„Andreas Karlstadt” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: ru:Карлштадт, Андреас |
a Bot: következő hozzáadása: pl:Andreas Karlstadt; kozmetikai változtatások |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
'''Andreas Karlstadt''' (Carolostadius, eredeti nevén '''Andreas Bodenstein'''), ([[Karsltadt]] (Frankföld), 1483 előtt - [[Bázel]], [[1541]] karácsonyán) német reformátor. |
'''Andreas Karlstadt''' (Carolostadius, eredeti nevén '''Andreas Bodenstein'''), ([[Karsltadt]] (Frankföld), 1483 előtt - [[Bázel]], [[1541]] karácsonyán) német reformátor. |
||
==Életpályája== |
== Életpályája == |
||
Bölcsészeti s hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az [[úrvacsora|úrvacsorát]] német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a [[zwickau]]i rajongókat a szász választó-fejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a [[reformáció]] munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban [[Orlamünd]]ben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében [[III. Frigyes szász választófejedelem|Bölcs Frigyes]] a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét; de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd [[Zürich]]ben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt. |
Bölcsészeti s hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az [[úrvacsora|úrvacsorát]] német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a [[zwickau]]i rajongókat a szász választó-fejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a [[reformáció]] munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban [[Orlamünd]]ben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében [[III. Frigyes szász választófejedelem|Bölcs Frigyes]] a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét; de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd [[Zürich]]ben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt. |
||
==Lásd még== |
== Lásd még == |
||
* [[Képrombolás]] |
* [[Képrombolás]] |
||
==Forrás== |
== Forrás == |
||
* A Pallas Nagy Lexikona |
* A Pallas Nagy Lexikona |
||
24. sor: | 24. sor: | ||
[[la:Andreas Carlostadius]] |
[[la:Andreas Carlostadius]] |
||
[[no:Andreas Karlstadt]] |
[[no:Andreas Karlstadt]] |
||
[[pl:Andreas Karlstadt]] |
|||
[[ru:Карлштадт, Андреас]] |
[[ru:Карлштадт, Андреас]] |
||
[[sv:Andreas Karlstadt]] |
[[sv:Andreas Karlstadt]] |
A lap 2009. május 6., 03:48-kori változata
Andreas Karlstadt (Carolostadius, eredeti nevén Andreas Bodenstein), (Karsltadt (Frankföld), 1483 előtt - Bázel, 1541 karácsonyán) német reformátor.
Életpályája
Bölcsészeti s hittudományi alapműveltségét olasz egyetemeken nyerte. 1508-ban Wittenbergen a gyakorlati lelkészi pályára lépett; 1517-ben Lutherhez csatlakozott s az 1519. évi lipcsei szóvitán több napon át védelmezte Eckkel szemben az Ágoston-féle tantételeket. Részben ő volt a reformátori párt vezére Luther wartburgi tartózkodása alatt és 1521 karácsonyán az úrvacsorát német beszéd kíséretében két szín alatt szolgáltatta ki. Ezután Wittenbergbe menekült zwickaui rajongókhoz csatlakozott; ezekkel együtt a régi isteni tisztelet felforgatására, az oltárok és képek összetördelésére lelkesítette a népet, ami Luthert wartburgi fogságának elhagyására késztette. Visszatérvén Luther, a zwickaui rajongókat a szász választó-fejedelemségből kiűzette, Karlstadttal pedig megfogadtatta, hogy többé kezdeményezőleg nem avatkozik a reformáció munkájába; ám Karlstadt már 1523-ban Orlamündben ismét a képek tördelésére izgatta a népet, egyszersmind egyházi beszédeiben szenvedélyesen kikelt Luther úrvacsorai tana ellen. Amikor ezek következtében Bölcs Frigyes a szász fejedelemségből kitiltotta Karlstadot, ő Luther nyílt ellenségeként lépett fel és alkalmat szolgáltatott az első úrvacsorai vitára. Később, amikor lázadásban való részvétellel vádolták és üldözték, Luthernél keresett menedéket; Luther közbenjárására megvonhatta magát Kembergben, ahol földműveléssel és kereskedéssel kereste kenyerét; de 1528-ban folytatta képromboló tevékenységét, ezért Svájcba kellett menekülnie, ahol előbb Altstättenben volt lelkész, majd Zürichben diakónus, 1534 után Bázelben lelkész és teológiai tanár volt.
Lásd még
Forrás
- A Pallas Nagy Lexikona