Bzmot

Ez a szócikk a csehszlovák gyártmányú, Bzmot sorozatú motorkocsikról szól. A Ganz – Ikarus gyártmányú motorkocsihoz lásd: Bzmot 601.

Bzmot sorozat a MÁV Csehszlovákiában gyártott könnyű mellékvonali motorvonata, a vasúti mellékvonali közlekedés fő járműtípusa Magyarországon. A szerelvény legelterjedtebb beceneve a "Studenka" (vagy "Studi"), de egyes helyeken az MDmot típusokhoz hasonlóan "Piroska".

Technikai információk

Remotorizált Bzmot 268

• Gyárilag beépített dízelmotor: Škoda (később LIAZ) ML 634
• Hajtásrendszere: kardánhajtású, kúpkerekes

Változatok

• MÁV Bzmot
• MÁV Bzmot (remotorizált)
• MÁV Bzmot "InterPici": felújított utasterű kényelmesebb változat.
• MÁV 6312
• GYSEV Bzmot

Bzmot sorozatú motorvonatok a MÁV szolgálatában

Bzx típusú mellékkocsi

A háromrészes motorvonatokból (Bzmot + 2 db Bzx mellékkocsi) 1977-1984 között a MÁV 205 db-ot szerzett be. Későbbiekben a MÁV a Bzx mellékkocsik egy részét poggyászteres mellékkocsivá alakította át, létrehozván így a BDzx mellékkocsikat. A motorkocsi minden gépezeti berendezését a padló alatt helyezték el, szemben a háború előtt beszerzett, magyar dízelmotorvonatokkal (BCmot, később: ABmot), melyeknél az utast és a dízelmotort csak egy burkolat és az azon lévő, eleinte még 3. osztályú pad választotta el. A Bzmot dízelmotorral hajtott hidromechanikus hajtóműve kardántengely közvetítésével hajtja a motorkocsi egyik kerékpárját. A motorkocsi járműszerkezeti érdekessége az egytengelyű forgóváz. Az utasbiztonságot növeli, hogy a motorkocsi ajtóinak nyitása és zárása központi vezérlésű. Az ajtók reteszelésük megszűnte után kézzel nyithatók, zárásuk viszont pneumatikus úton is lehetséges. A gyári motorral felszerelt motorkocsi végsebessége 70 km/h volt.

Remotorizáció, motorkocsivá alakítás

Bzmot 387 psz. kocsi belülről

Bzmot 384 Makón

A Skoda-motorokkal szerzett rossz üzemi tapasztalatok miatt a MÁV a motorcsere (remotorizáció) mellett döntött. A motorcsere alkalmával a motorvonatokba az akkor szinte egyetlen szóba jöhető típust, MAN cég licence alapján gyártott Rába-MAN D2156 HM 6U típusú motort építették be. Ennek teljesítménye 141 kW, de nyomatéka mintegy 7%-kal alacsonyabb a Skoda-motorénál, így ez csak szükségmegoldás lehetett. Így a Bzmot 043 és 086 pályaszámú motorkocsikba kísérletképpen az előbbi motor feltöltött változata, a 162 kW teljesítményű Rába-MAN D2156 HM6UT típus került. Az utóbbi járműbe kísérletképpen beépítésre került a Voith DIWA 851 típusú hajtómű. Ezzel a motorral és hajtóművel készül el az első két Bzx-mellékkocsiból átalakított motorkocsi 1992-ben, Bzmot 301 és 302 pályaszámmal. A motorkocsi legnagyobb megengedett sebességét 80 km/h-ra emelték. A Bzmot 069 pályaszámú motorkocsiba Pécsett kísérletképpen egy Renk DOROMAT 873s típusú hajtómű és elektronikus vezérlés került. (Később ez a hajtómű a Bzmot 209-be került át)
A következő motorkocsivá alakítások már az utastér korszerűsítését – a 3+2 elrendezésű, fejtám nélküli ülések helyett 2+2 elrendezéssel kényelmesebb ülések kerültek beépítésre és ekkor kerül elször alkalmazásra a ma is használt sárga sávos festés. (lásd: fénykép). Az alkalmazott motortípus a 206 kW-os Rába-MAN D10 UT206, míg a hajtómű a Voith DIWA 863.2 lett. A két "prototípus" a Bzmot 303 és 304 pályaszámokat kapta. Ezek után kezdődött az átépítések sorozata. Először főként mellékkocsikból váltak motorkocsik, később már eredetileg motorkocsinak készült járművek kaptak ilyen műszaki tartalmú korszerűsítést. Az eredeti járműtől függetlenül a megújított járművek a 300-as pályaszámtartományba kerültek, majd ennek megtelte után a 200-assal, végül az időközben kiürült 100-assal folytatták. A D10-es motorokkal kapcsolatos különböző problémák miatt a 200-as járművekbe már az MAN D2866 LUH20 típusú, 228 kW-os erőforrás került. Időközben valamennyi, korábban már Rába-motorral korszerűsített Bzmot-ba is ezt az MAN-motort építették.

