[Marcel Lecomte]] műveit. |
|||
Kassákkal [[1926]]-ban tértek haza. A [[Munka (folyóirat)|Munka]] Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. [[1936]]-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett. |
Kassákkal [[1926]]-ban tértek haza. A [[Munka (folyóirat)|Munka]] Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. [[1936]]-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett. |
||
| 26. sor: | 27. sor: | ||
Temetésén [[Kéthly Anna]] mondott gyászbeszédet. |
Temetésén [[Kéthly Anna]] mondott gyászbeszédet. |
||
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla egy versben: ''Rekviem egy asszonyért.'' |
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla végre egy versben: ''Rekviem egy asszonyért.'' |
||
A lap 2009. május 30., 13:52-kori változata
József Attila: Simon Jolán
Egyszer, ha nem veszi észre,
nézzetek arcába hosszan,
magános férfiak gondolták ki,
amikor én még futballoztam.
Élete: peng a levegőben,
borítsátok be nagykabáttal,
sosem szavalt még verset tőlem,
súrol, szalad egy könyvállvánnyal.
Ha volna kollektív iparosfa,
téli cipőjét megteremné,
ha volna igazszívű kecske,
az ő dicséretét mekegné.
Simon Jolán (Budapest, 1885. május 31. – Budapest, 1938. szeptember 24.) színésznő, előadóművész.
Simon Jolán Kassák Lajos felesége volt.
Az Egyesült Izzóban munkásként dolgozott. Szavalókórusokat vezetett. Elvégezte Rózsahegyi Kálmán színiiskoláját. 1920-ban követte Kassákot a bécsi emigrációba. A Tett, majd Ma c. lapoknál csoportosuló Kassák kör előadásain – Budapesten, Bécsben, Prágában, Kassán, Érsekújvárott, Ungváron és Berlinben – az avantgárd mestereinek alkotásait szólaltatta meg: Kassák, Barta Sándor, Hans Arp, Kurt Schwitters, Richard Huelsenbeck, Ivan Goll, Hugo Ball, Apollinaire, Blaise Cendrars, Marcel Lecomte műveit.
Kassákkal 1926-ban tértek haza. A Munka Körben szavalókórusokat szerveztek, ezeken lépett fel. 1936-tól kezdődően „népjóléti megbízottként” a segélyre jogosultak életkörülményeit vizsgálta. A tapasztaltaktól kétségbeesett, és öngyilkos lett.
Temetésén Kéthly Anna mondott gyászbeszédet.
Kassák csak 25 év múlva emlékezett meg róla végre egy versben: Rekviem egy asszonyért.
Külső hivatkozások
