„Gyurcsány Ferenc” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
bevezető vissza – ha már a WP:BE-re hivatkozva törlöd, legalább olvasd el, hogy mit is ír az az oldal (ha mást nem, a BEVEZETŐjét)…
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Tomeczek (vita) szerkesztéséről Vince szerkesztésére
31. sor: 31. sor:
| lábjegyzet =
| lábjegyzet =
|}}
|}}
'''Gyurcsány Ferenc''' ([[Pápa (város)|Pápa]], [[1961]]. [[június 4.]] – ) magyar [[közgazdász]], politikus ([[MSZP]]), a [[harmadik Magyar Köztársaság]] 6., egyben jelenlegi [[miniszterelnök]]e.
'''Gyurcsány Ferenc''' ([[Pápa (város)|Pápa]], [[1961]]. [[június 4.]]) magyar [[közgazdász]], politikus, a [[harmadik Magyar Köztársaság]] hatodik, egyben jelenlegi [[miniszterelnök]]e.

A [[Magyar Szocialista Párt]]nak (''MSZP'') [[2000]]-től tagja, [[2007]]-től pedig elnöke. [[2003]] májusa és [[2004]] szeptembere között a [[Medgyessy-kormány]] gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. Ezután, [[2004]]. [[szeptember 29]]-én [[Medgyessy Péter]]t a választási ciklus közepén váltotta a miniszterelnöki székben ([[első Gyurcsány-kormány]]); a [[2006-os országgyűlési választások]]on pedig – a harmadik köztársaság történetében először – újraválasztották, így megalakíthatta a [[második Gyurcsány-kormány]]t.

[[2006]]. [[május 26]]-án [[Balatonőszöd]]ön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. „[[őszödi beszéd]]e” [[szeptember 17]]-én kiszivárgott. Ezt [[Magyarországi tiltakozások 2006 őszén|tiltakozások]], [[az MTV-székház ostroma]], majd rendszeresen ismétlődő utcai zavargások követték. Az ellenzék – eredménytelenül – lemondását követelte, [[Sólyom László]] [[köztársasági elnök]] szerint pedig a beszéd „morális válságot” okozott Magyarországon<ref>[http://index.hu/belfold/slym1881/ Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot]</ref>. Azóta Gyurcsány a legnépszerűtlenebb magyar kormányfő a [[rendszerváltás]] óta<ref>[http://www.orientpress.hu/portal.php?ReszletesHir=1&HirID=40983&ajanlo=RSS Medián: negatív rekordon Gyurcsány támogatottsága] „Gyurcsány Ferenc népszerűsége alulmúlja az összes korábbi kormányfő legrosszabb adatait.”</ref>.

[[2009]]. [[március 21]]-én bejelentette, hogy [[bizalmatlansági indítvány|konstruktív bizalmatlansági indítvány]] útján távozni kíván a miniszterelnöki pozícióból<ref name="minlemond1">[http://www.mti.hu/cikk/364105/ Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt], MTI, 2009. március 21.</ref><ref name="minlemond2">[http://www.origo.hu/cimkek/gyurcsany-ferenc-lemondasa/index.html?tag=Gyurcs%E1ny+Ferenc+lemond%E1sa Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)]</ref>, egy héttel később, [[március 28|28-án]] pedig az MSZP megyei elnökeinek nagy többségének felszólítására a pártelnökségről is lemondott<ref name="lemondpartelnok">[http://index.hu/belfold/2009/03/28/a_megyei_elnokok_megbuktattak_gyurcsanyt/ A megyei elnökök elengedték Gyurcsányt</ref>.


== Életrajza ==
== Életrajza ==

A lap 2009. március 31., 09:03-kori változata

Gyurcsány Ferenc
Fájl:Gyurcsány Ferenc.jpg
A Magyar Köztársaság 6. miniszterelnöke
Hivatalban
Hivatalba lépés: 2004. szeptember 29.
ElnökMSZP
ElődMedgyessy Péter
Született1961. június 4. (62 éves)[1][2]
Pápa
PártMSZP
VálasztókerületOrszágos lista
HázastársaDobrev Klára
Foglalkozásközgazdász, általános iskolai tanár
Iskolái
DíjakKatolikus Izabella-rend nagykeresztje (2007)
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.

