„Vidos József” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a kategorizálás
HunyadymBot (vitalap | szerkesztései)
a Jellasics József -> Josip Jelačić
6. sor: 6. sor:


===A nemzetőr===
===A nemzetőr===
Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1848. március 15-én a Kossuth-féle feliratot vitte Bécsbe. Júniusban őt bízták meg megyéje nemzetőrségének parancsnokságával, de katonai rangot nem kapott. [[Jellasics József|Jellasics]] szeptemberi támadásáig csapataival a [[dráva]]i magyar hadseregben szolgált.
Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1848. március 15-én a Kossuth-féle feliratot vitte Bécsbe. Júniusban őt bízták meg megyéje nemzetőrségének parancsnokságával, de katonai rangot nem kapott. [[Josip Jelačić|Jellasics]] szeptemberi támadásáig csapataival a [[dráva]]i magyar hadseregben szolgált.
Jellasics támadása után [[Batthyány Lajos]] terve az volt, hogy a dunántúli népfelkelés és nemzetőrség a bán háta mögött benyomul [[Horvátország]]ba. A terv végrehajtásával Vidost bízta meg, akinek egyúttal parancsnoksága alá rendelte Veszprém, Győr, Sopron, Zala, Moson és Somogy megye nemzetőrségét is. A terv végül nem valósult meg, de Vidos a mintegy tizenháromezer fős seregével [[október 3.|október 3-án]] felszabadította a horvát megszállás alól [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]], elvágva ezzel Jellasics hadseregének egyik fő utánpótlási vonalát. Csapataival részt vett ezután a [[Kuzman Todorović]] tábornok hadoszlopa elleni hadműveletekben, majd betegségére hivatkozva kérte katonai megbízatása alóli felmentését. Az 1848-as év folyamán a [[Dunántúli Evangélikus Egyházkerület]] gyülekezetei egyházkerületi felügyelőnek választották, ezt a magas tisztséget haláláig töltötte be. [[1849]] januárjáig Vas megye kormánybiztosaként működött, jelentős szerepet játszva az ottani honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezésében.
Jellasics támadása után [[Batthyány Lajos]] terve az volt, hogy a dunántúli népfelkelés és nemzetőrség a bán háta mögött benyomul [[Horvátország]]ba. A terv végrehajtásával Vidost bízta meg, akinek egyúttal parancsnoksága alá rendelte Veszprém, Győr, Sopron, Zala, Moson és Somogy megye nemzetőrségét is. A terv végül nem valósult meg, de Vidos a mintegy tizenháromezer fős seregével [[október 3.|október 3-án]] felszabadította a horvát megszállás alól [[Nagykanizsa|Nagykanizsát]], elvágva ezzel Jellasics hadseregének egyik fő utánpótlási vonalát. Csapataival részt vett ezután a [[Kuzman Todorović]] tábornok hadoszlopa elleni hadműveletekben, majd betegségére hivatkozva kérte katonai megbízatása alóli felmentését. Az 1848-as év folyamán a [[Dunántúli Evangélikus Egyházkerület]] gyülekezetei egyházkerületi felügyelőnek választották, ezt a magas tisztséget haláláig töltötte be. [[1849]] januárjáig Vas megye kormánybiztosaként működött, jelentős szerepet játszva az ottani honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezésében.



A lap 2009. május 6., 15:44-kori változata

Vidos József (Kemenesmihályfa, 1805. április 18. – Kemenesmihályfa, 1849. augusztus 3.) az 1848–49-es szabadságharcban nemzetőrparancsnok, kormánybiztos, evangélikus egyházkerületi felügyelő.

Életrajz

Korai évek

A 13. században V. Istvántól nemességet kapott családban született. Középiskolai tanulmányait a soproni evangélikus líceumban folytatta. Jogi tanulmányok után szülőföldjén megyei szolgálatba lépett. 1836-tól Vas megye főjegyzője, majd 1838 és 1842 között kétszer is alispánja volt. Jó viszonyt ápolt Széchenyi Istvánnal. Az utolsó rendi országgyűlésen Vas megye egyik ellenzéki követeként vett részt.

A nemzetőr

Tagja volt annak a küldöttségnek, amely 1848. március 15-én a Kossuth-féle feliratot vitte Bécsbe. Júniusban őt bízták meg megyéje nemzetőrségének parancsnokságával, de katonai rangot nem kapott. Jellasics szeptemberi támadásáig csapataival a drávai magyar hadseregben szolgált. Jellasics támadása után Batthyány Lajos terve az volt, hogy a dunántúli népfelkelés és nemzetőrség a bán háta mögött benyomul Horvátországba. A terv végrehajtásával Vidost bízta meg, akinek egyúttal parancsnoksága alá rendelte Veszprém, Győr, Sopron, Zala, Moson és Somogy megye nemzetőrségét is. A terv végül nem valósult meg, de Vidos a mintegy tizenháromezer fős seregével október 3-án felszabadította a horvát megszállás alól Nagykanizsát, elvágva ezzel Jellasics hadseregének egyik fő utánpótlási vonalát. Csapataival részt vett ezután a Kuzman Todorović tábornok hadoszlopa elleni hadműveletekben, majd betegségére hivatkozva kérte katonai megbízatása alóli felmentését. Az 1848-as év folyamán a Dunántúli Evangélikus Egyházkerület gyülekezetei egyházkerületi felügyelőnek választották, ezt a magas tisztséget haláláig töltötte be. 1849 januárjáig Vas megye kormánybiztosaként működött, jelentős szerepet játszva az ottani honvédtoborzás és hadianyag-ellátás szervezésében.

Halála

Miután a császári csapatok megszállták a megyét, bujdosásra kényszerült. 1849 nyarán kolerában megbetegedett és rövidesen meghalt. Edvi Illés Pál evangélikus lelkész temette el.

Felhasznált források