„Ladin nyelv” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
ArthurBot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: stq:Ladinisk
Xqbot (vitalap | szerkesztései)
a Bot: következő hozzáadása: gv:Ladinish; cosmetic changes
15. sor: 15. sor:
A '''ladin nyelv''' (saját elnevezése ''l ladin'' vagy ''l lingaz ladin''; nem tévesztendő össze a [[romans nyelv]] ''ladin'' változataival, sem a [[spanyol nyelv]] [[Ladino nyelv|ladino]] változatával) [[rétoromán dialektusok|rétoromán dialektus]], amelyet az [[olaszország]]i [[Dolomitok]] vidékén, [[Dél-Tirol]]ban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az [[Olasz nyelv|olasszal]], illetve a [[Német nyelv|némettel]]. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több [[dialektus]]ra oszlik.
A '''ladin nyelv''' (saját elnevezése ''l ladin'' vagy ''l lingaz ladin''; nem tévesztendő össze a [[romans nyelv]] ''ladin'' változataival, sem a [[spanyol nyelv]] [[Ladino nyelv|ladino]] változatával) [[rétoromán dialektusok|rétoromán dialektus]], amelyet az [[olaszország]]i [[Dolomitok]] vidékén, [[Dél-Tirol]]ban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az [[Olasz nyelv|olasszal]], illetve a [[Német nyelv|némettel]]. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több [[dialektus]]ra oszlik.


==Jellemzők==
== Jellemzők ==
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a [[nyugati újlatin nyelvek]]től ([[leníció]], többes szám képzése ''-s'' hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a ''c''-t ''e'' és ''i'' előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a [[Friuli nyelv|friuliban]] és az olaszban.
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a [[nyugati újlatin nyelvek]]től ([[leníció]], többes szám képzése ''-s'' hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a ''c''-t ''e'' és ''i'' előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a [[Friuli nyelv|friuliban]] és az olaszban.


==Nyelvi példa==
== Nyelvi példa ==
*A tőszámnevek 1-től 10-ig:
*A tőszámnevek 1-től 10-ig:


25. sor: 25. sor:
*Hosszabb szövegminta:
*Hosszabb szövegminta:
{{Idézet|'''Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.'''}}
{{Idézet|'''Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.'''}}
[[Kép:Ladin.png|thumb|300px|A ladin nyelvterület [[Olaszország]]ban]]{{-}}
[[Fájl:Ladin.png|thumb|300px|A ladin nyelvterület [[Olaszország]]ban]]{{-}}


==Lásd még==
== Lásd még ==
*[[Friuli nyelv]]
*[[Friuli nyelv]]
*[[Romans nyelv]]
*[[Romans nyelv]]
*[[Galloromán nyelvek]]
*[[Galloromán nyelvek]]


==Külső hivatkozások==
== Külső hivatkozások ==
*[http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld Ethnologue] adatjelentés a ladin nyelvről
*[http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld Ethnologue] adatjelentés a ladin nyelvről
*[http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/lld A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala]
*[http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/lld A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala]
57. sor: 57. sor:
[[frp:Ladin]]
[[frp:Ladin]]
[[fur:Lenghe ladine]]
[[fur:Lenghe ladine]]
[[gv:Ladinish]]
[[id:Ladin]]
[[id:Ladin]]
[[it:Lingua ladina]]
[[it:Lingua ladina]]

A lap 2009. április 22., 19:41-kori változata

{{{2}}}

A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) rétoromán dialektus, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.

Jellemzők

Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől (leníció, többes szám képzése -s hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a c-t e és i előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a friuliban és az olaszban.

Nyelvi példa

  • A tőszámnevek 1-től 10-ig:
un, doi, trei, cater, cinch, sie, set, ot, nef, diesc.
  • Hosszabb szövegminta:

Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.

A ladin nyelvterület Olaszországban


Lásd még

Külső hivatkozások