Az új polgári törvénykönyv tervezete és javaslata

Előzmények

Az 1959. évi IV. törvény, a hatályos magyar Polgári Törvénykönyv átfogó felülvizsgálatára, a magyar polgári jog új kódexbe foglalására (rekodifikációjára) először 1989-ben állított fel Kodifikációs Bizottságot az ekkor Kulcsár Kálmán vezette Igazságügyi Minisztérium. E bizottság 1990 után Harmathy Attila és Vékás Lajos, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Polgári Jogi Tanszékén oktató professzorok, akadémikusok társelnöksége alatt egy ideig működött, majd elhalt.

Kormányhatározat (1998)

A munka 1998-ban kezdődött újra, amikor a Horn-kormány határozatot hozott a polgári jog rekodifikációjának szükségességéről és az erre irányuló munka megindításáról.

A rekodifikáció irányításában részt vevő személyek

2007 szeptemberéig a rekodifikációt a Kormány által megbízott Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság, illetve a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság irányította. 1999 májusáig, alkotmánybíróvá választásáig mindkettő elnöke Harmathy Attila volt, ezt követően Vékás Lajos töltötte be e tisztségeket.

A Polgári Jogi Kodifikációs Főbizottság Kormány által felkért tagjai (1999 májusától): 1. Vékás Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Főbizottság elnöke, 2. a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, 3. az igazságügyminiszter, 4. a Legfelsőbb Bíróság elnöke, 5. a legfőbb ügyész, 6. a Magyar Jogászegylet elnöke, 7. a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, 8. a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, 9. Kisfaludi András egyetemi tanár, a Főbizottság titkára, 10. Sáriné Simkó Ágnes miniszteri biztos, az Igazságügyi Minisztérium Magánjogi Kodifikációs Irodájának (később: Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának) vezetője, a Főbizottság titkára.

A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjai (1999 májusától): Vékás Lajos egyetemi tanár, Boytha György egyetemi tanár, Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára (később: szakállamtitkára), Kisfaludi András egyetemi tanár, Lábady Tamás egyetemi tanár, Petrik Ferenc, a Legfelsőbb Bíróság kollégiumvezető bírája, Sáriné Simkó Ágnes, az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályának vezetője, Sárközy Tamás egyetemi tanár, Weiss Emília egyetemi tanár, Zlinszky János egyetemi tanár.

Az új polgári törvénykönyv koncepciója (2002, 2003)

A Szerkesztőbizottság 2002-ben közzétette az új Polgári Törvénykönyv koncepcióját, majd 2003-ban annak a beérkezett észrevételek alapján átdolgozott változatát, utóbbit Az új Polgári Törvénykönyv koncepciója és tematikája címen. A koncepció mindkét változata a Magyar Közlöny különszámaként jelent meg.

A szerkesztőbizottsági tervezet (2006)

A Szerkesztőbizottság az Igazságügyi Minisztérium Polgári Jogi Kodifikációs Főosztályával együttműködve elkészítette, majd 2006 folyamán, az Igazságügyi Minisztérium honlapján folyamatosan (könyvenként) közzétette az új polgári törvénykönyv szövegének indokolt tervezetét. Erre a tervezetre időnként vitatervezetként utal az irodalom.

A Szerkesztőbizottság arra készült, hogy a beérkezett észrevételek alapján 2007 végére második, átdolgozott tervezetet ad át az Igazságügyi Minisztériumnak.

Az első minisztériumi tervezet (2007)

2007 szeptemberében, Takács Albert minisztersége alatt az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium - nem várva be a második, átdolgozott szerkesztőbizottsági tervezet elkészültét - magához vonta az első tervezet átdolgozásának feladatát.

Vékás Lajos így foglalta össze a történteket:

„2007. augusztus 30-án – mielőtt a Szerkesztőbizottság a vitatervezetre beérkezett észrevételeket és javaslatokat értékelni tudta volna, és annak alapján a vitatervezetet átdolgozta és véglegesítette volna – az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium civilisztikai szakállamtitkára – a Kormánykabinet döntésére hivatkozva – tájékoztatta a Főbizottság elnökét, hogy a vitatervezet alapján a Kormánynak benyújtani kívánt tervezetet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium készíti el. A Kormány az 1050/1998. (IV. 24.) Korm. határozatot nem helyezte ugyan hatályon kívül, de a Kormánykabinet döntése alapján a Szerkesztőbizottság elnökének és tagjainak felelőssége a kodifikáció további menetéért megszűnt.”