Gyurcsány Ferenc (Pápa, 1961. június 4.) magyar közgazdász, politikus, a harmadik Magyar Köztársaság hatodik, egyben jelenlegi miniszterelnöke.

Életrajza

Családja

Apja, id. Gyurcsány Ferenc (Igal, 1933. november 2.) lecsúszott középosztálybeli családból származott, ötévesen elvesztette szüleit. Édesanyja, Varga Katalin pápai munkáscsalád gyermeke, gyárban dolgozott. A család az ifjabb Gyurcsány Ferenccel és Éva nővérével Pápán telepedett le egy komfort – fürdőszoba – nélküli lakrészben, egy egykori gazdag kereskedő házában, amelyben velük együtt több szegény család lakott. Nehéz életkörülményeiket elsősorban az apa gyakori és túlzott alkoholfogyasztása[3][4] és rendszertelen munkaviszonya okozta, a gyerekek mégis „normálisan” nőttek fel az anya takarékos és beosztó gazdálkodásának köszönhetően. 1976-ban a család a lényegesen jobb körülményeket biztosító, akkor épült Vajda Péter lakótelepre költözött.

A Magyarok Világszövetsége által feltárt iratok szerint édesapját többször elítélték kisebb bűncselekmények elkövetéséért.[5]

Tanulmányai

Lakhelyük miatt a Pápa belvárosában lévő Zalka Máté Általános Iskolában tanult (az intézmény 2003-tól Tarczy Lajos nevét viseli). Az iskolai életben aktívan részt vett: matematikaverseny, szakkörök, sport – elsősorban atlétika (a rendszeres futást miniszterelnöksége alatt is űzi) –, hetedik osztályos korában az úttörő-csapattanács elnöke lett. Jók voltak a tanulmányi eredményei, osztályfőnöke felfigyelt egy pályázatra, amely tehetséges, de rossz családi helyzetű vidéki diákoknak adott lehetőséget a felvételre az ország egyik legjobb gimnáziumába, állami támogatással, térítésmentesen.

Így középfokú tanulmányait a budapesti ELTE Apáczai Csere János Gyakorlógimnázium és Kollégiumban kezdte meg. A tanulmányokhoz szükséges tanszerek, ruhák árát – magát 16 évesnek kiadva – a pápai textilgyárban, nyári munkával, három műszakban dolgozva kereste meg.[6] A második év befejezése után Pápán folytatta a középiskolát. Ennek oka a kollégium igazgatójával való vitája volt a második nyelv tanulásának kötelezettségéről. 1979-ben a Türr István Gimnáziumban érettségizett le.

Tanulmányait a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karán folytatta, ahol 1984-ben főiskolai diplomát, majd 1990-ben a Közgazdaságtudományi Karon egyetemi diplomát szerzett.[7]

KISZ, Demisz

1981-ben a főiskolai KISZ-bizottság tagja lett, elsősorban rendezvények, diákprogramok szervezésében vett részt. Később a főiskola KISZ-titkárának választották meg, ami a tudományegyetem és a tanárképző főiskola összevonása után egy jól fizető állást jelentett számára. 1984 és 1988 között a KISZ Pécsi Városi Bizottságának titkára, majd 1988–1989-ben a KISZ Központi Bizottság Egyetemi és Főiskolai Tanácsának elnöke lett. 1989-ben a KISZ jogutódjának, a Demokratikus Ifjúsági Szövetségnek (DEMISZ) az alelnöke volt, a szervezetben a viszonylag radikálisabb reformer vonalat képviselte. Két hónap után kilépett a DEMISZ-ből, és kb. harminc támogatójával megalakították az Új nemzedék nevű ifjúsági szervezetet, melynek elnöke lett. A szervezet rövid ideig állt fenn, észrevétlenül szűnt meg, ezzel jó ideig befejeződött Gyurcsány Ferenc politikai pályafutása.

