„Eyüp” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: fr:Eyüp |
Bot: <references /> cseréje {{források}}-ra |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
== Története == |
== Története == |
||
[[Fájl:DSC04772 Istanbul - Moschea di Eyüp - Foto G. Dall'Orto 30-5-2006.jpg| |
[[Fájl:DSC04772 Istanbul - Moschea di Eyüp - Foto G. Dall'Orto 30-5-2006.jpg|thumb | right | 250px | Az Eyüp mecset belseje]] |
||
A terület azután kezdett benépersedni, hogy [[II. Mehmed]] [[1453]]-ban elfoglalta Isztambult, s csakhamar nekifogtak a legendás Abu Ayub Al-anszari sírja megkeresésének. A sírt [[Akşemsettin]], a szultán [[szúfi]] tanítómestere találta meg. Az Eyüp kerületben tucatnyi más [[szahabi]] sírja található még. Az Eyüp türbe köré előbb egy [[külliye]] épült, ahol mecset, közfürdő, ingyenkonyha, könyvtár stb. létesült, majd az egész egy egyfajta [[muszlim]] "bucsujáróhellyé" fejlődött. A külliye fölötti domboldalon alakult ki az [[Eyüp temető]]. |
A terület azután kezdett benépersedni, hogy [[II. Mehmed]] [[1453]]-ban elfoglalta Isztambult, s csakhamar nekifogtak a legendás Abu Ayub Al-anszari sírja megkeresésének. A sírt [[Akşemsettin]], a szultán [[szúfi]] tanítómestere találta meg. Az Eyüp kerületben tucatnyi más [[szahabi]] sírja található még. Az Eyüp türbe köré előbb egy [[külliye]] épült, ahol mecset, közfürdő, ingyenkonyha, könyvtár stb. létesült, majd az egész egy egyfajta [[muszlim]] "bucsujáróhellyé" fejlődött. A külliye fölötti domboldalon alakult ki az [[Eyüp temető]]. |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
==Hivatkozások== |
==Hivatkozások== |
||
{{források}} |
|||
<references/> |
|||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
* [http://www.eyup.bel.tr Eyüp Önkormányzata] {{tr}} |
* [http://www.eyup.bel.tr Eyüp Önkormányzata] {{tr}} |
||
A lap 2009. május 26., 14:27-kori változata
Az Eyüp kerület (szemt) Isztambul európai felén fekszik az Aranyszarv-öböl partján, a régi bizánci falakon kívül. Nevét Eyüp Sultanról, azaz Abu Ayub Al-anszariról kapta. Lakossága 2008-ban 317 695 fő volt.[1]
Negyedei
Az Eyüp kerületben a következő városrészeket találjuk: Akşemsettin, Alibeyköy, Çırçır, Defterdar, Düğmeciler, Emniyettepe, Esentepe, Güzeltepe, İslambey, Karadolap, Merkez, Nişanca, Rami Cuma, Rami Yeni, Sakarya, Silahtarağa, Topçular, Yeşilpınar.
Története
A terület azután kezdett benépersedni, hogy II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Isztambult, s csakhamar nekifogtak a legendás Abu Ayub Al-anszari sírja megkeresésének. A sírt Akşemsettin, a szultán szúfi tanítómestere találta meg. Az Eyüp kerületben tucatnyi más szahabi sírja található még. Az Eyüp türbe köré előbb egy külliye épült, ahol mecset, közfürdő, ingyenkonyha, könyvtár stb. létesült, majd az egész egy egyfajta muszlim "bucsujáróhellyé" fejlődött. A külliye fölötti domboldalon alakult ki az Eyüp temető.
Pierre Loti
Az Eyüp kerület híres lakója volt Pierre Loti francia regényíró, aki 1876 járt először Törökországban, s aki hamarosan a törökök lelkes barátja lett. 1881-ben itt írta meg az Egy szpáhi regénye című korai munkáját. 1913-ban publikálta isztambuli tapasztalatai alapján A haldokló Törökország című művét. Egykori villája helyén ma kávéház és bazár található, ahova az öböl partjáról egy kabinos felvonóval lehet feljutni. A temető fölötti negyedet a köznyelv máig Piyer Lotinak hívja.
Hivatkozások
- ↑ İstanbul’un yeni ‘İlçe’ haritası çizildi (török nyelven). Isztambul Nagyvárosi Önkormányzat. (Hozzáférés: 2009. február 9.)
Külső hivatkozások
- Eyüp Önkormányzata (törökül)
- Eyüp-Pierre Loti pihenőhely (angolul) (törökül)
Isztambul kerületei (semtler) – Isztambul tartomány körzetei (ilçeler) | ||
|---|---|---|
| Európai oldal |  | |
| Ázsiai oldal | ||
