„Móri-árok” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
vezérkép be |
|||
30. sor: | 30. sor: | ||
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja. |
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja. |
||
* [[Mór (város)|Mór]] (város) |
* [[Mór (város)|Mór]] (város) |
||
* [[Bakonysárkány]] |
* [[Bakonysárkány]] [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]] található! |
||
* [[Bodajk]] |
* [[Bodajk]] |
||
* [[Csókakő]] |
* [[Csókakő]] |
||
* [[Fehérvárcsurgó]] |
* [[Fehérvárcsurgó]] |
||
* [[Moha (település)|Moha]] |
|||
==Megjegyzések== |
==Megjegyzések== |
A lap 2009. április 28., 08:58-kori változata
A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája
Geológiája
Területe 100 km². Genetikailag fiatal,a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki. [1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.
Vízrajza
A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5°C , A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.
A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.
Turisztikai értékei
A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark. Országszerte keresettermék a mohai Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A Győrt-Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.
- Mór:
- Lamberg-kastély,
- Lánczos-kastély
- kapucinus templom,
- Bormúzeum a környékbeli pincékkel
- Károlyi-kastély,
- Várhegy földvára,
- Lamberg-kastély
- községháza
és a vidék borkülönlegességei
Települései
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.
- Mór (város)
- Bakonysárkány Komárom-Esztergom megyében található!
- Bodajk
- Csókakő
- Fehérvárcsurgó
- Moha
Megjegyzések
- ↑ 2,5-1 millió éve
Irodalmak
- Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
- Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)
Források
- Révai Új Lexikona XIV. kötet (Szekszárd, 2004) 669.o. ISBN 963 9556 16 5