„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Története: +képek |
+kép, tataroz le |
||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
{{tataroz}} |
|||
[[Kép:Korona Szálló Makó.JPG|bélyegkép|jobbra|350px|A Korona Szálló]] |
[[Kép:Korona Szálló Makó.JPG|bélyegkép|jobbra|350px|A Korona Szálló]] |
||
A '''Korona Szálló''' [[Makó]] [[Makó városrészei#Városközpont|belvárosában]], a [[Széchenyi tér (Makó)|Széchenyi tér]]en található. A város legszebb [[eklektika|eklektikus]] épülete. Makó forgalmas vásártartó helyén országos jelentőségű utak találkoztak, a vendégek kiszolgálására már a [[18. század]] végén Nagykocsma épült. A Korona maga négy különböző szakaszban épült, [[1855]] és [[1967]] között, architektúrája ennek ellenére egységes. Találkozási helyként, vitaestek és rendezvények helyszíneként fontos kulturális szereppel bírt régen és ma egyaránt. Legutolsó felújítása [[2005]]-ben történt. |
A '''Korona Szálló''' [[Makó]] [[Makó városrészei#Városközpont|belvárosában]], a [[Széchenyi tér (Makó)|Széchenyi tér]]en található. A város legszebb [[eklektika|eklektikus]] épülete. Makó forgalmas vásártartó helyén országos jelentőségű utak találkoztak, a vendégek kiszolgálására már a [[18. század]] végén Nagykocsma épült. A Korona maga négy különböző szakaszban épült, [[1855]] és [[1967]] között, architektúrája ennek ellenére egységes. Találkozási helyként, vitaestek és rendezvények helyszíneként fontos kulturális szereppel bírt régen és ma egyaránt. Legutolsó felújítása [[2005]]-ben történt. |
||
==Története== |
==Története== |
||
[[File:Hotel Korona side view.JPG|thumb|right| |
[[File:Hotel Korona side view.JPG|thumb|right|250px|Az épület a szökőkút felől nézve]] |
||
Az [[Arad]]ot, [[Szeged]]et és [[Hódmezővásárhely]]et összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a [[város]] fóruma, de hetente háromszor [[vásár]]t is tartottak itt. |
Az [[Arad]]ot, [[Szeged]]et és [[Hódmezővásárhely]]et összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a [[város]] fóruma, de hetente háromszor [[vásár]]t is tartottak itt. |
||
| 15. sor: | 14. sor: | ||
Az [[1855]]-ben elkészült, délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[párkány|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon [[tűzfal]]as, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, [[kártya]]szobát és 14 vendégszobát alakítottak ki. |
Az [[1855]]-ben elkészült, délkeletre néző, 45 x 16,8 [[méter]] nagyságú épület [[rizalit|középrizalit]] díszítést kapott. A tervező eredetileg [[attika]] falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos [[párkány|könyöklőpárkány]], valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a [[Régi városháza (Makó)|régi városházához]]. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon [[tűzfal]]as, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, [[kártya]]szobát és 14 vendégszobát alakítottak ki. |
||
[[Kép:Korona szálló Makó.jpg| |
[[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló az 1929-es bővítés előtt]] |
||
[[1856]]-ban lebontották az [[1832]]-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, a városi tanács két hónapos határidővel általános felújítást rendelt el határozatában, de ez ellen [[Dessewfy Sándor]] csanádi püspök föllebbezést nyújtott be; tiltakozásának alapja az volt, hogy csökkent a szállóvendégek száma a [[vasút]] kiépítése után. [[1900]]-ban a püspökség végül elvégezte a legszükségesebb renoválási munkálatokat. |
[[1856]]-ban lebontották az [[1832]]-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, a városi tanács két hónapos határidővel általános felújítást rendelt el határozatában, de ez ellen [[Dessewfy Sándor]] csanádi püspök föllebbezést nyújtott be; tiltakozásának alapja az volt, hogy csökkent a szállóvendégek száma a [[vasút]] kiépítése után. [[1900]]-ban a püspökség végül elvégezte a legszükségesebb renoválási munkálatokat. |
