„Dinitrogén-oxid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a jav.
RibotBOT (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: ar:أكسيد النيتروس
99. sor: 99. sor:


[[en:Nitrous oxide]]
[[en:Nitrous oxide]]
[[ar:أكسيد نيتروس]]
[[ar:أكسيد النيتروس]]
[[bg:Диазотен оксид]]
[[bg:Диазотен оксид]]
[[bs:Dušik suboksid]]
[[bs:Dušik suboksid]]

A lap 2009. május 23., 13:35-kori változata

Dinitrogén-oxid
Más nevek Kéjgáz
Kémiai azonosítók
CAS-szám 10024-97-2
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet N2O
Moláris tömeg 44,0128 g/mol
Megjelenés színtelen gáz
Sűrűség 1222,8 kg m−3 (folyadék)
1,8 kg m−3 (gáz)
Olvadáspont −90,86 °C (182,29 K)
Forráspont −88,48 °C (184,67 K)
Kristályszerkezet
Dipólusmomentum 0,166
Veszélyek
EU osztályozás Oxidatív (O)[1]
NFPA 704
0
2
0
OX
R mondatok R8[1]
S mondatok S9, S17[1]
Rokon vegyületek
Rokon nitrogén-oxidok Nitrogén-monoxid
Dinitrogén-trioxid
Nitrogén-dioxid
Dinitrogén-tetroxid
Dinitrogén-pentoxid
Rokon vegyületek Ammónium-nitrát
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A dinitrogén-oxid (N2O) egy színtelen, nem gyúlékony gáz, melynek kellemes édeskés íze és szaga van. A sebészetben és a fogászatban anesztetikus és analgetikus hatását használják. Euforizáló hatása miatt kéjgáznak, vagy nevetőgáznak is nevezik. A belsőégésű motorok üzemanyagához keverve nagyban növeli a motorok teljesítményét oxidáló hatása miatt, ami fokozza az égést. A Föld légkörében jelenlévő dinitrogén-oxid gáznak üvegházhatása van, tehát növeli a globális felmelegedést. A köznyelvben és a számítógépes játékokban a dinitrogén-oxid-ot egyszerűen „nitrónak” nevezik. Könnyen cseppfolyósítható gáz. Oldhatósága vízben és alkoholban jó. Oldódik tömény kénsavban is.

A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Dinitrogenii oxidum néven hivatalos.

Kémiai tulajdonságai

Önmagában nem gyúlékony, de az égést táplálja. Ennek az az oka, hogy könnyen ad át oxigént. A parázsló fapálcát lángra lobbantja. A dinitrogén-oxid hidrogénnel keverve viszont meggyújtható, meggyújtásakor robban. A reakció során víz és nitrogén keletkezik.

Az ammónia és a dinitrogén-oxid keveréke meggyújtva szintén robban.

Élettani hatása

Az égést táplálja, de a légzést nem, mivel a szervezet nem képes felbontani. Kisebb mennyiségben belélegezve nevetést, mámort okoz, nagyobb mennyiségben érzéstelenítő és narkotikus hatású. (Innen a kéjgáz név.)

Előálíltása

Ammónium-nitrát óvatos hevítésével állítják elő. Ha a hőmérséklet 250 °C fölé emelkedik, a reakció robbanásba mehet át.

Felhasználása

Felhasználják oxigénnel keverve altatógáznak, foghúzások alkalmával érzéstelenítésre. Habszifonokban szén-dioxid helyett használják. A méhészetben a kaptárak felnyitásakor a méhek elaltatására használják, ekkor ammónium-nitrát tartalmú tabletták hevítésével nyerik. Egyre gyakrabban kábítószerként is feltűnik euforizáló hatása miatt. És még autókban a teljesítménynövelés érdekében is használják.

Forrás

  • Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret

Külső hivatkozások

  1. a b c A dinitrogén-monoxid (BGIA GESTIS)(németül)

Lásd még