„Fogyasztói többlet” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
ND (vitalap | szerkesztései) a hivatkozás pontosítása |
ND (vitalap | szerkesztései) + menő integrálos definíció :) |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
[[Kép:Fogyasztói és termelői többlet.png|thumb| |
[[Kép:Fogyasztói és termelői többlet.png|thumb|350px|Fogyasztói és termelői többlet egy jószág [[piac]]án]] |
||
A '''fogyasztói többlet''' a [[mikroökonómia|mikroökonómiában]] fontos fogalom. Egy [[javak|jószág]] megvásárlásakor fellépő ''nettó fogyasztói többlet'' – vagy egyszerűen fogyasztói többlet – annak a maximális [[pénz]]összegnek, amit a vásárló ([[fogyasztó]]) a jószágért még éppen hajlandó megfizetni, valamint a jószág tényleges vételárának a különbsége. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával. |
A '''fogyasztói többlet''' a [[mikroökonómia|mikroökonómiában]] fontos fogalom. Egy [[javak|jószág]] megvásárlásakor fellépő ''nettó fogyasztói többlet'' – vagy egyszerűen fogyasztói többlet – annak a maximális [[pénz]]összegnek, amit a vásárló ([[fogyasztó]]) a jószágért még éppen hajlandó megfizetni, valamint a jószág tényleges vételárának a különbsége. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával. |
||
Definiálható ''bruttó fogyasztói többlet'' is: ez a jószágért adandó maximális pénzösszeggel, vagyis a nettó fogyasztói többlet és a vételár összegével egyenlő. A bruttó fogyasztói többletet [[rezervációs ár]]nak is nevezzük. |
Definiálható ''bruttó fogyasztói többlet'' is: ez a jószágért adandó maximális pénzösszeggel, vagyis a nettó fogyasztói többlet és a vételár összegével egyenlő. A bruttó fogyasztói többletet [[rezervációs ár]]nak is nevezzük. |
||
Ha a vizsgált jószág mennyisége folytonos, akkor egy egyén nettó fogyasztói többlete nem más, mint a [[kereslet]]i [[függvény]]e alatti terület a piaci ártól (''P''*) az első megvásárolt jószágegység rezervációs áráig (<math>\bar{p}\,</math>) – vagyis a keresleti görbének az ártengellyel vett metszetéig. [[Határozott integrál]] formájában: |
|||
<center><math>NFT = \int_{P^*}^{\bar{p}} d(p)\, dp</math></center> |
|||
Az összpiaci fogyasztói többlet az egyéni többletek egyszerű összegeként adódik, amit ugyanakkor a piaci keresleti függvény integráljaként is kifejezhetünk. <math>\bar{P}\,</math> a vevők első jószágegységre jutó rezervációs árai közül a legnagyobb. |
|||
<center><math>NFT_{piaci} = \sum_{i=1}^n \int_{P^*}^{\bar{p}_i} d_i(p)\, dp = \int_{P^*}^{\bar{P}} D(P)\, dP</math></center> |
|||
A nettó fogyasztói többlet definíciójából következik, hogy a fogyasztó ezt a pénzösszeget (vagy ennél kevesebbet) még hajlandó kifizetni az általa választott jószágért akkor is, ha cserébe nem kap semmilyen ellenszolgáltatást. Ezért a jószág eladójának nyilvánvalóan érdeke, hogy a „normális vételáron” túl a fogyasztói többlet minél nagyobb részét vagy egészét is megszerezze. Erre különböző technikák állnak rendelkezésére, mint például az, hogy a jószág egyes egységeinek különböző [[Ár (gazdaság)|árat]] állapít meg; ez a jelenség az úgynevezett [[árdiszkrimináció]]. |
A nettó fogyasztói többlet definíciójából következik, hogy a fogyasztó ezt a pénzösszeget (vagy ennél kevesebbet) még hajlandó kifizetni az általa választott jószágért akkor is, ha cserébe nem kap semmilyen ellenszolgáltatást. Ezért a jószág eladójának nyilvánvalóan érdeke, hogy a „normális vételáron” túl a fogyasztói többlet minél nagyobb részét vagy egészét is megszerezze. Erre különböző technikák állnak rendelkezésére, mint például az, hogy a jószág egyes egységeinek különböző [[Ár (gazdaság)|árat]] állapít meg; ez a jelenség az úgynevezett [[árdiszkrimináció]]. |
A lap 2006. április 8., 23:20-kori változata
A fogyasztói többlet a mikroökonómiában fontos fogalom. Egy jószág megvásárlásakor fellépő nettó fogyasztói többlet – vagy egyszerűen fogyasztói többlet – annak a maximális pénzösszegnek, amit a vásárló (fogyasztó) a jószágért még éppen hajlandó megfizetni, valamint a jószág tényleges vételárának a különbsége. A fogyasztói többlet tehát pénzben fejezi ki azt a „többletet”, „hasznot”, amit a fogyasztó nyer a jószág megvásárlásával.
Definiálható bruttó fogyasztói többlet is: ez a jószágért adandó maximális pénzösszeggel, vagyis a nettó fogyasztói többlet és a vételár összegével egyenlő. A bruttó fogyasztói többletet rezervációs árnak is nevezzük.
Ha a vizsgált jószág mennyisége folytonos, akkor egy egyén nettó fogyasztói többlete nem más, mint a keresleti függvénye alatti terület a piaci ártól (P*) az első megvásárolt jószágegység rezervációs áráig () – vagyis a keresleti görbének az ártengellyel vett metszetéig. Határozott integrál formájában:
Az összpiaci fogyasztói többlet az egyéni többletek egyszerű összegeként adódik, amit ugyanakkor a piaci keresleti függvény integráljaként is kifejezhetünk. a vevők első jószágegységre jutó rezervációs árai közül a legnagyobb.
A nettó fogyasztói többlet definíciójából következik, hogy a fogyasztó ezt a pénzösszeget (vagy ennél kevesebbet) még hajlandó kifizetni az általa választott jószágért akkor is, ha cserébe nem kap semmilyen ellenszolgáltatást. Ezért a jószág eladójának nyilvánvalóan érdeke, hogy a „normális vételáron” túl a fogyasztói többlet minél nagyobb részét vagy egészét is megszerezze. Erre különböző technikák állnak rendelkezésére, mint például az, hogy a jószág egyes egységeinek különböző árat állapít meg; ez a jelenség az úgynevezett árdiszkrimináció.