||
| 22. sor: | 21. sor: | ||
A [[püspök]] betegsége, majd [[1907]]-ben bekövetkezett halála miatt az épülettömb [[József Attila Gimnázium (Makó)|gimnázium]] felőli szárnya nem épült meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta, majd [[1929]]-ban felépíttette a bal oldali szárnyat. Ezzel az épület egységes architektúrájúvá vált, de építőművészetileg sokat rontottak rajta. A bank által használt helyiségeket széles, vízszintes záródású ablakokkal látták el, ugyanakkor a jobb szárnyon meghagyták a szegmentíves nyílászárókat. A középrizalitra páros számú ablakok kerültek, módosult a tengelyképlet is. A Korona és a [[Bérpalota]] közötti utcaszélesség leszűkült; hogy a problémát megoldják a két szárnyat 3-3 ablakossá alakították. Az új szárny oldalhomlokzata visszafogottabb megjelenésű, rajta [[kovácsoltvas]] erkély található. Ezen a szakaszon vége szakad a kerek padlásnyílások sorának. A szárny építésével együtt egyidejüleg modernizálták a belsőt is, bevezették a [[gőz]]fűtést, a hideg-meleg vizet, a fürdőszobákat kicsempézték. Az üzlethelyiségek száma a korábbi hatról tizenötre növekedett, a szállodai szobák száma harminchatra nőtt. |
A [[püspök]] betegsége, majd [[1907]]-ben bekövetkezett halála miatt az épülettömb [[József Attila Gimnázium (Makó)|gimnázium]] felőli szárnya nem épült meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta, majd [[1929]]-ban felépíttette a bal oldali szárnyat. Ezzel az épület egységes architektúrájúvá vált, de építőművészetileg sokat rontottak rajta. A bank által használt helyiségeket széles, vízszintes záródású ablakokkal látták el, ugyanakkor a jobb szárnyon meghagyták a szegmentíves nyílászárókat. A középrizalitra páros számú ablakok kerültek, módosult a tengelyképlet is. A Korona és a [[Bérpalota]] közötti utcaszélesség leszűkült; hogy a problémát megoldják a két szárnyat 3-3 ablakossá alakították. Az új szárny oldalhomlokzata visszafogottabb megjelenésű, rajta [[kovácsoltvas]] erkély található. Ezen a szakaszon vége szakad a kerek padlásnyílások sorának. A szárny építésével együtt egyidejüleg modernizálták a belsőt is, bevezették a [[gőz]]fűtést, a hideg-meleg vizet, a fürdőszobákat kicsempézték. Az üzlethelyiségek száma a korábbi hatról tizenötre növekedett, a szállodai szobák száma harminchatra nőtt. |
||
[[File:Hotel Korona Interior.jpg|thumb|right|245px|A díszterem belseje]] |
|||
[[1945]]-ben felmerült az épület lebontásának ötlete, és egy új vendéglátóegység épülete. Szerencsére ez nem történt meg, a tervgazdálkodási rendszer csak felújításra adott támogatást. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A földszinten [[fagylalt]]üzem, az emeleten cukrászüzem működött. |
[[1945]]-ben felmerült az épület lebontásának ötlete, és egy új vendéglátóegység épülete. Szerencsére ez nem történt meg, a tervgazdálkodási rendszer csak felújításra adott támogatást. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A földszinten [[fagylalt]]üzem, az emeleten cukrászüzem működött. |
||
A lap 2009. március 29., 15:58-kori változata
A Korona Szálló Makó belvárosában, a Széchenyi téren található. A város legszebb eklektikus épülete. Makó forgalmas vásártartó helyén országos jelentőségű utak találkoztak, a vendégek kiszolgálására már a 18. század végén Nagykocsma épült. A Korona maga négy különböző szakaszban épült, 1855 és 1967 között, architektúrája ennek ellenére egységes. Találkozási helyként, vitaestek és rendezvények helyszíneként fontos kulturális szereppel bírt régen és ma egyaránt. Legutolsó felújítása 2005-ben történt.
