„Anna-forrás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tobi (vitalap | szerkesztései) bőv |
Tobi (vitalap | szerkesztései) a „Magyarország vízrajza” kategória hozzáadva (a HotCattel) |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
[[Kategória:Szeged]] |
[[Kategória:Szeged]] |
||
[[Kategória:Magyarország vízrajza]] |
|||
A lap 2009. május 11., 18:49-kori változata
Az Anna-forrás Szeged belvárosában található artézi kút, a dél-alföldi régió első hévízforrása. 944 méter mélyből fakad. 51°C-os hőforrás, ásványi sókban gazdag, szénsavval dúsított gyógyvize van.[1]
Története
1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1938-ban született lányáról kapta. Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítsék, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében van, tetején Csáky József Táncoslány című, 1959-ben készült szobra áll.[1][2]
A közelben lévő MÁV-palotát egy időben a forrás vizével fűtötték, ez volt Magyarországon az első, geotermikus energiával fűtött épület.[2] A kúttól pár méterre található az Anna fürdő impozáns épülete, amit az innen nyert termálvízzel látnak el.
Közlekedés
Az Anna-forrás Szeged legfontosabb villamoscsomópontja, az 1, 3, 3F és 4-es villamosok itt haladnak át egyedül egy helyen. A vágányokat 2008-ban nagyszabású munkák során átépítették, korszerűsítették. Több fontos helyi autóbuszjárat és 8-as troli is érinti az Anna-forrást. A megállóhelyek neve minden esetben Anna-forrás, de esetenként a hangosbemondó az Anna-kút szavakat használja. A menetrendben találkozhatunk egybeírt verzióval is (Annaforrás).