„Korona Szálló (Makó)” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4. sor: 4. sor:


Az [[Arad]]ot, [[Szeged]]et és [[Hódmezővásárhely]]et összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezenkívül ezen a helyen feküdt a [[város]] fóruma is, de hetente háromszor a [[vásár]]okat is itt tartották. Már a [[jobbágy]]i korban az úgynevezett ''Nagykocsma'' állt a helyén, fogadóként funkcionálva. [[1854]]-ben felépült a délkeletre néző szárny a püspökség megbízásából. Az épület tervezője és kivitelezője [[Koczka Ferdinánd]] volt. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet. Homlokzata - ellentétben a mai épülettel - a szökőkút fele nézett. [[1877]]-től három évig [[Tömörkény István]] író is a Korona lakója volt. Állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. [[1903]]-ban [[Dessewfy Sándor]] hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője [[Csorba József]] volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A [[püspök]] betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a ''Makói Népbank'' a Koronát a püspökségtől megvásárolta. [[1929]]-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[1994]]-ben került a [[makó]]i önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. [[1997]]-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét. [[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló egykoron]]
Az [[Arad]]ot, [[Szeged]]et és [[Hódmezővásárhely]]et összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezenkívül ezen a helyen feküdt a [[város]] fóruma is, de hetente háromszor a [[vásár]]okat is itt tartották. Már a [[jobbágy]]i korban az úgynevezett ''Nagykocsma'' állt a helyén, fogadóként funkcionálva. [[1854]]-ben felépült a délkeletre néző szárny a püspökség megbízásából. Az épület tervezője és kivitelezője [[Koczka Ferdinánd]] volt. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet. Homlokzata - ellentétben a mai épülettel - a szökőkút fele nézett. [[1877]]-től három évig [[Tömörkény István]] író is a Korona lakója volt. Állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. [[1903]]-ban [[Dessewfy Sándor]] hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője [[Csorba József]] volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A [[püspök]] betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. [[1918]]-ban a ''Makói Népbank'' a Koronát a püspökségtől megvásárolta. [[1929]]-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A [[Magyarország 1957–1989 között|szocialista idők]] alatt ''Béke Szálló'' volt a neve. [[1963]] és [[1967|67]] között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás]] után [[1994]]-ben került a [[makó]]i önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. [[1997]]-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét. [[Kép:Korona szálló Makó.jpg|250px|bélyegkép|jobbra|A Korona Szálló egykoron]]
[[Kép:Hotel Korona.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Korona Szálló télen]]Rá két évre, [[1999]]-ben a külső homlokzatát is renoválták. Az utolsó felújítás [[2005]] elején történt; ekkor felújították a 200 fő befogadására alkalmas dísztermet, kialakították a [[Pulitzer József]] termet és az [[Erdei Ferenc]] szekciótermet; megújult az épület belseje és [[akadálymentesítés]]re is sor került.
[[Kép:Hotel Korona.JPG|bélyegkép|jobbra|250px|A Korona Szálló télen]]Rá két évre, [[1999]]-ben a külső homlokzatát is renoválták. Az utolsó renoválás [[2005]] elején történt; ekkor felújították a 200 fő befogadására alkalmas dísztermet, kialakították a [[Pulitzer József]] termet és az [[Erdei Ferenc]] szekciótermet; megújult az épület belseje és [[akadálymentesítés]]re is sor került.


==Kapcsolódó események és személyek==
==Kapcsolódó események és személyek==

A lap 2009. február 19., 21:44-kori változata

A Korona Szálló Makó egyik legszebb eklektikus épülete, amely a városközpontban, a főtéren található.

