„Csapó Vilmos” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
+kép |
a Robot: lexikoncímek helyesírása (a Kocsmafali megbeszélés alapján |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
* [[Hermann Róbert]]: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, [[ISBN]] 9633273676 |
* [[Hermann Róbert]]: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, [[ISBN]] 9633273676 |
||
* Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: [[Liptai Ervin]]), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379 |
* Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: [[Liptai Ervin]]), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379 |
||
* Új Magyar |
* Új Magyar életrajzi lexikon, [[Magyar Könyvklub]], 2001, ISBN 9635474148 |
||
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]] |
[[Kategória:Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc fontosabb alakjai]] |
||
A lap 2009. április 29., 23:30-kori változata
Csapó Vilmos, tagyosi (Dunaszentgyörgy, 1798. december 4. – Dunaszentgyörgy, 1879. szeptember 3.) honvéd ezredes.
Életpályája
Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte, majd 1815-ben lépett a császári hadsereg 2. dragonyosezredébe. 1830-ban főhadnagyi rangjának megtartásával kilépett a hadseregből és Tolna vármegyei birtokán gazdálkodott. 1848. augusztus 24-étől a Tolna vármegyei nemzetőrségnél szolgált őrnagyi rangban. A megye nemzetőrségének mozgóvá tett 2. zászlóalja élén részt vett a délvidéki harcokban. Szeptember közepétől a Jellasics támadása miatt elrendelt népfelkelés Tolna vármegyei parancsnoka. Október 7-én az ozorai ütközetben – Perczel Mór és Görgei Artúr csapatai mellett – az ő egysége játszotta a legfontosabb szerepet. Október 16-án az Országos Honvédelmi Bizottmány ezredessé léptette elő és megbízta a Tolna megyei nemzetőrség parancsnokságával. 1849. június 21-étől ő lett a dél-dunántúli nemzetőrség és népfelkelés parancsnoka. A világosi fegyverletétel után elfogták és Aradon golyó általi halálbünetésre ítélték. Az ítéletet később tíz év várfogságra változtatták. 1850. június 12-én kegyelmet kapott. Ezután haláláig birtokán gazdálkodott Tolna vármegyében.
Felhasznált források
- Hermann Róbert: Az 1848–1849-es szabadságharc nagy csatái, Zrínyi Kiadó – 2004, ISBN 9633273676
- Magyarország hadtörténete két kötetben (főszerkesztő: Liptai Ervin), Zrínyi Katonai Kiadó – 1985, ISBN 9633263379
- Új Magyar életrajzi lexikon, Magyar Könyvklub, 2001, ISBN 9635474148