1990-től, tanulmányai befejezése után az üzleti életben helyezkedett el, politikával jó ideig nem foglalkozott.

Üzleti tevékenysége

1990-től Budapesten dolgozott a CREDITUM Pénzügyi Tanácsadó Kft.-nél, ahol önálló ügyintézői, majd üzletszerzői pozíciókba emelkedett. Ekkor tanult meg angolul, amit tárgyalási szinten beszél.[8] A társaság kettéválása után, nemzetközi piacot célzó résszel az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt-vel tartott, ahol résztulajdonos és az ötfős igazgatóság tagja lett. 1992-től vállalkozó, az Altus Befektetési és Vagyonkezelő Rt. vezérigazgatója, 2002-től a felügyelő bizottság elnöke. 2002-ben Magyarország 50. leggazdagabb embere volt[9].

A Medgyessy-kormányban

Bővebben: Medgyessy-kormány
Beszéd közben 2006 szeptemberében

A Magyar Szocialista Pártnak (MSZP) 2000-ben lett tagja. 2003 májusa és 2004 szeptembere között a Medgyessy-kormány gyermek-, ifjúsági és sportminisztere volt. E tisztségbeli tevékenységének egy része később viszgálat tárgyát képezte a Zuschlag-ügyben.

2004. februárja és szeptembere között az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei elnöke is volt.

Miniszterelnökké válása

Bővebben: első Gyurcsány-kormány
 Ezt a szakaszt át kellene olvasni, ellenőrizni a szövegét, tartalmát. További részleteket a cikk vitalapján találhatsz.

Medgyessy Péter akkori miniszterelnök vitába keveredett Gyurcsány Ferenccel, aki erre felajánlotta lemondását. A kormányát átalakító Medgyessy leváltotta volna Csillag István gazdasági minisztert, de a koalíciós partner SZDSZ megvonta tőle bizalmát. Leváltására a két párt konstruktív bizalmatlansági indítványt akart benyújtani, de Medgyessy Péter azt megelőzve lemondott posztjáról.

Az MSZP kongresszusa 2004. augusztus 25-én Gyurcsány Ferencet jelölte miniszterelnöknek; ő ezután lemondott Győr-Moson-Sopron megyei MSZP-elnöki tisztségéről. A köztársasági elnök 2004. szeptember 27-én bízta meg kormányalakítással; az Országgyűlés szeptember 29-én választotta meg.

Választási győzelem

Fájl:Ferenc Gyurcsány election poster.JPG
Az MSZP választási hirdetése az Astoriánál 2006-ban
Gyurcsány beszéd közben (2006. július 8.)

2006. április 9-én és április 23-án az országgyűlési választáson pártja, az MSZP szerezte meg a legtöbb mandátumot, így az MSZP és az SZDSZ, Gyurcsány Ferenc vezetésével folytathatta a kormányzást. A rendszerváltás óta az ő kormánya lett az első, amelyet országgyűlési választáson munkája folytatására hatalmaztak fel. Gyurcsány pártja országos listáján szerzett mandátumot. 2006. június 9-én alakult meg a második Gyurcsány-kormány.

Az őszödi beszéd és következményei

Bővebben: Őszödi beszéd és Magyarországi tiltakozások 2006 őszén

2006. szeptember 17-én kiszivárgott a május 26-án Balatonőszödön, az MSZP-frakció előtt zárt körben elmondott ún. „őszödi beszéde”.

A beszédben a megelőző „másfél-két” illetve „négy év” kormányzásának „hazugságairól” trágár kifejezések kíséretében számol be. Gyurcsány szerint a beszéd az egész politikai elit megelőző 16 évére vonatkozott, később pedig szenvedélyes igazságbeszédnek[10] nevezte. Sólyom László köztársasági elnök szerint a beszéd, illetve hogy „saját hazugságát összemosta az elmúlt 16 év történéseivel” „morális válságot” okozott Magyarországon[11].

