Kartell

A kartell konkurrens (versenytárs) vállalatok írásbeli vagy szóbeli megállapodása az egymás közti verseny korlátozására. Célja, hogy a résztvevő cégek magasabb árakat és profitot érhessenek el, miközben nem jár társadalmi előnyökkel. Jellemzően az árak meghatározásán, a piac felosztásán (ki melyik vevőt szolgálja ki, ki melyik tendert nyeri), az egyes cégek által értékesített mennyiségek meghatározásán keresztül korlátozza a versenyt.

A kartelleket ma a versenyjog a legtöbb országban tiltja, ezért jellemzően titkosan működnek. A versenyjogi tilalom bevezetése előtt trösztök, kartellek számos országban, ágazatban léteztek, és ma is nyíltan működik például a számos olajexportáló országot tömörítő OPEC kőolajkartell.

Hagyományos szóhasználat

Régebben valamennyi, vállalatok közötti versenykorlátozó megállapodást kartellmegállapodásnak neveztek, így beszéltek például vertikális kartellről is, amikor a termelési lánc különböző szintjein elhelyezkedő (például termelő és kereskedő) kötött egymással megállapodást. Ezzel a tág fogalomhasználattal olyan megállapodásokat is kartellnek neveztek, amelyek nemcsak a versenyt korlátozzák, de egyúttal a jólétet is növelik (például olyan vállalati együttműködés ami ösztönzi a kutatás-fejlesztést - előfordulhat, hogy ha több autógyártó közösen fejleszt egy új típust, akkor ugyan kevesebb különböző autó közül lehet választani, de közösen esetleg jobb autót tudnak alkotni).

Ma, az angolszász szóhasználatnak megfelelően egyre inkább csak a versenytársak közötti (horizontális) és kifejezetten a verseny korlátozására (a piac felosztására, árrögzítésre) irányuló megállapodásokat nevezik kartellnek. A korábbi, általánosan értelmezett kartell fogalomtól való világos elkülönítésre néha "kőkemény" (hardcore) kartellként említik.

Közgazdaságtani háttér

A kartell a közgazdaságtan szerint olyan szervezet, mely kettő vagy több, többnyire hasonló piacon tevékenykedő vállalat kartellmegállapodásából jön létre. Célja, hogy az általa tömörített versenytársak együttesen monopóliumként tudjanak működni, piaci erőre téve szert, és az árat közösen a versenyár szintjéről a monopolár szintjére emelve. A vállalatok megállapodhatnak közösen szabott ár alkalmazásában, a piac egymás közötti felosztásában, a termelt mennyiség nagyságában. Ha kartellrésztvevők betartják a megállapodást, nem kínálnak egymás alá, akkor a versenyzőnél magasabb profitot érnek el, közösen akár a monopólium által elért profitra is szert tehetnek.

Ugyanakkor az egyes kartelltagok ösztönözve vannak arra, hogy míg a többi kartelltag visszafogja értékesítését, addig ők 'csaljanak' és kicsit több terméket vigyenek piacra. Emiatt a játékelmélet fogolydilemma modelljével leírható helyzet miatt a kartellek instabilak, akkor maradhatnak fent, ha a kartelltagok ellenőrizni tudják hogy a többiek betartják-e a megállapodást. Ezt az instabilitást, a kartelltagok egymás közti bizalmatlanságát használják ki a versenyhatóságok amikor engedékenységi politikájukkal a kartellező cégeket ugyan jelentős bírsággal sújtják, ám a kartellről elsőként színt valló céget bírságelengedéssel jutalmazzák.

Szankciók

• A Polgári törvénykönyv a jogszabályba ütköző szerződéseket, így a kartellszerződéseket a semmisség jogkövetkezményével sújtja.
• A versenyhivatalok - Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal, illetve az Európai Bizottság Verseny Főigazgatósága - a kartellekkel szemben hivatalból fellépnek, a kartellező cégekkel szemben - az érintett cég előző évi nettó árbevételének 10%-ig terjedő - bírságot vethetnek ki.

• A közbeszerzési törvény 61. § (1) bekezdés szerint a versenyeztetési eljárás során elkövetett versenyjogsértéssel öt évnél nem régebben jogerősen bírsággal marasztalt vállalkozás az ajánlati felhívásban kizárható az ajánlattevők illetve a 10% feletti alvállalkozók közül.

• A Büntető törvénykönyv 296/B. §-a szerint a közbeszerzési kartellért felelős vállalati tisztviselő öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.

• A kartellben résztvevő cégekkel szemben a kartell által megkárosított cégek, fogyasztók a bíróságon kártérítési pert indíthatnak.

Engedékenységi politika

Ha a kartellező cég illetve cégvezető részletes beismerő vallomást tesz, mentesülhet a kartellért járó közjogi szankciók (bírság, börtönbüntetés, közbeszerzésből való kizárás) alól - ez az ún. engedékenységi politika. Ehhez azonban meg kell előznie kartelltársait a vallomással. E következtében az egyezmény nem tartható fenn sokáig. Ezt jól szemlélteti a fogolydilemma:

Egy súlyos bűntény kapcsán két gyanúsítottat letartóztat a rendőrség. Mivel nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték a vádemeléshez, ezért elkülönítik őket egymástól és mindkettejüknek ugyanazt az ajánlatot teszik. Amennyiben az első fogoly vall és társa hallgat, akkor az előbbi büntetés nélkül elmehet, míg a a másik, aki nem vallott, 10 év börtönt kap. Ha az első tagadja meg a vallomást és a második vall, akkor az másodikat fogják elengedni és az első kap 10 évet. Ha egyikük sem vall, akkor egy kisebb bűntényért 6 hónapot kapnak mindketten. Ha mindketten vallanak, mindegyikük 6 évet kap.

	Egyik tagad	Egyik vall
Másik tagad	Mindketten 6 hónapot kapnak	Az egyik szabad, másik 10 évet kap
Másik vall	Egyik 10 évet kap, másik szabad	Mindkettő 6 évet kap

Átalakítva a magyar jogszabályok kartellre vonatkozó részére:

	Egyik tagad	Egyik vall
Másik tagad	Nem történik semmi	Az egyik teljes amnesztiát kap, a másikat elítélik
Másik vall	Az egyiket elítélik, a másik teljes amnesztiát kap	Az egyik teljes amnesztiát kap, de a másik is csökkenti a büntetését