„Őrmező (Szlovákia)” változatai közötti eltérés

	Őrmező (Strážske)
	A Laborc Őrmezőnél
	; Őrmező címere
	; Őrmező címere
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Nagymihályi
Rang	város
Első írásos említés	1337
Polgármester	Vladimír Dunajčák
Irányítószám	072 22
Körzethívószám	056
Forgalmi rendszám	MI
Testvérvárosok	Lista Gmina Nieporęt
	Népesség
Teljes népesség	4277 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	184 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	134 m
Terület	24,77 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′Koordináták: é. sz. 48° 52′, k. h. 21° 49′
	Őrmező weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Őrmező témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2009. május 27., 21:26-kori változata

Őrmező (szlovákul: Strážske) kisváros Szlovákiában a Kassai kerület Nagymihályi járásában. 2001-ben 4474 lakosából 4312 szlovák volt.

Fekvése

Nagymihálytól 15 km-re északra, a Laborc jobb partján fekszik, Gödrös tartozik hozzá.

Története

Területe már a kőkorban és a bronzkorban lakott volt. A mai település valószínűleg már a 11. században létezett, első lakói ide telepített határőrök lehettek, erre utal neve is. Első ízben az egri káptalan birtokainak 1337-es összeírása említi "Ewrmezew" néven. Őrmező ekkor a nagymihályi uradalom része volt és gótikus temploma is állt. A Sztáray család birtoka, majd 1451-ben a Drugetheké. 1551-ben 11 portája volt. A 16. században a Rákóczi családé, 1698-tól a Szirmay és Okolicsányi családoké. A 17. században a homonnai uradalomhoz tartozott. 1715-ben 53 háztartása volt. 1787-ben 103 házában 861 lakos élt. A 18. században az Okolicsányi és a Szentiványi, később a Szirmay nemzetségek birtoka. 1828-ban 152 háza és 1153 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. 1871-ben megépült a Nagymihály - Homonna vasútvonal, mely bekapcsolta a települést a városok közötti közlekedésbe.

Vályi András szerint "ÕRMEZÕ. Tót falu Zemplén Várm. földes Ura Okolicsányi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik n. k. Krivostyánhoz 1/4, n. ny. Hrabóczhoz 1 órányira, határja három nyomásbéli, gabonát, zabot, jó búzát, és árpát tsekélyebben terem, mezeje térséges, és nyirkos, erdeje tölgyes, és bikkes, 733az Uraságnak itten nagy majorja van, és lakó helyével ékesíttetik, réttye kevés, piatzok Homonnán. " ^[2]

1910-ben 1091, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920-ig Zemplén vármegye Nagymihályi járásához tartozott.

Nevezetességei

Görög katolikus temploma a 14. században épült, eredetileg gótikus stílusban, a 18. század elején átépítették, de egy földrengés súlyosan megrongálta. 1778-1779-ben helyreállították.
Római katolikus temploma 1840-ben épült.
A Széchenyi család klasszicista kastélya 1901-ben épült.

Források

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]

@@ 30. sor: / 30. sor: @@
 ==Fekvése==
-[[Nagymihály]]tól 15 km-re északra, a [[Laborc (folyó)|Laborc]] jobb partján fekszik, [[Gödrös]] tartozik hozzá.
+[[Nagymihály]]tól 15&nbsp;km-re északra, a [[Laborc (folyó)|Laborc]] jobb partján fekszik, [[Gödrös]] tartozik hozzá.
 ==Története==
@@ 46. sor: / 46. sor: @@
 *A Széchenyi család [[klasszicista stílus|klasszicista]] kastélya [[1901]]-ben épült.
 ==Források==
+{{források}}
-<references/>
 ==Külső hivatkozások==