Karlmann nyugati frank király

Egy 15. századi festmény Karlmann és III. Lajos francia király győzelme a vikingek felett, 879-ben.

II. Karlmann (kb. 866 – 884. december 12.) nyugati-frank király volt II. (Hebegő) Lajos és Ansgarde legkisebb fia. 879-ben, apja halálakor lett király, bátyjával, III. Lajossal együtt.

Néhány nemes azt javasolta, hogy válasszanak egyeduralkodót, de végeredményben mindkettőjüket megkoronázták. Ám később kétségek támadtak legitimitásukat illetően, ezért 880 márciusában a két fivér felosztotta egymás között apjuk birodalmát Amiensben. Karlmann kapta Burgundiát és Aquitániát.

Ám Boso provencei herceg megtagadta a hűséget mindkettőjükbek és Provence királyává koronáztatta magát. 880 nyarán Karlmann és Lajos seregeket gyűjtöttek és megindultak ellene, elfoglalva Mâcont és Boso birtokainak északi részét. Egyesítették seregeiket III. Kövér Károlyéival, de sikertelenül ostromolták Vienne városát augusztus és november között. Csak 882-ben sikerült a várost bevenni, Richard burgundiai herceg vezetésével.

Ezen év augusztusában Karlmann egyeduralkodóvá vált, amikor bátyja elhunyt. Ám az állam továbbra is romokban hevert a folyamatos normann támadások és a Burgundiában kitört lázadások miatt.

Karlmannt vadászat közben érte utol a halál 884. december 12-én, a trónon pedig nagybátyja, III. Kövér Károly követte.

Jegyzetek

Előd: II. (Hebegő) Lajos	Burgundia és Aquitánia királya (879–884)	Utód: III. Kövér Károly
Előd: III. Lajos	Nyugat-Frankföld királya (882 – 884)