A beszéd kiszivárgását heves tiltakozások követték. A Kossuth téren a Parlament előtt még 17-én spontán tüntetés kezdődött, aminek hónapokkal később a Parlament kordonokkal való körülvétele vetett véget (lásd Kossuth tériek). A kiszivárgást követő első héten Budapesten több alkalommal utcai zavargások ismétlődtek, többek között e hét hétfőn történt az MTV székház ostroma. Az ellenzéki pártok is Gyurcsány lemondását követelték. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke 72 órás ultimátumot adott, de mivel Gyurcsány nem mondott le, a Fidesz tüntetéssorozatot kezdett a Kossuth téren, ahol politikusok és egyéb közszereplők beszédei hangzottak el.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulóján, október 23-án tartott tüntetés után – melynél a rendőri fellépés arányosságát sokan megkérdőjelezték – a tiltakozások ritkultak.

A Fidesz-KDNP frakciószövetség Gyurcsányt ettől kezdve „illegitim”-ként emlegette, parlamenti beszédei alatt pedig – a frakcióvezetők kivételével – kivonultak az ülésteremből.

Pártelnök

2007. február 24-én a Magyar Szocialista Párt tisztújító kongresszusa – mint egyetlen jelöltet – 89%-os támogatottsággal pártelnökké választotta. A szavazás előtt ultimátumot intézett párttársaihoz, amelyben kijelentette: minimum 75% támogatásával hajlandó csak elfogadni a pártelnöki tisztségét, illetve marad miniszterelnök és folytatja a kormányzást és politikáját.[12]

2008. június 30-án a Szocialista Internacionálé egyik alelnökévé választották annak athéni kongresszusán.

Lemondása és a 2009-es kormányválság

2009. március 21-én pártja kongresszusán bejelentette, hogy nem kívánja tovább betölteni a miniszterelnöki tisztséget. Javasolta, hogy két héten belül találjanak miniszterelnök-jelöltet, majd konstruktív bizalmatlansági indítvány útján válasszák meg a Parlamentben. Bejelentését azzal indokolta, úgy érzi, személye a miniszterelnöki poszton akadályává vált a szükséges reformok keresztülvitelének és ezáltal pártja politikai sikerességének.[13][14]

A hírre a Fidesz kezdeményezte az Országgyűlés feloszlatását és előrehozott választások kiírását, amit a parlamenti többség elutasított.[15]

Sólyom László köztársasági elnök is új választásokat sürgetett.[16]

A konstruktív bizalmatlansági indítvány megszavazásához szükséges többség megszerzéséhez az MSZP egyeztetéseket kezdett az SZDSZ-szel. A hét folyamán Gyurcsány három lehetséges személyt jelölt meg utódjaként: Surányi Györgyöt, Glatz Ferencet és Vértes Andrást. Surányi[17] és Glatz[18] később bejelentette, hogy nem vállalja a jelöltséget.

Felmerült Takács János neve is, akit az SZDSZ - ahogyan Vértest is - elutasított, helyette az MDF EP-listavezetőjét, a Horn-kormány pénzügyminiszterét, Bokros Lajost javasolták[19], mert a számukra elfogadható (Surányi melletti) harmadik lehetséges jelölt, Békesi László nem vállalta[20] a jelölést. Mivel Bokros sem vállalta a posztot[21] – akit egyébként az MSZP sem támogatott –, új jelöltet, Gráf Józsefet javasolta[22] az MSZP, amit Gráf nem vállalt[23].

Az MSZP következő jelöltje Bajnai Gordon lett.

Lemondása a pártelnökségről

Habár a március 21-ei kongresszuson a szavazatok 85%-ával[24] újraválasztották pártelnöknek, egy héttel később, 28-án erről a posztjáról is lemondott. Döntését az MSZP megyei elnökeinek találkozója után hozta meg. [25]

Magánélete

Második feleségét, Bognár Edinát Pécsett ismerte meg. 1985-ben házasodtak össze. Bognár Edina két gyermekkel ajándékozta meg Gyurcsány Ferencet: 1988-ban Péterrel, 1990-ben pedig Bálinttal.[26]

Harmadik, jelenlegi felesége Dobrev Klára,[27] Apró Antal kommunista politikus unokája. 1994 óta élnek együtt, két közös gyermekük van (Anna, 1996; Tamás, 1997).

