„Oka (Volga)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő módosítása: uk:Ока (притока Волги)
a →‎Hivatkozások: szakaszcím csere; commonscat-sablon
45. sor: 45. sor:
* [[Nyizsnyij Novgorod]]
* [[Nyizsnyij Novgorod]]


==Hivatkozások==
==Források==
* [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch18b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)]
* [http://www.abratsev.narod.ru/biblio/sokolov/p1ch18b.html A.A. Szokolov ''A Szovjetunió vízrajza'' (1952)]
* [http://www.iteb.serpukhov.su/SCCH/History_Oka.htm Ju.V. Beszpalov ''A gazdasági tevékenység hatása az Oka folyó vízgyűjtő rendszerére'']
* [http://www.iteb.serpukhov.su/SCCH/History_Oka.htm Ju.V. Beszpalov ''A gazdasági tevékenység hatása az Oka folyó vízgyűjtő rendszerére'']
{{commonscat|Oka River}}


[[Kategória:Oroszország folyói]]
[[Kategória:Oroszország folyói]]

A lap 2009. május 1., 18:53-kori változata

Oka
Közigazgatás
OrszágokOroszország
Földrajzi adatok
Hossz1500 km
Forrásszint226 m
Vízhozam1300 m³/s
Vízgyűjtő terület245 000 km²
ForrásKözép-Orosz-hátság, Orjoli terület
é. sz. 52° 21′ 45″, k. h. 36° 13′ 20″
TorkolatVolga
é. sz. 56° 19′ 58″, k. h. 43° 59′ 04″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Oka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Oka (oroszul: Ока) – folyó Oroszország európai részén, a Volga legnagyobb jobb oldali mellékfolyója.

Nevének eredete lehet akár litván (aka – "forrás"), akár finnugor (joki – "folyó"), minthogy eredetileg felső folyásánál balti törzsek, középső és felső folyásánál finnugorok (mescserák, muromák) éltek.

Földrajz

Az Oka a központi fekvésű Orjoli, Tulai, Kalugai, Moszkvai, Rjazanyi, Vlagyimiri és Nyizsnyij Novgorodi területen folyik keresztül.

A Közép-Orosz-hátságon ered, eleinte észak felé, Kaluga városától kelet felé, majd északkelet felé folyik. A Moszkva-folyó torkolatától délkeleti, Rjazany után nagy kanyart téve északkeleti irányban halad és Nyizsnyij Novgorodnál ömlik a Volgába. Felső szakaszán szűk, mélyen bevágott völgyben folyik, esése viszonylag meredek. A Moszkva-folyó alatt lassú, alföldi jellegű folyóvá válik, sok kanyart és mellékágat képez. Kiterjedt, néhol 25-30 km széles völgyében mocsaras részek és kisebb tavak váltogatják egymást.. Vízszintje erősen ingadozó, főleg olvadékvizek táplálják. Tavasszal vonul le az éves vízmennyiség kb. 75%-a, de nyáron is előfordulnak a tavaszihoz hasonló intenzitású áradások. A folyó télen befagy, az olvadás a felső szakaszon április elején, az alsón április végén kezdődik.

A folyó a torkolattól Csekalin városig. kb. 1200 km-en át hajózható, de a sok zátony és sekélyes szakasz miatt rendszeres kotrásra van szükség. A hajózás elősegítésére a Moszkva-folyó torkolata alatt kb. 100 km-es szakaszon zsiliprendszert alakítottak ki.

Az Oka vízgyűjtője a lombos erdők övezetébe tartozik, de partjai mentén többnyire megművelt földek, szántók húzódnak. Az erdők pusztítása már a 17. században nagy erőkkel folyt. Égetéssel szereztek új megművelhető területeket, és a növekvő városok építéséhez is egyre több faanyagra volt szükség. A század második felében ezen a vidék jelentek meg az első oroszországi vasfeldolgozó manufaktúrák, melyek szintén rengeteg tűzifát emésztettek fel. A pusztítás olyan méreteket öltött, hogy 1703-ban cári rendelettel kellett megtiltani a mértéktelen erdőirtást, 50 év múlva pedig vasfeldolgozó üzemek létesítését Moszkva közelében. Később az erőteljes iparosítás az egész vízgyűjtő medencét megviselte. A folyó halban ma már nem olyan gazdag, mint akár egy évszázaddal ezelőtt, vizében jelenleg kb. 30 halfaj él.

Legfontosabb mellékfolyói: bal oldalon a Moszkva-folyó és a Kljazma, jobb oldalon a Moksa.

Városok

Az Oka az európai országrész központi vidékein folyik, partjain sok a jelentős és nagymultú város. Közülük a legnagyobbak:

Források

Commons:Category:Oka River
A Wikimédia Commons tartalmaz Oka (Volga) témájú médiaállományokat.