Ebla

Ebla, ókori nyugat-szíriai város volt – a mai Tell-Mardíh – Aleppótól délre, az i. e. 3. évezredben majd az i. e. 2. évezredben virágzó állam központja. Nyelve az akkádhoz közelálló sémi dialektus, az eblai nyelv volt.

Szíria az i. e. 2. évezredben

Története

Az i. e. 3. évezred közepén uralkodói a malikum címet viselték, akik alatt több lugal is szolgált. Három király nevét ismerjük: Ar-Ennum, Ibrium és Ibbí-zikir. Utóbbi uralmának vagy az Eblát legyőző Sarrukín, vagy unokája, az Ebla elpusztításával dicsekvő Narám-Szín vetett véget. Az eblai királyság ebben az időben délen talán Damaszkuszig, keleten Mári területeiig terjedhetett.

Vallási élet

Eblai zikkurat romjai

A feltárt szövegekben előfordultak sumer-akkád istenek is, de olyanok is, mint Baál, Lim, Raszap és Él, akik később Eblától nyugatra is ismertek voltak.

Régészeti feltárás

Az eblai királyi palota

Királyi palotájában 8000 ékírásos táblát találtak, amelyek eblai nyelven sumer ékírásos jelekkel írtak. A táblákat élére állítva a mai könyvtárakéhoz hasonló polcrendszeren tárolták. Háromnegyedük adminisztratív szövegeket tartalmazott, de voltak közöttük sumer és eblai nyelven írt irodalmi művek is. Az iratok szerint Ibbí-zikirnek 80000 juha volt, és minden évben 5 kg aranyat, valamint 500 kg ezürtöt kapott. Egy alabástrom edényfedőn megtalálták I. Pepi egyiptomi fáraó kartusát, ami segít az eblai civilizáció datálásában. A palotában egy a kisihez hasonló mészkőberakást találtak, amelyen emberfejű bikákkal és oroszlánfejű sasokkal váltakozó, fegyvereket vivő, foglyokat kísérő, kivégző és levágott fejüket vivő katonák láthatók. A palotában a távolsági kereskedelmi kapcsolatokra utaló 20 kg lazúrkövet is találtak.

Források

Roaf, Michael. A mezopotámiai világ atlasza (magyar nyelven). Budapest: Helikon – Magyar Könyvklub (1998). ISBN 963 208 507 8