„Hangszín” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
a Bot: következő hozzáadása: gl:Timbre (música) |
a Bot: következő hozzáadása: vec:Timbro |
||
36. sor: | 36. sor: | ||
[[sv:Klangfärg]] |
[[sv:Klangfärg]] |
||
[[uk:Тембр]] |
[[uk:Тембр]] |
||
[[vec:Timbro]] |
|||
[[vi:Âm sắc]] |
[[vi:Âm sắc]] |
||
[[zh:音色]] |
[[zh:音色]] |
A lap 2009. február 10., 10:40-kori változata
A hangszín a hang egyik jellemzője. Eltérő hangszíne miatt halljuk más-más jellegűnek a különböző forrásból, például hegedűtől, a cimbalomtól, az egyik vagy másik embertől származó, azonos hangmagasságú (alapfrekvenciájú) hangokat. A hangszínt leginkább a hangkeltésre használt eszköz tulajdonságai határozzák meg: a hangszernél annak anyaga, formája, megszólaltatásának módja, az emberi hang esetén a hangképzőszervek anatómiai jellemzői, a hangképzés módja.
Egy hang hallatán valójában sohasem egyetlen hang van jelen. Azt is mondhatjuk, hogy a természetben tiszta hangok nem, hanem csak összetett hangok jönnek létre, sokféleségük is ebből fakad. Hallásunk viszont éppen e tulajdonságukat kihasználva, hangelemzés útján képes a hangokat hangszín alapján megkülönböztetni.
- Az összetett hang elemei zenei, tehát meghatározható magasságú hang esetén az alaphang és a vele együtt rezgő felhangok. A legmélyebb, vagyis a legkisebb frekvenciájú rezgést nevezzük alaphangnak. A felhangok frekvenciája az alaphang frekvenciájának többszöröse. Az alakítja ki a végeredményként hallható hang karakterét, hangszínét, hogy a különböző felhangok milyen intenzitással vannak jelen.
- Zajszerű, nem meghatározható hangmagasságú hang esetén nemperiodikus rezgéssel állunk szemben. Ennek hangszínét szintén összetevői, részhangjai határozzák meg, de ezek nem alkotnak olyan sorozatot, mint azt a zenei hangok esetében láttuk.
Lásd még
- A hang jellemzői: hangmagasság, hangosság, hangszín
- Felhangsor