„Ladin nyelv” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: stq:Ladinisk |
a Bot: következő hozzáadása: gv:Ladinish; cosmetic changes |
||
15. sor: | 15. sor: | ||
A '''ladin nyelv''' (saját elnevezése ''l ladin'' vagy ''l lingaz ladin''; nem tévesztendő össze a [[romans nyelv]] ''ladin'' változataival, sem a [[spanyol nyelv]] [[Ladino nyelv|ladino]] változatával) [[rétoromán dialektusok|rétoromán dialektus]], amelyet az [[olaszország]]i [[Dolomitok]] vidékén, [[Dél-Tirol]]ban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az [[Olasz nyelv|olasszal]], illetve a [[Német nyelv|némettel]]. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több [[dialektus]]ra oszlik. |
A '''ladin nyelv''' (saját elnevezése ''l ladin'' vagy ''l lingaz ladin''; nem tévesztendő össze a [[romans nyelv]] ''ladin'' változataival, sem a [[spanyol nyelv]] [[Ladino nyelv|ladino]] változatával) [[rétoromán dialektusok|rétoromán dialektus]], amelyet az [[olaszország]]i [[Dolomitok]] vidékén, [[Dél-Tirol]]ban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az [[Olasz nyelv|olasszal]], illetve a [[Német nyelv|némettel]]. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több [[dialektus]]ra oszlik. |
||
==Jellemzők== |
== Jellemzők == |
||
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a [[nyugati újlatin nyelvek]]től ([[leníció]], többes szám képzése ''-s'' hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a ''c''-t ''e'' és ''i'' előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a [[Friuli nyelv|friuliban]] és az olaszban. |
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a [[nyugati újlatin nyelvek]]től ([[leníció]], többes szám képzése ''-s'' hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a ''c''-t ''e'' és ''i'' előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a [[Friuli nyelv|friuliban]] és az olaszban. |
||
==Nyelvi példa== |
== Nyelvi példa == |
||
*A tőszámnevek 1-től 10-ig: |
*A tőszámnevek 1-től 10-ig: |
||
25. sor: | 25. sor: | ||
*Hosszabb szövegminta: |
*Hosszabb szövegminta: |
||
{{Idézet|'''Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.'''}} |
{{Idézet|'''Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.'''}} |
||
[[ |
[[Fájl:Ladin.png|thumb|300px|A ladin nyelvterület [[Olaszország]]ban]]{{-}} |
||
==Lásd még== |
== Lásd még == |
||
*[[Friuli nyelv]] |
*[[Friuli nyelv]] |
||
*[[Romans nyelv]] |
*[[Romans nyelv]] |
||
*[[Galloromán nyelvek]] |
*[[Galloromán nyelvek]] |
||
==Külső hivatkozások== |
== Külső hivatkozások == |
||
*[http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld Ethnologue] adatjelentés a ladin nyelvről |
*[http://www.ethnologue.com/show_language.asp?code=lld Ethnologue] adatjelentés a ladin nyelvről |
||
*[http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/lld A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala] |
*[http://incubator.wikimedia.org/wiki/Wp/lld A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala] |
||
57. sor: | 57. sor: | ||
[[frp:Ladin]] |
[[frp:Ladin]] |
||
[[fur:Lenghe ladine]] |
[[fur:Lenghe ladine]] |
||
[[gv:Ladinish]] |
|||
[[id:Ladin]] |
[[id:Ladin]] |
||
[[it:Lingua ladina]] |
[[it:Lingua ladina]] |
A lap 2009. április 22., 19:41-kori változata
{{{2}}}
A ladin nyelv (saját elnevezése l ladin vagy l lingaz ladin; nem tévesztendő össze a romans nyelv ladin változataival, sem a spanyol nyelv ladino változatával) rétoromán dialektus, amelyet az olaszországi Dolomitok vidékén, Dél-Tirolban mintegy 30 ezren beszélnek, a legtöbben kétnyelvűségben az olasszal, illetve a némettel. Dél-Tirol tartományban hivatalosan elismert regionális státusszal rendelkezik; több dialektusra oszlik.
Jellemzők
Hangtanilag és nyelvtanilag alapvetően nem tér el a nyugati újlatin nyelvektől (leníció, többes szám képzése -s hozzáadásával, stb.); azonban eltérő sajátosság, hogy a c-t e és i előtt nem c-nek vagy sz-nek, hanem cs-nek ejtik, mint a friuliban és az olaszban.
Nyelvi példa
- A tőszámnevek 1-től 10-ig:
- un, doi, trei, cater, cinch, sie, set, ot, nef, diesc.
- Hosszabb szövegminta:
„Duc i Ladins sá che l lé (o lech) dl ergabuan é l Lé de Careza. Chest é conesciú lonc y lerch per si biei colours che muda demeztroi dal vert-fresch al cuecen-scarlat, y dal blé dl ciel al ghel-or; per chesta mudazion de colours él vegnú batié "Lé dl Ergabuan", dai colours dla irida/cogola dl uedl. An conta che chel lé fova n iade abité da na "gana" che ova l corp da pesc y l cef da persona, desche an se imaginova da zacan na ninfa. N salvan che abitova te cheles selves, che scluj ite chest pice lé desche na perla, se ova inamoré da perde l cef te chesta bela muta-ninfa; ma dut debant! Per la tré a se, se ova l salvan pensé de fé n gran ergabuan con i colours plu biei che se destenova fora da la piza dl Latemar enfin ju tl lech; ma la ninfa ne se ova empone lascé pié. Dal gran senn, l Salvan, che ova fat con tant de fadia sie beliscim laour, ova n dí tout l ergabuan, l ova desfat en tant de fruzies y l ova spo sciulé tl lech. Da chel moment á l lé giaté duc chi biei colours che al à enfin aldidancuei.”
Lásd még
Külső hivatkozások
- Ethnologue adatjelentés a ladin nyelvről
- A Wikipédia ladin nyelvű kísérleti oldala