„Móri-árok” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
vezérkép be
30. sor: 30. sor:
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.
A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.
* [[Mór (város)|Mór]] (város)
* [[Mór (város)|Mór]] (város)
* [[Bakonysárkány]]
* [[Bakonysárkány]] [[Komárom-Esztergom megye|Komárom-Esztergom megyében]] található!
* [[Bodajk]]
* [[Bodajk]]
* [[Csókakő]]
* [[Csókakő]]
* [[Fehérvárcsurgó]]
* [[Fehérvárcsurgó]]
* [[Moha (település)|Moha]]


==Megjegyzések==
==Megjegyzések==

A lap 2009. április 28., 08:58-kori változata

Fájl:A móri-árok vázlata.jpg
A Móri-árok vázlata

A Móri-árok a Bakony hegységet a Vértes hegységtől elválasztó, északnyugat-délkelet irányú völgy. A Dunántúli-középhegység északi részének kistája

Geológiája

Területe 100 km². Genetikailag fiatal,a földtörténet pleisztocén időszakában alakult ki. [1] Vetődések által létrehozott árkos süllyedék. Kétoldalt emelkedő peremeinek legmagasabb röge Bodajktól nyugatra emelkedő Kő-hegy (314 m. Belsejét 50-60 méter vastagságú felső-pleisztocén-alsópliocén folyóvízi homok és homokos kavicsréteg tölti ki. Több helyen hordalékkúpokkal tagolva. Területét a szerkezeti mozgások földrengéstől veszélyeztetetté teszik. Az 1910 évi. móri földrengés is erre utalt. Az árkot alkotó anyagok építőanyagként is hasznosíthatók.

Vízrajza

A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Az évi középhőmérséklet 9,5°C , A csapadék évi átlaga 550-600 milliméter.

A Gaja-patak vízrendszeréhez tartozik. V ízeinek közvetlen levezetője a Mór-Bodajki vízfolyás. Hat állóvízének őszkiterjedése 600 ha. A legnagyobb a fehérvárcsurgói tározó (223 ha). Jelentős a talajvíz készlete is 5 l/sec km². Valamennyi településének közműves vízellátása van. 1980-as években a vízkészlet 40%-os kihasználása mellett a kutak terhelése elérte a 100%-ot. Erdőtársulásai a különböző típusú tölgyesekhez (cseres, molyhos, gyertyános és karszttölgyesek) tartoztak, amelyek a 20. század végére csupán maradványai voltak fellelhetők. A terület háromnegyed része mezőgazdaságilag művelt.

Turisztikai értékei

A kistáj északi része Vértesi Tájvédelmi Körzethez tartozik.Emellett jelentős természetvédelmi érték a Gaja-patak Bodajkhoz közeli szurdoka és a fehérvárcsurgói kastélypark. Országszerte keresettermék a mohai Ágnes -forrásból származó gyógyvíz. A Győrt-Székesfehérvárral összekötő 81-es főút révén jelentős idegenforgalmi tranzitszereppel rendelkezik. Fő turisztikai értékét Mór kulturális értékei jelentik.

Lamberg-kastély,
Lánczos-kastély
kapucinus templom,
Bormúzeum a környékbeli pincékkel
Károlyi-kastély,
Várhegy földvára,
Lamberg-kastély
községháza

és a vidék borkülönlegességei

Települései

A térség településhálózatát 1 város és 4 község alkotja.

Megjegyzések

  1. 2,5-1 millió éve

Irodalmak

  • Pécsi Márton: Morfológiai adatok a Móri-árok kavicsainak keletkezési körülményeihez. (Földrajzi értesítő, 1955)
  • Ádám László: A Móri-árok északi előterének kialakulása és fejlődéstörténete (Földrajzi értesítő, 1959)

Források

Külső hivatkozások