„Bélyácz Iván” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a defaultsort
aNincs szerkesztési összefoglaló
1. sor: 1. sor:
'''Bélyácz Iván''' ([[Battonya]], [[1949]]. [[február 1.]]): közgazdász, az [[MTA]] tagja.
'''Bélyácz Iván''' ([[Battonya]], [[1949]]. [[február 1.]]) közgazdász, az [[MTA]] tagja.
<div class="keretjobb">
<div class="keretjobb">
„…a tudás nem önmagáért való, a saját ismeretek gyarapítása sem lehet öncél. Az egyetemi oktató legfontosabb feladata, hogy átadja a tudását és a legnagyobb büszkesége, ha azt a tanítványai majd továbbadják. Ez a tanítás örömének nagyszerű láncreakciója.”
„…a tudás nem önmagáért való, a saját ismeretek gyarapítása sem lehet öncél. Az egyetemi oktató legfontosabb feladata, hogy átadja a tudását és a legnagyobb büszkesége, ha azt a tanítványai majd továbbadják. Ez a tanítás örömének nagyszerű láncreakciója.”

A lap 2009. március 11., 21:31-kori változata

Bélyácz Iván (Battonya, 1949. február 1.) közgazdász, az MTA tagja.

„…a tudás nem önmagáért való, a saját ismeretek gyarapítása sem lehet öncél. Az egyetemi oktató legfontosabb feladata, hogy átadja a tudását és a legnagyobb büszkesége, ha azt a tanítványai majd továbbadják. Ez a tanítás örömének nagyszerű láncreakciója.”

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tanult 196771 között. 1971-től Pécsen, a Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Karán tanít, jelenleg a Vállalati Gazdaságtan és Számviteli Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. A Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság-tudományi Bizottságának tagja. Kutatási területe a vállalati tőkefinanszírozás, az amortizáció elmélete és gyakorlata, valamint a beruházások hatékonysága. 1972-ben doktori, 1981-ben kandidátusi, 1990-ben nagydoktori címet szerzett. 1991-től egyetemi tanár. 2004-től a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen is tanít magyar nemzetiségű közgazdászhallgatókat.

Külső hivatkozások

Forrás