„Sinosauropteryx” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: sv:Sinosauropteryx |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
| 26. sor: | 26. sor: | ||
Kb. 1,2 méter hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes [[theropoda]] közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.<ref>Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." ''Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727.'' [http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2001/2001Sinosauropteryx.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref> |
Kb. 1,2 méter hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes [[theropoda]] közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.<ref>Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." ''Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727.'' [http://www.biology.ualberta.ca/faculty/philip_currie/uploads/pdfs/2001/2001Sinosauropteryx.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref> |
||
A ''Sinosauropteryx'' igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 |
A ''Sinosauropteryx'' igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 cm-es hosszúságot is elérő, [[toll|pehelytollszerű]] képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a [[maniraptora|maniraptorák]] és a [[madarak]] tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán [[kollagén]]rostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A ''Sinosauropteryx'' egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki. |
||
Az egyik ''Sinosauropteryx'' példány csontvázában tojásokat találtak, az állat [[petevezeték]]einek maradványaival együtt. A leletek alapján a Sinosauropteryxnek páros petevezetékei voltak, a mai madarakkal ellentétben, amelyek csak egy petevezetékkel rendelkeznek. |
Az egyik ''Sinosauropteryx'' példány csontvázában tojásokat találtak, az állat [[petevezeték]]einek maradványaival együtt. A leletek alapján a Sinosauropteryxnek páros petevezetékei voltak, a mai madarakkal ellentétben, amelyek csak egy petevezetékkel rendelkeznek. |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
A ''Sinosauropteryx'' valószínűleg kisebb [[emlősök]]kel és más kistestű állatokkal táplálkozott. Erről árulkodik az egyik példány gyomortartalma is, amelyben három emlősállkapcsot találtak (kettő a ''[[Zhangheotherium]]'', egy harmadik a ''[[Sinobaatar]]'' nembe tartozott). A ''Zhangheotheriumról'' ismert, hogy a mai [[kacsacsőrű emlős]]éhez hasonló méregtüskével rendelkezett, tehát a ''Sinosauropteryx'' étrendjén elképzelhető, hogy mérgező emlősök is szerepeltek.<ref>Hurum, Jorn H.; Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia (2006): "Were mammals originally venomous?" ''Acta Palaeontologica Polonica 51.'' [http://www.app.pan.pl/acta51/app51-001.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref> |
A ''Sinosauropteryx'' valószínűleg kisebb [[emlősök]]kel és más kistestű állatokkal táplálkozott. Erről árulkodik az egyik példány gyomortartalma is, amelyben három emlősállkapcsot találtak (kettő a ''[[Zhangheotherium]]'', egy harmadik a ''[[Sinobaatar]]'' nembe tartozott). A ''Zhangheotheriumról'' ismert, hogy a mai [[kacsacsőrű emlős]]éhez hasonló méregtüskével rendelkezett, tehát a ''Sinosauropteryx'' étrendjén elképzelhető, hogy mérgező emlősök is szerepeltek.<ref>Hurum, Jorn H.; Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia (2006): "Were mammals originally venomous?" ''Acta Palaeontologica Polonica 51.'' [http://www.app.pan.pl/acta51/app51-001.pdf A teljes szöveg PDF-ben]</ref> |
||
==Források== |
==Források== |
||
{{források}} |
|||
<references /> |
|||
[[Kategória:Compsognathidák]] |
[[Kategória:Compsognathidák]] |
||
A lap 2009. május 28., 02:51-kori változata
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Kora kréta | ||||||||||||||||||
 A Sinosauropteryx csontváza, a
koppenhágai Zoológiai Múzeumban | ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Sinosauropteryx prima Ji & Ji, 1996 | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sinosauropteryx témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sinosauropteryx témájú kategóriát. |
Az 1996-ban felfedezett Sinosauropteryx („kínai gyíkszárny”) volt az első ismert dinoszaurusz (a madarakat nem számítva), amelynek maradványain tollszerű képződmények lenyomatait is megtalálták. Kína Liaoning tartományából, a kora krétakori (125-121 millió éves) Yixian Formációból került elő, ahol a felfedezése óta számos tollas dinoszaurusz maradványait megtalálták (Protarchaeopteryx, Caudipteryx, Sinornithosaurus, Beipiaosaurus, Microraptor, Dilong, Sinocalliopteryx). A Sinosauropteryx a coelurosauriák primitív képviselője volt, és rendszertanilag viszonylag távol állt az Archaeopteryxtől. Rendszertani helyzete és jellegei arra utalhatnak, hogy talán az összes coelurosauria elsődlegesen tollas lehetett. A Sinosauropteryx méretében és testfelépítésében hasonlított közeli rokonához, a késő jurakori Compsognathushoz.
Anatómia
Kb. 1,2 méter hosszú, könnyű felépítésű állat volt. Az összes theropoda közül ez a nem rendelkezett a testhosszához viszonyított leghosszabb farokkal (a farkat 64 csigolya alkotta). A viszonylag rövid mellső végtagok három karmos ujjban végződtek, melyek közül az első rendkívül hosszú és vastag volt. Az állkapocs elején (a praemaxillán) lévő fogak sima élűek, míg a hátrébb lévők csipkézettek voltak.[1]
A Sinosauropteryx igazi érdekessége a kültakaró lenyomataiban rejlik. A helyenként a 4 cm-es hosszúságot is elérő, pehelytollszerű képződmények a koponya hátsó részén, a nyakon, a háton, a csípőn és a farok mindkét oldalán, illetve a karokon is megtalálhatóak. Ezek a kültakaróelemek jóval kezdetlegesebbek, mint a maniraptorák és a madarak tollai, és felfedezésükkor egyesek azt állították, hogy csupán kollagénrostok maradványai, ezt azonban a később felfedezett tollas dinoszauruszmaradványok megcáfolni látszanak. A Sinosauropteryx egyértelműen röpképtelen volt, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a tollak először hőszigetelés céljából alakultak ki.
Az egyik Sinosauropteryx példány csontvázában tojásokat találtak, az állat petevezetékeinek maradványaival együtt. A leletek alapján a Sinosauropteryxnek páros petevezetékei voltak, a mai madarakkal ellentétben, amelyek csak egy petevezetékkel rendelkeznek.
Életmód
A Sinosauropteryx valószínűleg kisebb emlősökkel és más kistestű állatokkal táplálkozott. Erről árulkodik az egyik példány gyomortartalma is, amelyben három emlősállkapcsot találtak (kettő a Zhangheotherium, egy harmadik a Sinobaatar nembe tartozott). A Zhangheotheriumról ismert, hogy a mai kacsacsőrű emlőséhez hasonló méregtüskével rendelkezett, tehát a Sinosauropteryx étrendjén elképzelhető, hogy mérgező emlősök is szerepeltek.[2]
Források
- ↑ Currie, P.J.; Chen, Pei-ji (2001): "Anatomy of Sinosauropteryx prima from Liaoning, northeastern China." Canadian Journal of Earth Sciences 38: 1705–1727. A teljes szöveg PDF-ben
- ↑ Hurum, Jorn H.; Luo, Zhe-Xi & Kielan-Jaworowska, Zofia (2006): "Were mammals originally venomous?" Acta Palaeontologica Polonica 51. A teljes szöveg PDF-ben