„Rozsnyói Sándor” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
XZeroBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: ISBN javítása, Replaced: ISBN 9639015172Ö → ISBN 9639015172
AsgardBot (vitalap | szerkesztései)
→‎Jegyzet: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra
26. sor: 26. sor:
* Révai Új Lexikona (főszerkesztő: Kollega Tarsoly István), Babits Kiadó, ISBN 9639015172
* Révai Új Lexikona (főszerkesztő: Kollega Tarsoly István), Babits Kiadó, ISBN 9639015172
==Jegyzet==
==Jegyzet==
{{források}}
<references/>


[[Kategória:Magyar atléták]]
[[Kategória:Magyar atléták]]

A lap 2009. május 28., 00:16-kori változata

Rozsnyói Sándor, eredetileg Rosner (Zalaegerszeg, 1930. november 24.) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok atléta, akadályfutó.

Sportpályafutását gimnazistaként a ZTE (Zalaegerszegi Torna Egylet) kosárlabdacsapatában kezdte. 1949-ben megkezdte tanulmányait a Testnevelési Főiskolán, és a főiskola egyesületének (TF DISZ, később TF Haladás) kosárlabdázója lett. Tagja volt a B válogatott keretnek. Simek Ferenc atléta mesteredző felismerte atlétatehetségét, ezért az ötvenes évek elejétől egyesületének atlétika szakosztályában is sportolt. Fő száma kezdetben a 800 méteres síkfutás volt, később az akadályfutás. 1953-ban testnevelő tanári oklevelet szerzett és a Kandó Kálmán Villamosipari Technikumban kezdett tanítani. 1954-től a kosárlabdázást a Petőfi VTSK egyesületben folytatta, egyúttal a Budapesti Haladás atlétája lett. Ugyanebben az évben akadályfutásban magyar bajnoki címet szerzett és a magyar válogatott tagja lett. A berni Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett, egyúttal ő lett a versenyszám első hivatalos világcsúcstartója. Összesen tizenötször szerepelt a magyar válogatottban. 1955-ben kétszer állított fel országos rekordot, majd 1956-ban ismét javított a világcsúcson. Az 1956. évi nyári olimpiai játékokon a brit Christopher Brasher mögött a második helyen végzett[1].

Az olimpia után nem tért haza, Ausztriában telepedett le. 1957-től 1958-ig tagja volt az osztrák válogatottnak. 1960-ban az Osztrák Olimpiai Bizottság munkatársa és az atlétaválogatott edzője volt. 1962-ben és 1963-ban a bécsi egyetemen földrajzot tanult, majd 1964-ben kivándorolt Ausztráliába. Nyugalomba vonulásáig Sydneyben testnevelő tanárként és teniszedzőként tevékenykedett.

Sporteredményei

Akadályfutásban:

  • olimpiai 2. helyezett: 1956, Melbourne (8:43,6)
  • Európa-bajnok: 1954, Bern (8:49,6)
  • kétszeres világcsúcstartó:
    • 8:49,6 (Bern, 1954. augusztus 28.)
    • 8:35,6 (Budapest, 1956. szeptember 16.)
  • négyszeres magyar csúcstartó:
    • 8:49,6 (1954)
    • 4:48,0 (1955)
    • 8:45,2 (1955)
    • 8:35,6 (1956)
  • magyar bajnok: 1954, 1955

Külső hivatkozások

Források

  • Sportlexikon (főszerkesztő: Nádori László), 1986, ISBN 9632534425
  • Rózsaligeti László: Magyar Olimpiai Lexikon, ISBN 9630034832
  • Révai Új Lexikona (főszerkesztő: Kollega Tarsoly István), Babits Kiadó, ISBN 9639015172

Jegyzet

  1. Christopher Brashert a verseny után lökés miatt kizárták, azonban a brit csapat óvására a zsűri az eredeti sorrendet hagyta jóvá.