A munka irányítását Gadó Gábor, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium igazságügyi és civilisztikai szakállamtitkára vette át. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2007. október 29-én tette közzé a honlapján a 2006-ban közzétett, szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változatát. E változat indokolást nem tartalmazott, viszont nagy vitát váltott ki.

A Legfelsőbb Bíróság korábban is kifejtette, hogy szívén viseli a polgári jogi rekodifikáció sorsát, észrevételt is kiadott a kodifikáció állásáról:

„A Legfelsőbb Bíróság sajnálattal tapasztalja, hogy az új Polgári Törvénykönyv hosszú évek óta folyó kodifikációja ez év szeptemberében – előttünk pontosan nem ismert okból – kedvezőtlen fordulatot vett. A korábban a Kodifikációs Szerkesztőbizottság által készített és szakmai-társadalmi vitára bocsátott Javaslatnak az igen jelentős számú és súlyú szakmai észrevételek alapján történő átdolgozását ugyanis már nem a Kodifikációs Bizottságok (Főbizottság, Szerkesztőbizot­tság) hanem az igazságügyi tárca munkatársai végezték el. Az igazságügyi tárca – valamely közelebbről meg nem jelölt Kormánykabinet állásfoglalása alapján – teljes egészében átvette a kódex további előkészítését. A közigazgatási egyeztetésre bocsátott átdolgozott Tervezet ily módon nem csak a szakmai-társadalmi vita során tett észrevételek figyelembevétele folytán tér el a korábbi szakértői javaslattól, hanem azért is mert abban megjelenik az igazságügyi tárca saját álláspontja is. Ennek következtében ez az új Javaslat számos olyan új elemet tartalmaz, amelyről korábban szakmai vita nem folyt és amely nincs összhangban a Kormány által jóváhagyott koncepcióval sem.” A Legfelsőbb Bíróság észrevételei az új Polgári Törvénykönyv tervezetére

A Szakértői Javaslat (2008)

Vékás Lajos professzor irányítása alatt - részben a Szerkesztőbizottság egyes tagjainak, részben más szakértőknek a közreműködésével - készült el a 2006-ban közzétett, ún. szerkesztőbizottsági tervezet átdolgozott változata. Ez a nem hivatalos tervezet 2008 márciusában könyv formájában, Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez címmel jelent meg.

A Szakértői Javaslat bemutatására a Magyar Tudományos Akadémián került sor, 2008. március 31-én. A bemutatón megjelent Sólyom László köztársasági elnök, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter, illetve Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.

Vékás Lajos szavai szerint „[a] Javaslat közzétételének legfőbb célja az volt, hogy – hivatalos támogatást remélve – a lehető legtöbb kérdésben jótékonyan befolyásolják a törvényhozás menetét. Emellett a szerzők azt is szándékolták, hogy egy közel évtizedes munka eredménye (…) ne maradjon ismeretlen az utókor számára.”

A Szakértői Javaslat szerzői: Boytha György, Burger László, Csehi Zoltán, Csizmazia Norbert, Faludi Gábor, Gárdos István, Gárdos Péter, Grafl-Fülöp Gyöngyi, Jójárt Eszter, Kemenes István, Kisfaludi András, Körös András, Lábady Tamás, Makai Katalin, Menyhárd Attila, Pajor-Bytomski Magdalena, Székely László, Szilas Péter, Vékás Lajos.

A második minisztériumi tervezet (2008) és a törvényjavaslat (2008)

Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium 2008. március 25-i dátummal tette közzé a honlapján a második minisztériumi szövegtervezetet. Az újabb egyeztetéseket követően a Kormány 2008. május 28-án fogadta el az új Ptk. tervezetének Országgyűléshez benyújtandó változatát. A tervezet Országgyűléshez való benyújtására 2008. június 5-én került sor, T/5949. szám alatt.

