„Anna-forrás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
[[File:TáncosnőKJ.jpg|250px|thumb|Az Anna-kút]] |
|||
Az '''Anna-forrás''' [[Szeged]] belvárosában található [[artézi kút]], a dél-alföldi régió első hévízforrása. 944 méter mélyből fakad. 51 Celsius-fokos hőforrás, ásványi sókban gazdag, szénsavval dúsított gyógyvize van.<ref name="szegedhu">[http://www.szeged.hu/index.php?option=content&task=view&id=58989&Itemid=99 Szeged nevezetességei]</ref> |
Az '''Anna-forrás''' [[Szeged]] belvárosában található [[artézi kút]], a dél-alföldi régió első hévízforrása. 944 méter mélyből fakad. 51 Celsius-fokos hőforrás, ásványi sókban gazdag, szénsavval dúsított gyógyvize van.<ref name="szegedhu">[http://www.szeged.hu/index.php?option=content&task=view&id=58989&Itemid=99 Szeged nevezetességei]</ref> |
||
A lap 2009. május 11., 16:25-kori változata
Az Anna-forrás Szeged belvárosában található artézi kút, a dél-alföldi régió első hévízforrása. 944 méter mélyből fakad. 51 Celsius-fokos hőforrás, ásványi sókban gazdag, szénsavval dúsított gyógyvize van.[1]
1925-ben kezdtek hévízforrás után kutatni Pávai-Vajna Ferenc geológus szakvéleménye alapján. Két évvel később találtak rá a gyógyvízre. A forrás a nevét a gyógyvizet palackozó vállalkozó, Patzauer Dezső 1938-ban született lányáról kapta. Patzauer szorgalmazta, hogy a forrás vizét gyógyvíznek minősítséh, ami 1929-ben meg is történt. A ma látható Anna-kút a forrás feltárásának közelében van, tetején Csáky József Táncoslány című, 1959-ben készült szobra áll.[1][2]
A közelben lévő MÁV-palotát egy időben a forrás vizével fűtötték, ez volt Magyarországon az első, geotermikus energiával fűtött épület.[2]