A Korona Szálló

Története

Az Aradot, Szegedet és Hódmezővásárhelyet összekötű utak találkozási pontja a város újkori története során az egyik legforgalmasabb hely volt. Ezenkívül ezen a helyen feküdt a város fóruma is, de hetente háromszor a vásárokat is itt tartották. Már a jobbágyi korban az úgynevezett Nagykocsma állt a helyén, fogadóként funkcionálva. 1854-ben felépült a délkeletre néző szárny a püspökség megbízásából. Az épület tervezője és kivitelezője Koczka Ferdinánd volt. Benne sörcsarnok, kávéház, szállodai szobák és kártyaszoba kapott helyet. Homlokzata - ellentétben a mai épülettel - a szökőkút fele nézett. 1877-től három évig Tömörkény István író is a Korona lakója volt. Állaga nemsokkal később leromlott, de a püspökség hamar elvégezte a renoválási munkákat. 1903-ban Dessewfy Sándor hozzákezdeett az épület teljes átépítéséhez. Ekkor építették fel a főépületet, amelyben táncterem és étterem kapott helyet. Tervezője Csorba József volt. Az így létrejött új eklektikus épület harmoinzál a régi épülettel, de ez reprezetatívabb, látványosabb. Az övpárkány magassága nem változott, de a földszintre nagyméretű kosáríves nyílászárók kerültek, az emeletre félkörives ablakok. A püspök betegsége és halála miatt az épülettömb balszárnya nem valósult meg. A hiányzó oldalszárny helyett kőkerítés épült. 1918-ban a Makói Népbank a Koronát a püspökségtől megvásárolta. 1929-ban elkészült a bal oldali szárny is, immár a bank megbízásából. Ez nem az eredeti tervek alapján történt, építőművészetileg sokat rontottak rajta. A szocialista idők alatt Béke Szálló volt a neve. 1963 és 67 között állami pénzből felújjították, több melléképületét elbontották, új vendéglátói részleget építettek. A rendszerváltás után 1994-ben került a makói önkormányzat tulajdonába, igen rossz állapotban. 1997-ben sikerült felújjítani a tetőszerkezetét.

A Korona Szálló egykoron
A Korona Szálló télen

Rá két évre, 1999-ben a külső homlokzatát is renoválták. Az utolsó renoválás 2005 elején történt; ekkor felújították a 200 fő befogadására alkalmas dísztermet, kialakították a Pulitzer József termet és az Erdei Ferenc szekciótermet; megújult az épület belseje és akadálymentesítésre is sor került.

Kapcsolódó események és személyek

Mint a térség egyik legfontosabb kulturális létesítménye, számos eseménynek adott otthont, és több neves személyiség is megfordult benne. Tömörkény István itt lakott 1877 és 1880 között. Fátyol Mihály, a neves prímás itt muzsikált 1945 és 1979 között. Gyakran tartózkodott itt Diósszilágyi Sámuel és Görbe Sámuel is. A Márciusi Front nevű párt is itt alakult meg 1937-ben. Irodalmi estjein Illyés Gyula, Veres Péter, Féja Géza és Erdei Ferenc szólalt fel többször. 1938-ban József Attilára emlékezve Ignotus Pál, Fejtő Ferenc, Remenyik Zsigmond tartott előadást.

Jelenlegi szerepe

Az épületben jelenleg a Korona Üzleti és Szolgáltató Központ működik, ami a határon átnyúló üzleti kapcsolatok egyik központjaként üzemel. Az épület lehetőséget biztosít találkozók, konferenciák megszervezésére és lebonyolítására, valamint üzleti alapú szolgáltatásokat kínálva áll rendelkezésre a térség vállalkozásai számára. Ezenfelül a város kulturális eseményei (koncertjei, előadásai, vitaestjei) is gyakran itt zajlanak. Az impozáns épület a város egyik jelképe, butiksora, étterme és üzletei pedig fokozzák közösségi szerepét. A távlati célok között szerepel a szállodai rész kialakítása.

Műemléki védettséget élvez; törzsszáma a műemlékjegyzékben 2738.

Források

Commons:Category:Hotel Korona
A Wikimédia Commons tartalmaz Korona Szálló (Makó) témájú médiaállományokat.

Tóth Ferenc dr.: Makói útikalauz. Makó: Magony-Dornbach. 2005. ISBN 963 86933 1 2