Általános iskolai orosztanára minden diáknak adott viccből egy nevet, neki a Fleto Fletonovics Jemeljant, innen ragadt rá a Fletó becenév. [28]

Személye körüli konfliktusok

  • 2002-ben az ötvenedik helyen szerepelt a Magyar Hírlap a 100 leggazdagabb magyart felsoroló listáján[29]. Politikai ellenfelei kétségbe vonják meggazdagodásának törvényességét. Első és második hivatali ideje alatt is több eljárást indítottak üzleti ügyeinek kivizsgálására. 2006 elején az ügyészség Deutsch-Für Tamás Fideszes politikus feljelentése alapján eljárva megalapozottnak látta az okirathamisítás bűncselekményének gyanúját egyik cégével kapcsolatban, ám elévülés miatt az eljárást lezárták[30]. Gyurcsány tagadta, hogy bűncselekményt követett volna el, és több nyilatkozatában az ügy súlyát kisebbítve "jogi pontatlanságok"-nak nevezte azt.[31][32]
  • 2001-ben az MSZP megszavazta az Orbán-kormány javaslatát az úgynevezett „magyarigazolvány”, bevezetésére, utána azonban a választási kampányban a „23 millió román munkavállaló” gazdasági veszélyét hozta fel[33], melyet politikai ellenlábasai riogatásnak neveztek[forrás?]. Debreczeni József róla írt Új miniszterelnök[34] című életrajza szerint ez a kampányfogás Gyurcsány ötlete volt.
  • 2004-ben így nyilatkozott: „Akinek egy szobája van, az kettőt, akinek kettő van, az hármat, akinek három, az meg családi házat. Akinek öreg, öregecskedő felesége van, az fiatalabbat érdemelne.” A feleségek lecserélése ellen többen tiltakoztak.[35][36][37]
  • A kettős állampolgárság bevezetését akarók táborában még népszerűtlenebbé vált,[forrás?] amikor a 2004. december 5-i népszavazás előtt a „nem” mellett kampányolva 800 000 határon túli magyar áttelepülésének veszélyével riogatott[forrás?]. Emiatt népszerűsége a határon túli magyarság közt is mélyre süllyedt[forrás?]; több helyen tiltakoztak ellene[forrás?].
  • Egy pártrendezvényen elmondott viccben terroristának nevezte a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatott tagjait. A kijelentés kisebb diplomácia feszültséget keltett a két ország között, néhány hónapra visszarendelték a szaúdi nagykövetet.[38] Gyurcsány később bocsánatot kért a szerencsétlen tréfa miatt.[39]
  • 2006. február 25-én Veszprémben Gyurcsány az ellene irányuló politikai támadások kapcsán a következő kijelentést tette: „És ha az embert megbántják, és ha az embert megsértik, és hogyha az emberre rágalmakat szórnak, akkor az ember megrázza magát és megy tovább, és nem veszi föl a kesztyűt. És ha valakik kóbor kutyákat kergetnek ki az utcára, erre a válasz nem az, hogy mi pedig veszett rókákat. A válasz az, hogy a kóbor kutyákat befogjuk és telepre visszük, a városokat, országunkat megvédjük.” Az e szavak értelmezését firtató későbbi újságírói kérdésre azt válaszolta, „a gondolatmenet magáért beszél”.[40] Minderre Farkas Flórián Fideszes országgyűlési képviselő, a Lungo Drom cigányszervezet elnöke nyilatkozatot adott ki, melyben Gyurcsány szavait a szólásszabadság korlátozásának szándékaként értelmezte és a kommunista diktatúra gyakorlatával hozta összefüggésbe, amikor egyes csoportokat véleményük alapján megsemmisítő vagy munkatáborokba zártak.[41]
Magyarországi tiltakozások 2006 őszén
Események
Szervezetek, személyek

