„Karbonil-szulfid” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VolkovBot (vitalap | szerkesztései)
Alexbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: zh:羰基硫
75. sor: 75. sor:
[[nl:Carbonylsulfide]]
[[nl:Carbonylsulfide]]
[[sv:Karbonylsulfid]]
[[sv:Karbonylsulfid]]
[[zh:羰基硫]]

A lap 2009. április 30., 18:40-kori változata

Karbonil-szulfid

Karbonil-szulfid

A karbonil-szulfid molekula modellje
IUPAC-név Karbonil-szulfid
Kémiai azonosítók
CAS-szám 463-58-1
SMILES
O=C=S
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet COS
Moláris tömeg 60,08 g mol−1[1]
Megjelenés Színtelen gáz
Sűrűség 2,721 kg/m3 (gázként, normál körülmények között)[1]
1,178 kg/l (folyadékként, forrásponton)[1]
Olvadáspont −138,81 °C[1]
Forráspont −50,2 °C[1]
Veszélyek
EU osztályozás Nagyon gyúlékony (F+), Mérgező (T)[1]
NFPA 704
4
3
0
 
R mondatok R12, R23[1]
S mondatok S9, S16, S33, S36, S45[1]
Rokon vegyületek
Rokon vegyületek Szén-dioxid
Szén-diszulfid
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A karbonil-szulfid vagy szén-oxid-szulfid egy kémiai vegyület, a szén-dioxid monotioszármazékának (egy kénatomot tartalmazó származékának) tekinthető. A képlete COS. Az oxid-szulfidok közé tartozik. (Oxid-szulfidoknak nevezik azokat a vegyületeket, amelyben egy központi atomhoz nemcsak kénligandumok, hanem oxigénligandumok is kapcsolódnak.) Jellegzetes szagú gáz. Lineáris molekulákat alkot. Vízben oldható. A vegyületet Than Károly magyar kémikus fedezte fel 1867-ben.

Kémiai tulajdonságai

A karbonil-szulfid meggyújtható, égésekor szén-dioxid és kén-dioxid képződik. Könnyen bomlik szén-dioxidra és szén-diszulfidra a következő egyenlet szerint:

Vizes oldata hidrolizál, a hidrolízis során szén-dioxid és kén-hidrogén képződik. Lúgok hatására bomlik, a reakcióban karbonátok és szulfidok képződnek.

Előfordulása

A karbonil-szulfid a természetben megtalálható egyes ásványvizekben oldott állapotban, például a parádi és a harkányi ásványvizekben. A vegyület hidrolízisekor képződő szén-dioxid és kén-hidrogén adja ezeknek az ásványvizeknek a jellegzetes ízét.

Kimutatták a Vénusz légkörében is. Egyes elméletek szerint a jelenléte a bolygó légkörében ott élő mikroorganizmusokkal magyarázható.[2]

Előállítása

Karbonil-szulfid képződik szén-monoxidból és kéngőzökből magas hőmérsékleten.

Laboratóriumban előállítható kálium-tiocianátból kénsavval. Az így nyert gáz melléktermékeket tartalmaz, ezért tisztítást igényel.

Források

  • Bodor Endre: Szervetlen kémia I.
  • Nyilasi János: Szervetlen kémia
  • Bruckner Győző: Szerves kémia, I/1-es kötet.

Hivatkozások

  1. a b c d e f g h A karbonil-szulfid adatai, tulajdonságai, veszélyei (BGIA GESTIS) (németül)
  2. Mikrobák lakják a Vénuszt? - index.hu