„Faragó Géza” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
(Összes ellenőrzésre váró szerkesztés megjelenítése)
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Pataki Márta (vitalap | szerkesztései)
146 763 szerkesztés
→‎Képeiből: galéria középre
19. sor: 19. sor:


== Képeiből ==
== Képeiből ==
<gallery>
<center><gallery>
File:Faragó, Géza - Paradise Lost (1903).jpg|<center>Elveszett paradicsom [[1903]]</center>
File:Faragó, Géza - Paradise Lost (1903).jpg|<center>Elveszett paradicsom [[1903]]</center>
File:Faragó, Géza - The Symbolist (1908).jpg|<center>A szimbolista [[1908]]</center>
File:Faragó, Géza - The Symbolist (1908).jpg|<center>A szimbolista [[1908]]</center>
28. sor: 28. sor:
File:Géza Faragó plakát Gólya áruház.jpg|Ruhaüzlet [[plakát]]ja [[1910-es évek]]
File:Géza Faragó plakát Gólya áruház.jpg|Ruhaüzlet [[plakát]]ja [[1910-es évek]]
File:Faragó, Géza - Nakiri.jpg|<center>Nakiri [[plakát]]</center>
File:Faragó, Géza - Nakiri.jpg|<center>Nakiri [[plakát]]</center>
</gallery>
</gallery></center>


== Művei (válogatás) ==
== Művei (válogatás) ==

A lap 2009. február 13., 13:41-kori változata

A háború vége, egyúttal ez önarcképe is (1918 körül)

Faragó Géza (Budapest, 1877. június 25. — Budapest, 1928. szeptember 23.) magyar festő, grafikus.

A magyar szecessziós festőművészet, a plakátművészet, a karikatúrarajzok, s a színházi díszletek tervezésének jeles mestere.

Életpályája

Tanulmányait Párizsban végezte. Hazatérve a szolnoki művésztelepen Fényes Adolf mellett, majd 1910 körül a kecskeméti művésztelepen Iványi-Grünwald Béla körében alkotott. Szívesen örökített meg vidám, humoros jeleneteket, mestere volt a karikatúrának, sokat tett a plakátművészet alkalmazott grafikai szintű és európai színvonalon történő meghonosításáért.

1914-ben plakátkiállítása volt Berlinben. Négyszer volt kiállítása a Nemzeti Szalonban: 1900-ban, 1910-ben,1923-ban és 1928-ban. Az 1910-es kiállításon plakátjait és saját festményeit (tájképeit, figurális kompozícióit) együtt állította ki, s a közönség körében nagy sikere volt, erről beszámolt a Nyugat művészetkritikusa, Lengyel Géza is.[1]

A legnagyobb sikert plakátjaival és színpadi díszleteivel aratta. 1910-től 1915-ig a Király Színház, később a Fővárosi Operettszínház, majd az UFA-filmgyár szcenikusa volt. Magyar lakodalom című, általa írt és díszletezett balettjét Londonban egy évig játszották.[2]

51 évesen ragadta el a halál, a Kerepesi temetőben nyugszik.[3]

Művei közgyűjteményekben

Műveit az Országos Széchenyi Könyvtár, a Kiscelli Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és a kecskeméti Katona József Múzeum őrzi, számos műve van magántulajdonban.

Képeiből

Művei (válogatás)

Virágok között 1911
  • 1902 A Holzer divatház plakátja (plakát, 210 x 96 cm; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest)
  • 1903 Elveszett paradicsom (tempera, gouache, papír, 63 x 48 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül) Nakiri (plakát, 180 x 113 cm; Kiscelli Múzeum, Budapest)
  • 1908 A szimbolista (tempera, színes papír, 51 x 35 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • 1909 Gottschlig-rum, plakát
  • 1909 Törley-pezsgő, plakát
  • 1910 Fogadás (tus, akvarell, papír, 345 x 470 mm; magántulajdonban)
  • 1910-es évek Fiatal leány kakaduval (akvarell, papír; 32×25,5 cm)[4]
  • (1910 körül) Tungsram izzólámpa plakát (125 x 95 cm; Magyar Nemzeti Galéria, Budapest)
  • (1910 körül) Ruhaüzlet plakátja
  • 1911 Virágok között (olaj, vászon, 94 x 64,5 cm; Katona József Múzeum, Kecskemét)
  • 1913 Karcsú nő macskával (olaj, vászon, 81 x 63 cm; magántulajdonban)
  • (Év nélkül} Est a Dunán (MNG)
  • (Év nélkül) Korai holdsütés (MNG)
  • (Év nélkül) Reggel (MNG)
  • (Év nélkül) Seefeldi parasztlány (MNG)
  • (1918 körül) A háború vége (egyben ez önarckép is; vegyes technika, 51 x 73 cm; magántulajdonban)

Társasági tagság

Kecskeméti Művésztelep alapító tag

Források

Művészeti lexikon. 2. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1966. Faragó Géza lásd 21. o.

Jegyzetek

  1. ↑ * Lengyel Géza Faragó Géza 1910-es kiállításáról, Nyugat, 1910/6. sz.
  2. ↑ Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 1. köt. Budapest : Győző Andor kiadása, 1935. Faragó Géza lásd 305. o.
  3. ↑ Faragó Géza síremléke a Kerepesi temetőben.
  4. ↑ Lásd Kieselbach Galéria

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Faragó Géza témájú médiaállományokat.

Lásd még

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Faragó_Géza&oldid=4995568”