Története
Az Aradot, Szegedet és Hódmezővásárhelyet összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezen a helyen volt található a város fóruma, de hetente háromszor vásárt is tartottak itt.
Már a jobbágyi korban az úgynevezett Nagykocsma állt a helyén, fogadóként funkcionálva. Vertics József 1776-es kataszteri fölvételében város kocsmája névvel tüntették fel. 1832-ben Giba Antal földmérő kapott megbízást egy toldaléképület tervezésére. 1846-ban az épület megérett a bontásra: falai nedvesek voltak, közel járt az összeomláshoz, és a patkányok is tanyát vertek benne.
Az önkényuralom éveiben le is bontották a régi püspöki vendégfogadót. Mátéffy Pál makói mérnök a lebontás után javasolta, hogy a város a megüresedett területet cseretelek felajánlásával szerezze meg, és nagyobbítsa meg a piacteret. Miután eldőlt, hogy új fogadó építésére fog sor kerülni, indítványozta a mai Deák Ferenc utca kiegyenesítését. Ehhez az épületet ötlábnyival beljebb kellett volna építeni. Mátéffy elképzelései végül nem valósultak meg.
1854 augusztusában az uradalom pénzszűkébe került, de Csajághy Márton uradalmi igazgató - felismerve az építkezés leállásból származható tetemes károkat - a helyi római katolikus egyházhoz fordult kölcsönért. A terveket Koczka Ferdinánd szolnoki építőmester készítette. A megbízó kívánsága volt, hogy a front a Deák Ferenc utca felől helyezkedjen el. Szintén Koczka vállalta a vendégfogadó, a mellette lévő raktár és bolt kivitelezését, a utcai falkerítés, a kocsiszín és az istálló kijavítását is.
Az 1855-ben elkészült, délkeletre néző, 45 x 16,8 méter nagyságú épület középrizalit díszítést kapott. A tervező eredetileg attika falat is akart emelni, de az uradalom ennek elhagyására kötelezte. Az épület külső megjelenésében a rizalit szélességében a folyamatos könyöklőpárkány, valamint a szakaszos szemöldökpárkány volt csak hangsúlyos. Két szárnyára, a koronázópárkány alá kerek padlásablakok kerültek, hasonlóan a másik Koczka Ferdinánd által tervezett épülethez, a régi városházához. A rizalit ablakkeretei díszesek, a szárnyakon az ablakok mélyített keretet kaptak. Az épület tetőszerkezete az északi oldalon tűzfalas, a délin lekontyolt. Hódfarkú cseréppel feddték be. Az udvari homlokzat erőteljesen kiugró középrizalitot kapott. Az új, szimmetrikus alaprajzú épületben sörcsarnokot, kávéházat, kártyaszobát és 14 vendégszobát alakítottak ki.
1856-ban lebontották az 1832-es tervezésű mészárszéket, mert nem illett az új főépülethez. Utóbbi állaga nemsokkal később leromlott, a városi tanács két hónapos határidővel általános felújítást rendelt el határozatában, de ez ellen Dessewfy Sándor csanádi püspök föllebbezést nyújtott be; tiltakozásának alapja az volt, hogy csökkent a szállóvendégek száma a vasút kiépítése után. 1900-ban a püspökség végül elvégezte a legszükségesebb renoválási munkálatokat.
1903-ban Dessewfy hozzákezdett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet Csorba József tervei alapján, 1905-re megépült a főtérre nyíló étterem, fölötte az emeleti táncteremmel. Az így létrejött - akkor még ötablakos - új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, azonos volt az emelet tengelyképlete; a kor elvárásai miatt ugyanakkor reprezetatívabbnak, látványosabbnak épült. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félköríves ablakok. Az emeleti homlokzat tagolóeleme hat oszlopfejes falsáv, pilaszter, itt a rusztikus jelleg kevésbé hangsúlyos.
