„Hexakloro-platina(IV)-sav” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Sie (vitalap | szerkesztései) →Lásd még: új kategória |
→Hivatkozások: Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
| 53. sor: | 53. sor: | ||
== Hivatkozások == |
== Hivatkozások == |
||
{{források}} |
|||
<references /> |
|||
== Lásd még == |
== Lásd még == |
||
A lap 2009. május 26., 19:29-kori változata
| Hexakloro-platina(IV)-sav | |
| Fájl:Dihydrogen hexachloroplatinate (IV) hexahydrate.jpg Hexakloro-platina(IV)-sav hexahidrát | |
| IUPAC-név | Dihidrogén-hexakloroplatinát(IV) |
| Más nevek | Hidrogén-kloro-platinát |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 16941-12-1 |
| RTECS szám | TP1510000 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | H2PtCl6·(H2O)6 |
| Moláris tömeg | 517,891 g/mol |
| Megjelenés | Sárga-vörösbarna színű kristályok[1] |
| Sűrűség | 2,431 g/cm³, szilárd |
| Olvadáspont | 60 °C[1] (333 K) |
| Forráspont | bomlik |
| Oldhatóság (vízben) | jól oldódik |
| Kristályszerkezet | |
| Koordinációs geometria |
oktaéderes |
| Dipólusmomentum | 0 D |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T)[1] |
| NFPA 704 |  0
3
0
|
| R mondatok | R25 R34, R42/43[1] |
| S mondatok | ((S1/2)), S22, S26, S36/37/39, S45[1] |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A hexakloro-platina(IV)-sav vagy hidrogén-hexakloro-platinát egy komplex vegyület, ami a platina királyvízben való oldásakor képződik. Általában hexahidrát (H2PtCl6 · 6H2O) alakjában található. A vegyület kristályai sötétsárga színűek. Vízben, alkoholban és éterben jól oldódik. Higroszkópos vegyület. Az irídiumtartalmú kristályai vörösbarna színűek.
Kémiai tulajdonságai
A hexakloro-platina(IV)-sav egy erős kétbázisú sav, vizes oldatban H+-ionokra és (PtCl6)2- komplex ionokra disszociál.
Ha hevítik, előbb sósavat és vizet veszít, majd platinává alakul. Már alacsony hőmérsékleten is redukálódik hidrogén hatására. Kolloid platina válik ki, ha szén-monoxidot vezetnek az oldatába. Fekete csapadék válik le az oldatából, ha foszfor-, arzén- és antimon-hidrogén hatására. A legtöbb fém redukálja, ekkor platina válik ki az oldatból. Kén-hidrogén hatására barna színű platina-szulfid (PtS2) csapadék válik le.
Előállítása
Platina királyvízben való oldásával állítják elő. A keletkezett oldatot előbb besűrítik, majd kikristályosítják a vegyületet. Az oldáskor lejátszódó reakció egyenlete:
![{\displaystyle \mathrm {3\ Pt+4\ HNO_{3}+18\ HCl\rightarrow 3\ H_{2}[PtCl_{6}]+4\ NO+8\ H_{2}O} }](https://wikimedia.org/api/rest_v1/media/math/render/svg/31b9aa0bcad68ee9e3b3698ef71d4e1e7f6a7641)
_hexahydrate.jpg){kind=link}
Felhasználása
Felhasználják elektrolitikus platinázásra. Vegyszerként alkalmazzák az analitikai kémiában, mert a kálium-, rubídium-, cézium- és ammóniumsója vízben rosszul oldódik. A citromsárga színű ammóniumsóját, az ammónium-hexakloro-platinát(IV)-et platinaszivacs előállítására használják. Hevítés hatására elbomlik, ekkor szivacsos fémplatina keletkezik, amit katalizátornak használnak és szűrőként alkalmazzák a súly szerinti mikroanalízisnél.
Források
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia
Hivatkozások
- ↑ a b c d e A hexakloro-platina(IV)-sav adatai tulajdonságai veszélyei (BGIA GESTIS) (németül)
- ↑ Bodor Endre: Szervetlen kémia I., 1983. ISBN 963-17-6322-6
Lásd még
- Hidrogén-tetrakloro-aurát, az arany királyvízben oldásakor keletkező vegyület