„Éjina” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: következő módosítása: la:Aegina (insula) |
a Bot: következő hozzáadása: id:Aegina; cosmetic changes |
||
8. sor: | 8. sor: | ||
A sziget nevét valószínűleg [[Aigina|Aigináról]], [[Aiakosz]] anyjáról kapta. Aigina [[Aszóposz]] folyamisten és Metopé nimfa gyermeke volt a [[görög mitológia|görög mitológiában]]. Fia, Aiakosz [[Zeusz]]tól származik. Ő volt a [[trója]]i hős, [[Akhilleusz]] nagyapja. |
A sziget nevét valószínűleg [[Aigina|Aigináról]], [[Aiakosz]] anyjáról kapta. Aigina [[Aszóposz]] folyamisten és Metopé nimfa gyermeke volt a [[görög mitológia|görög mitológiában]]. Fia, Aiakosz [[Zeusz]]tól származik. Ő volt a [[trója]]i hős, [[Akhilleusz]] nagyapja. |
||
Az első történelmi nyomok a [[minószi civilizáció| |
Az első történelmi nyomok a [[minószi civilizáció|minószi]] és a [[mükénéi civilizáció]]hoz kötik a szigetet. A szigetre később [[dórok]] vándoroltak be, az [[i. e. 6. század]]ban érte el virágzásának tetőpontját. Lakói hajózással és [[kereskedelem]]mel foglalkoztak, kiváló minőségű agyag- és cserépáru ipar jött létre, a kenőcs és más fényűzési cikkek gyártásában is élen járt. Állítólag '''Aiginában''' verték az első görög ércpénzt. |
||
[[i. e. 492]]/[[i. e. 491|491]]-ben Aigina behódolt [[Dareiosz]]nak, a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. Athén emiatt bevádolta Aiginát [[Spárta|Spártánál]], mint a [[peloponnészoszi szövetség]] vezetőjénél. Az [[Agiadák|Agiada]] spártai király, Kleomenész Aiginába ment, hogy megbüntesse őket, de a város nem adta ki neki a felelősöket, a város vezető polgárait. Erre a másik spártai király, az [[Eurüpóntidák|Eurüpóntida]] [[Démaratosz]] biztatta Aiginát. |
[[i. e. 492]]/[[i. e. 491|491]]-ben Aigina behódolt [[Dareiosz]]nak, a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. Athén emiatt bevádolta Aiginát [[Spárta|Spártánál]], mint a [[peloponnészoszi szövetség]] vezetőjénél. Az [[Agiadák|Agiada]] spártai király, Kleomenész Aiginába ment, hogy megbüntesse őket, de a város nem adta ki neki a felelősöket, a város vezető polgárait. Erre a másik spártai király, az [[Eurüpóntidák|Eurüpóntida]] [[Démaratosz]] biztatta Aiginát. |
||
Az [[i. e. 5. század]]ban a hanyatlás évei következtek, a kialakult kereskedelmi és tengeri hatalmát az [[Ókori Athén| |
Az [[i. e. 5. század]]ban a hanyatlás évei következtek, a kialakult kereskedelmi és tengeri hatalmát az [[Ókori Athén|athéniak]] nem nézték jó szemmel, és [[i. e. 459]]-ben elfoglalták a területet. [[I. e. 431]]-ben az aiginai lakosságot elűzték és a szigetet athéni gyarmatosokkal népesítették be. A [[peloponnészoszi háború]] után a régi lakosok egy része visszakerült ugyan ősi hazájába, a sziget újból független görög állammá vált, ám hajdani erejét és jólétét nem tudta visszanyerni. |
||
A makedón uralom után római kézre került, majd a bizánci uralom alatt hírhedt tengeri rablók bázisa lett. A [[bizánc]]i periódus után a [[Velencei Köztársaság|velenceiekhez]] tartozott. [[1537]]-ben leigázta a híres [[kalóz]], Barbarossa. [[1738]]-ban, az utolsó velencei birtokok között került a törökök kezére. [[1826]] és [[1828]] között két évig a megalakulóban lévő [[Görögország]] fővárosa volt. |