A törvényjavaslat általános vitáját az Országgyűlés 2008. szeptember 16-án kezdte meg és 2008. december 9-én zárta le. A részletes vitára 2009. március 3. és március 10. között került sor. A közel 1200 szakaszból álló törvényjavaslat általános és részletes vitája együtt kevesebb, mint 14 órát vett igénybe. A törvényjavaslat elfogadására a Kormány tervei szerint még 2009 tavaszán sor kerül és 2010-ben, ötven évvel a hatályos Polgári Törvénykönyv hatályba lépése után, hatályba lép az új Polgári Törvénykönyv.

A T/5949. számú törvényjavaslat - a kapcsolódó módosító indítványokkal együtt - az Országgyűlés honlapján olvasható.

A törvényjavaslatot ért kritikák

A törvényjavaslat parlamenti vitája során a FIDESZ és a KDNP frakciója arra hivatkozott, hogy meghallgatták a törvényjavaslat véglegesítése során mellőzőtt Vékás Lajos professzor véleményét és kifejtették, hogy a tervezetet a jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartják. A két frakció kifogásolta különösen a bejegyzett élettársi kapcsolatra, illetve a gyűlöletbeszédre vonatkozó szabályozást.

A törvényjavaslatot élesen támadta a kodifikáció korábbi irányítója, Vékás Lajos is. 2008 szeptemberében megjelent tanulmányában úgy foglal állást, miszerint

„(...) a Javaslat jelenlegi formájában nem fogadható el. Egy polgári törvénykönyv hosszú évtizedekre készül, és ezt az időtállóságot a mai gyorsan változó körülmények között is biztosítani kell. Ehhez a Javaslaténál bátrabb koncepcionális alapállásra, kevesebb elvtelen kompromisszumra és a jelenleginél lényegesen alaposabb technikai kidolgozottságra van szükség. Ez utóbbi követelmény jegyében kell kifogásolni a Javaslat több helyen koordinálatlan fogalom-használatát, helyenkénti ellentmondásait és gyakran igénytelen nyelvezetét egyaránt. Külön is hangsúlyozom, hogy a normaszöveg nyelve egyes esetekben a minimális követelményeket sem elégíti ki. A Javaslat csak megfelelő átdolgozással tehető elfogadásra alkalmassá; e nélkül gondolni sem lehet törvénnyé válására.”

Vékás Lajos professzor a részletes vitát megelőzően levelet intézett Szili Katalinhoz, az Országgyűlés elnökéhez, amelyben kifejtette azt a véleményét, hogy a törvényjavaslat alkalmatlan arra, hogy elfogadja az Országgyűlés, illetve javaslatot tett a törvényjavaslat átmeneti visszavonására és a kodifikációs bizottság munkájának felújítására. A javaslatot az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága megtárgyalta, azonban a törvényjavaslat visszavonására, illetve a kodifikációs bizottság munkájának felújítására nem került sor.

Az igazságügyi tárca államtitkára, Avarkeszi Dezső a részletes vita megkezdésekor arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy

„az alkotmányügyi bizottság a tegnapi ülésén megtárgyalta Vékás professzor úr levelét. Szeretném elmondani, hogy a kormány arra törekedett, hogy Vékás professzor urat vonjuk be ebbe a munkába, erre több kísérletet tettünk. Legnagyobb sajnálatunkra ő nem élt ezzel a lehetőséggel, de tegnap is elmondta, hogy számos ponton javult a módosítókkal a törvényjavaslat. Azt javaslom, hogy ezen a vonalon dolgozzunk tovább, és próbáljuk kialakítani a legmegfelelőbb szöveget.”