Kossuth tériek · MNB 2006 · Molnár Tamás · HVIM · Toroczkai László · Budaházy György · Gergényi Péter

Érintett hírszolgáltatók

Magyar Rádió · Magyar Televízió · Hír TV

Feldolgozása a médiában

 · Megsebzett ünnep (2007)
 · A 2006-os ősz (2012)
 · Elment az öszöd (2013)
 · Áldozatok 2006 (2021)
 · Elk*rtuk (2021)

Sablon:2006-os magyarországi tiltakozások
  • 2006. szeptember 17-én nyilvánosságra került a május 26-án a balatonőszödi MSZP frakcióülésen elmondott beszédének hangfelvétele, amelyben a nehéz lépések szükségességét indokolva elismerte többek között kormánya első másfél évének időhúzó politikáját, a népszerűtlen intézkedések és a reformok elodázását. A szöveg tartalma és – utólag a miniszterelnök által túlzónak és „szenvedélyesnek” minősített – („végighazudtuk az utolsó másfél-két évet”), helyenként trágár szóhasználata széles körben negatív visszhangot váltott ki és tömeges tiltakozásokhoz és zavargásokhoz vezetett. (Bővebben: Gyurcsány Ferenc 2006-os balatonőszödi beszéde, illetve 2006-os magyarországi tiltakozások)
  • A balatonőszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követő zavargások, illetve az ezt kísérő vandál rombolás, gyújtogatás, rendőrök elleni támadások során egyes rendőrök indokolatlanul, jogellenes bántalmaztak egyes, a tüntetéseken résztvevő személyeket, majd esetenként hamis tanúzással igyekeztek börtönbe juttatni őrizetbe vetteket, hogy ezzel a túlkapásokat leplezzék.[42] Gyurcsányt politikai ellenfelei azzal vádolták, hogy a rendőri túlkapások az ő utasítására vagy bátorítására történtek. A miniszterelnök az ellene tüntetők erőszakos akcióival szemben a rendőri intézkedéseket megvédte és kiállt az érintett rendőri vezetők mellett.[43] Blogjában 2006 október 25-én megjelent egy később törölt bejegyzés, amely a rendőrség „lenyűgöző szakszerűségéről” szólt, amellyel a rendőrség a tisztességes adófizető állampolgárokat védte, és az ezzel kapcsolatos hála anyagi kifejezését sürgette. A miniszterelnök az MTV-székház ostroma során utasításokat adott a rendőrségnek.[44]
  • A sorozatos botrányok és lelepleződések miatt Gyurcsány népszerűsége példátlan mélységbe zuhant.[45] Gyurcsány a több oldalról érkező felszólítások illetve nyomásgyakorlás ellenére sem volt hajlandó lemondani. 2008 nyarán az SZDSZ többek között a miniszterelnök személyére hivatkozva hagyta el a koalíciót, és így az MSZP kisebbségi kormányzásra kényszerült.[46]
  • 2009 tavaszára népszerűsége odáig zuhant, hogy a demokratikus Magyarország valaha volt legnépszerűtlenebb miniszterelnöke lett,[47] mintegy 18%-nyi népszerűségi indexével. Az emberek mindössze 18%-a tartaná hatalomban a kormányt és 91% szerint rossz irányba mennek a dolgok. Utóbbi két adat is a valaha mért legrosszabb.[48]

Irodalom

Lásd még

A témához kapcsolódó idézetek a Wikidézetben:
Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyurcsány Ferenc témájú médiaállományokat.

Külső hivatkozások

Beszéd zenefesztiválon (Q&A 2006.07.08.)