A makedón uralom után római kézre került, majd a bizánci uralom alatt hírhedt tengeri rablók bázisa lett. A [[bizánc]]i periódus után a [[Velencei Köztársaság|velenceiekhez]] tartozott. [[1537]]-ben leigázta a híres [[kalóz]], Barbarossa. [[1738]]-ban, az utolsó velencei birtokok között került a törökök kezére. [[1826]] és [[1828]] között két évig a megalakulóban lévő [[Görögország]] fővárosa volt. |
||
20. sor: | 20. sor: | ||
* Aphaea temploma, |
* Aphaea temploma, |
||
* Szent Nektáriosz monostora, |
* Szent Nektáriosz monostora, |
||
⚫ | |||
[[Kategória:Görögország szigetei]] |
[[Kategória:Görögország szigetei]] |
||
⚫ | |||
[[en:Aegina]] |
[[en:Aegina]] |
||
38. sor: | 37. sor: | ||
[[fr:Égine (île)]] |
[[fr:Égine (île)]] |
||
[[he:אגינה]] |
[[he:אגינה]] |
||
[[id:Aegina]] |
|||
[[it:Egina (isola)]] |
[[it:Egina (isola)]] |
||
[[ja:アイギナ島]] |
[[ja:アイギナ島]] |
A lap 2009. április 2., 23:49-kori változata
Ejina, ókori nevén Aigina (Αίγινα) a Szaróni szigetek egyike Görögországban. Athéntól 51 km-re délre fekszik, a Szaróni-öbölben. Népessége 1991-ben 11 639 fő volt.
Földrajz
Ejina háromszög alakú, körülbelül 106 km² területű. Kétharmadán egy már nem működő vulkán fekszik, a sziget maga is vulkanikus eredetű. A legmagasabb pontja az Illés-hegy. Az északi és nyugati oldalon földművelés folyik, a sziget legjellegzetesebb terménye a pisztácia, mandula és füge. A gyorshajó 20 perc, a komp egy óra alatt éri el Ejinát Pireuszból. A sziget fővárosa Ejina kikötője, a nyugati oldalon található. A strandok a sziget túlsó végén találhatók és tömegközlekedéssel elérhetők.
Történelem
A sziget nevét valószínűleg Aigináról, Aiakosz anyjáról kapta. Aigina Aszóposz folyamisten és Metopé nimfa gyermeke volt a görög mitológiában. Fia, Aiakosz Zeusztól származik. Ő volt a trójai hős, Akhilleusz nagyapja.
Az első történelmi nyomok a minószi és a mükénéi civilizációhoz kötik a szigetet. A szigetre később dórok vándoroltak be, az i. e. 6. században érte el virágzásának tetőpontját. Lakói hajózással és kereskedelemmel foglalkoztak, kiváló minőségű agyag- és cserépáru ipar jött létre, a kenőcs és más fényűzési cikkek gyártásában is élen járt. Állítólag Aiginában verték az első görög ércpénzt.
i. e. 492/491-ben Aigina behódolt Dareiosznak, a perzsa követeknek ennek jegyében földet és vizet nyújtottak át. Athén emiatt bevádolta Aiginát Spártánál, mint a peloponnészoszi szövetség vezetőjénél. Az Agiada spártai király, Kleomenész Aiginába ment, hogy megbüntesse őket, de a város nem adta ki neki a felelősöket, a város vezető polgárait. Erre a másik spártai király, az Eurüpóntida Démaratosz biztatta Aiginát.
Az i. e. 5. században a hanyatlás évei következtek, a kialakult kereskedelmi és tengeri hatalmát az athéniak nem nézték jó szemmel, és i. e. 459-ben elfoglalták a területet. I. e. 431-ben az aiginai lakosságot elűzték és a szigetet athéni gyarmatosokkal népesítették be. A peloponnészoszi háború után a régi lakosok egy része visszakerült ugyan ősi hazájába, a sziget újból független görög állammá vált, ám hajdani erejét és jólétét nem tudta visszanyerni.
A makedón uralom után római kézre került, majd a bizánci uralom alatt hírhedt tengeri rablók bázisa lett. A bizánci periódus után a velenceiekhez tartozott. 1537-ben leigázta a híres kalóz, Barbarossa. 1738-ban, az utolsó velencei birtokok között került a törökök kezére. 1826 és 1828 között két évig a megalakulóban lévő Görögország fővárosa volt.
Látnivalók
- Aphaea temploma,
- Szent Nektáriosz monostora,