Hankó-Faragó Miklós (SZDSZ) ezt a következőkkel egészítette ki:

„A helyzet az, hogy egy törvényjavaslat a Ház elé került, és ennek a vitája, az általános vitája lezajlott, és most valóban nagyjából ezer módosító javaslat megvitatására kerül sor. Ezt a helyzetet kell alapul vennünk, és amikor Vékás professzor úr a levelét most a napokban megírta, és erről tegnap az alkotmányügyi bizottságban vitatkoztunk, majd szavaztunk, én magam is azt az álláspontot képviseltem, hogy az Országgyűlés ne hozzon létre ilyen bizottságot, amelyre indítványt tett a professzor úr. Tettem ezt azért, mert úgy gondolom, hogy a vita jelenlegi stádiumában ezeket a módosító javaslatokat megfelelően rendszerezni, azokat kezelni az Országgyűlés egyetlen bizottsága sem képes.”

Az új polgári törvénykönyv szerkezete

Az új polgári törvénykönyv könyvekből, részekből, címekből és fejezetekből épül majd fel. A kódex könyvei a következők lesznek:

1. könyv: Bevezető rendelkezések,
2. könyv: Személyek,
3. könyv: Családjog,
4. könyv: Dologi jog,
5. könyv: Kötelmi jog,
6. könyv: Öröklési jog,
7. könyv: Záró rendelkezések.

A Bevezető rendelkezések az egész kódexben érvényesülő alapelveket határozzák meg, a Záró rendelkezések pedig fogalom-meghatározásokat, továbbá hatályba léptető rendelkezéseket, illetve ún. jogharmonizációs klauzulákat tartalmaznak. (Utóbbiak azt jelzik, hogy mely rendelkezések fakadnak az Európai Unió valamely irányelvének átültetéséből.)

A rekodifikáció folyóirata

A polgári jogi rekodifikáció során felmerülő problémák megvitatása, az elkészült tanulmányok, illetve tervezetek közlése érdekében létrehozott folyóirat a Polgári Jogi Kodifikáció.

Irodalom

• Vékás Lajos: Egy új polgári törvénykönyv történelmi időszerűségéről
• Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv előkészítése
• Vékás Lajos: A magánjog tudománya és oktatása
• Az új polgári törvénykönyv koncepciója és tematikája (2003)
• Az új Ptk. Személyek Könyvének szerkesztőbizottsági tervezete (2006)
• Az új Ptk. Családjogi Könyvének szerkesztőbizottsági tervezete (2006)
• Az új Ptk. Dologi Jogi Könyvének szerkesztőbizottsági tervezete (2006)
• Az új Ptk. Kötelmi jogi Könyve 2. részének szerkesztőbizottsági tervezete (2006)
• Az új Ptk. Öröklési Jogi Könyvének szerkesztőbizottsági tervezete (2006)
• Az új Polgári Törvénykönyv 2007. október 29-én közzétett (első) minisztériumi tervezete
• A Legfelsőbb Bíróság észrevételei az új Polgári Törvénykönyv 2007. október 29-én közzétett tervezetére
• Vékás Lajos (szerk.): Szakértői Javaslat az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez, Complex Kiadó, Budapest 2008.
• Az új Polgári Törvénykönyv 2008. március 25-én közzétett (második) minisztériumi tervezete
• Vékás Lajos: Az új Polgári Törvénykönyv elméleti előkérdései. Budapest, 2001. HVG-ORAC.
• Vékás Lajos: Parerga. Dolgozatok az új Polgári Törvénykönyv tervezetéhez. Budapest,2008. HVG-ORAC.
• Fazekas Marianna: A közjog alanyai és a Ptk. tervezet. (Egy közigazgatási jogász kérdőjelei a Ptk. tervezet jogi személy részéhez. Polgári jogi kodifikáció, IX. évf. (2007) 5. sz. 17-27. o.
• Koi Gyula: A közigazgatási jog szerepe a megalkotandó Polgári Törvénykönyv tükrében. Polgári jogi kodifikáció, X. évf. (2008) 2. sz. 3-12. o.
• A T/5949. számú törvényjavaslat az új Polgári Törvénykönyvről
• Gadó Gábor: Az új polgári törvénykönyv tervezete - Egy vita tanulságai, Élet és Irodalom LII. évfolyam 47. szám, 2008. november 21.
• Salamon László: Szakma és politika, de­mok­ráciafelfogás, Élet és Irodalom LII. évfolyam 50. szám, 2008. december 12.