További becenevek

Karcag környékén "Pattinkának" hívják, a kis tömeg és az egyenetlen sínszakaszok miatti bólintó mozgás miatt. A Vác-Balassagyarmat-vasútvonalon közlekedő ilyen vonatot "Kis piros"-nak, néhol "Csángónak" becézik. Békés megyében Vésztőn és Mezőhegyesen Zsuzsinak is becézik. Gúnynevei is vannak: "Bűzmot, Buzenka,Interpuci,Buzenyka" ( az utóbbi kettő a Studenka szóból ered). Hívják vonatpótló vonatnak is jelezve, hogy a vasútnál a minimálszintet jelenti. Egyéb elnevezései: Mezei metró, mezei villamos, csöcsrázó, majomringató, Sütöde, Nepál Express, mogyorótörő, Bozót Express, fapados, kávédaráló A motorkocsikhoz azonos építésű mellékkocsikat is gyártottak.

Az Interpicik

InterPici kocsi

Az InterPici (IP) olyan helybiztosítással közlekedő vonat, amely elsősorban az IC-forgalom gyűjtő és -elosztó szerepét tölti be a mellékvonalakon. IP-helyjegy váltása kötelező, amely egyben érvényes a hozzá csatlakozó InterCity-re is, egy árért. Csak nemdohányzó, klimatizált másodosztályú kocsikkal közlekedik. Kerékpár nem szállítható rajta. Modernizált, átépített Bzmot motorkocsiból és Btzx jelű vezérlőkocsiból áll, illetve esetenként IC-kocsik közlekednek mozdonyvontatással.

Kötelező IP-helyjegy megváltása nélkül a megszűnt vonalakon továbbra is közlekednek ilyen vonatok.

6312-es sorozatú motorvonat a MÁV szolgálatában

Ez a motorvonat a Bzmot motorkocsi legújabb és egyben legmodernebb változata. Jelenleg csak egy darab prototípus üzemel belőle Szombathelyen.

Bzmot sorozatú motorvonatok a GYSEV szolgálatában

A GYSEV-nél két darab Bzmot dízel motorvonat és négy darab Bzx poggyásztér nélküli mellékkocsi volt szolgálatban. A motorvonatok pályaszáma: 501 és 502. A két motorvonat és a négy mellékkocsi a gyárból egy szerelvényként érkezett 1981-ben Sopronba. A motorvonatok döntőrészt a Fertőszentmiklós – Neusiedl am See (Fhév – Fertővidéki Helyiérdekű Vasút) vonalon közlekedtek. A motorvonatokat és a hozzájuk tartozó mellékkocsikat 1989-ben átadta a GYSEV a MÁV-nak.

A motorvonatok festése

Fájl:Bz 502 002.jpg

GYSEV Bzmot 502 eredeti festésben

A GYSEV-es motorvonatok gyári festése majdnem teljes egészében ugyanolyan volt, mint a MÁV-osoké. Egyetlenegy különbség volt: a GYSEV-es motorvonatok pályaszáma előtt hiányzott a fehér négyzet, benne a vörös csillaggal, mivel a GYSEV gépei ezt Ausztriában nem viselhették. Az 1980-as évek végén a GYSEV mérnökei kaptak egy feladatot, miszerint nekik kellett megtervezniük a GYSEV mozdony-, motorvonat- és személykocsiparkjának az új színtervét. Ez azért is volt fontos, mert a GYSEV járművek festése megegyezett a MÁV járművekével. Ekkor találták ki a mérnökök a Bzmot új festését is: a gyári festésre rákerült a jármű mindkét oldalán egy sárga csík, mely a jármű közepén egy paralelogramma által volt két részre szakítva. A Bzmot motorkocsik és a mellékkocsijai is megkapták ezt az új festést, de ezzel a festéssel nem sokáig közlekedhettek a GYSEV-nél, mivel 1989-ben el lettek adva a MÁV-nak. A MÁV-nál új pályaszámmal, de régi, csíkos és paralelogrammás festéssel még egy jó darabig voltak láthatók.

A GYSEV-motorvonatok sorsa a MÁV-nál

A GYSEV motorvonatok MÁV-os pályaszámai

Volt GYSEV pályaszám:	Bzmot 501	Bzmot 502
Átadáskor kapott MÁV pályaszám:	Bzmot 206	Bzmot 207
Remotorizáció alkalmával kapott új MÁV pályaszám:	Bzmot 324	Bzmot 376
Jelenlegi honállomás (2006. év végén):	Székesfehérvár	Nyíregyháza

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Bzmot témájú médiaállományokat.

• Bzmot technikai adatlap, jellegrajz
• Iker-Bz-k
• Sok kép a Bzmot-ról
• Benbe Bzmot-fotói

Forrás

• Lányi Ernő, Lovász István, Mohay László, Szontágh Gáspár, Villányi György. Nagyvasúti Vontatójárművek Magyarországon. Közlekedési Dokumentációs Vállalat. ISBN 963-552-161-8 (1984) 
• Mezei István, Lovas József. MÁV Vontatójármű Album 1868-1993. KÖZDOK. ISBN 963-552-289-4 (1994)