Hivatalos

Írásai, beszédei

Egyéb

Források, jegyzetek

  1. ↑ Brockhaus (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ Munzinger Personen (német nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Magyar Nemzet Online
  4. ↑ www.nemenyi.net
  5. ↑ stop.hu: Gyurcsány apja lopásért többször ült börtönben!, 2007. december 12.
  6. ↑ Mozgó Világ
  7. ↑ Miniszterelnöki honlap
  8. ↑ Miniszterelnöki Hivatal
  9. ↑ 41-től 60-ig Origo
  10. ↑ Gyurcsány: Szenvedélyes igazságbeszéd volt
  11. ↑ Sólyom szerint Gyurcsány morális válságba sodorta az országot
  12. ↑ Gyurcsány a pártelnök – a kongresszus és maga szerint is. hvg.hu, 2007. február 24. (Hozzáférés: 2007. február 24.)
  13. ↑ Gyurcsány új kormányt és kormányfőt javasolt, MTI, 2009. március 21.
  14. ↑ Felajánlotta lemondását Gyurcsány (origo.hu)
  15. ↑ Nem oszlatta fel magát az Országgyűlés „A Fidesz-KDNP határozati javaslatát 170 igen, 204 nem és 1 tartózkodás mellett, a népi kezdeményezést hasonló arányban, 170 igen és 205 nem szavazattal utasította el a Ház.”
  16. ↑ MTV videótár - Sólyom: előrehozott választások kellenek
  17. ↑ Surányi nem vállalja
  18. ↑ Hirado.hu - Már Glatz sem akar miniszterelnök-jelölt lenni
  19. ↑ Bokros az SZDSZ jelöltje
  20. ↑ Békesi: Komoly ember nem vállalja a válságkormány vezetését
  21. ↑ Bokros nem vállalja
  22. ↑ Gráf a legújabb jelölt
  23. ↑ Gráf József sem vállalja a jelöltséget
  24. ↑ 85 százalékos újraválasztással köszönték meg a küldöttek Gyurcsány döntését
  25. ↑ [http://index.hu/belfold/2009/03/28/a_megyei_elnokok_megbuktattak_gyurcsanyt/ A megyei elnökök elengedték Gyurcsányt
  26. ↑ http://www.gondola.hu/cikk.php?szal=44149 Gyurcsány volt anyósát meggyilkolták
  27. ↑ [http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=88628 Magyar Hírlap: 197 igen, 12 nem: miniszterelnök lett a "43 éves pápai gyerek"
  28. ↑ Debreczeni: Az új miniszterelnök
  29. ↑ Origo - A Magyar Hírlap teljes 100-as listája
  30. ↑ Origo - Pert indít Gyurcsány cége ellen az ügyészség
  31. ↑ Népszabadság Online - Gyurcsány: csak jogi pontatlanságok
  32. ↑ MNO - 56. „Érdemi válaszom”
  33. ↑ Gyurcsány vall a 23 millió románról és Kövér kötelezéséről
  34. ↑ Index - Hol vesztette el Fletó a szüzességét?
  35. ↑ Index - Felháborodtak az asszonyok Gyurcsány kijelentésén
  36. ↑ Index - Áder bocsánatkérésre szólítja fel Gyurcsányt
  37. ↑ Origo - Női szervezetek tiltakoznak Gyurcsány kijelentése ellen
  38. ↑ Origo - Hazarendelték a szaúdi nagykövetet
  39. ↑ Index - Gyurcsány: a szombat nem az én napom volt
  40. ↑ A kijelentés és a kommentár videofelvétele.
  41. ↑ Magyar Nemzet Online
  42. ↑ [1] Index - Túlkapások dosszié
  43. ↑ Duna TV - Gyurcsány: tüntetni szabad, zavargáson részt venni tilos!
  44. ↑ Origo - A nagy többség megúszta Őszödöt
  45. ↑ Gallup: A miniszterelnök munkájának megítélése 1998-tól
  46. ↑ Inforadio: Csak a Gyurcsány nélküli kormányról tárgyalna az SZDSZ
  47. ↑ Egy hír, amely nem rengette meg a világot, Index, 2009. március 22.
  48. ↑ Sosem volt ilyen népszerűtlen az MSZP / Gyurcsány mint rossz példa, Politaktika, 2009. március 22.
Elődje:
{{{előző}}}
Magyarország miniszterelnökeA magyar miniszterelnöki pecsét 1848-ból
 Utódja:
{{{következő}}}

Sablon:MSZPelnök

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Gyurcsány_Ferenc&oldid=5222702”