A püspök betegsége, majd 1907-ben bekövetkezett halála miatt az épülettömb gimnázium felőli szárnya nem épült meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. 1918-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta, majd 1929-ban felépíttette a bal oldali szárnyat. Ezzel az épület egységes architektúrájúvá vált, de építőművészetileg sokat rontottak rajta. A bank által használt helyiségeket széles, vízszintes záródású ablakokkal látták el, ugyanakkor a jobb szárnyon meghagyták a szegmentíves nyílászárókat. A középrizalitra páros számú ablakok kerültek, módosult a tengelyképlet is. A Korona és a Bérpalota közötti utcaszélesség leszűkült; hogy a problémát megoldják a két szárnyat 3-3 ablakossá alakították. Az új szárny oldalhomlokzata visszafogottabb megjelenésű, rajta kovácsoltvas erkély található. Ezen a szakaszon vége szakad a kerek padlásnyílások sorának. A szárny építésével együtt egyidejüleg modernizálták a belsőt is, bevezették a gőzfűtést, a hideg-meleg vizet, a fürdőszobákat kicsempézték. Az üzlethelyiségek száma a korábbi hatról tizenötre növekedett, a szállodai szobák száma harminchatra nőtt.
1945-ben felmerült az épület lebontásának ötlete, és egy új vendéglátóegység épülete. Szerencsére ez nem történt meg, a tervgazdálkodási rendszer csak felújításra adott támogatást. A szocialista idők alatt Béke Szálló volt a neve. 1963 és 67 között állami pénzből felújították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A földszinten fagylaltüzem, az emeleten cukrászüzem működött.
A rendszerváltás után 1994-ben került a makói önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. 1997-ben újították fel az épület tetőszerkezetét. 1999-ben renoválták a külső homlokzatot. A Korona Szálló utolsó felújítása 2005 elején történt; ekkor kapott új belsőt a 200 fő befogadására alkalmas díszterem, kialakították a Pulitzer József termet és az Erdei Ferenc szekciótermet; akadálymentesítésre is sor került. A felújított épületrészt március 3-án adták át.
Kapcsolódó események, személyek
A Korona számos eseménynek adott otthont, több neves személyiség is megfordult benne; a város művelődéstörténetében jelentős szerepe volt.
- Tömörkény István itt lakott 1877 és 1880 között; édesapja, Steingassner József bérelte ekkor a nagyvendéglőt. Az író itt tartózkodását emléktábla örökíti meg a falon.
- Fátyol Mihály, a neves cigányprímás itt muzsikált 1945 és 1979 között. Emlékét tábla őrzi a Korona falán.
- Gyakran tartózkodott itt Diósszilágyi Sámuel és Görbe Sámuel.
- Itt alakult meg a Márciusi Front nevű párt is itt alakult meg 1937-ben; az eseményt emléktábla örökíti meg az épület homlokzatán.
- A Korona Szállóban megrendezett irodalmi esteken Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc vett részt.
- 1938. február 6-án Szép Szó estjén József Attilára emlékezve Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Remenyik Zsigmond és Gáspár Zoltán tartott előadást.
Az épület jelene
Az épületben jelenleg a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ működik, ami a határon átnyúló üzleti kapcsolatok egyik központjaként üzemel. Az épület lehetőséget biztosít találkozók, konferenciák megszervezésére és lebonyolítására, valamint üzleti alapú szolgáltatásokat kínálva áll rendelkezésre a térség vállalkozásai számára. A város kulturális eseményei (koncertjei, előadásai, vitaestjeit) gyakran itt zajlanak; a díszterem lehetőséget biztosít a Makói Nemzetközi Gitárfesztivál, valamint szalagavatók és bálok megrendezésére. Az impozáns épület a város egyik jelképévé vált. Az önkormányzat távlati céljai között szerepel a szállodai rész kialakítása.
A Korona Szálló műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2738.
Források
Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2
- Csongrád megye építészeti emlékei. Szerk. Tóth Ferenc dr. Szeged: Csongrád Megyei Önkormányzat. 2000. ISBN 963 7193 28 6