„Középső perm” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
→Magyarországon: {{Forr2|Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).}} |
a →Magyarországon: +ref. |
||
| 15. sor: | 15. sor: | ||
==Magyarországon== |
==Magyarországon== |
||
Magyarországon például a [[Bükk]] hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna [[fácies]]ű dolomit. |
Magyarországon például a [[Bükk]] hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna [[fácies]]ű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).<ref>[http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu/~foldshe/foldtan/paleozo.htm A magyarországi paleozoikum]</ref> |
||
==Jegyzetek== |
|||
<references/> |
|||
{{csonk-föld}} |
{{csonk-föld}} |
||
A lap 2009. február 7., 12:40-kori változata
A középső perm vagy guadalupi a perm földtörténeti időszak három kora közül a második, amely 270,6 ± 0,8 millió évvel ezelőtt (mya kezdődött, a kora perm kunguri korszak után és 260,4 ± 0,7 mya ért véget, a késő perm wuchiapingi korszaka előtt.
Tagolása
A középső perm kort a következő korszakokra tagolta a Nemzetközi Rétegtani Bizottság:
- capitani (265,8 ± 0,7 mya – 260,4 ± 0,7 mya)
- wordi (268 ± 0,8 mya – 265,8 ± 0,7 mya)
- roadi (270,6 ± 0,8 mya – 268 ± 0,7 mya)
Kezdetét a Nemzetközi Sztratigráfiai Bizottság [1] meghatározása szerint a Jinogondolella nanginkensis conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakorisága jelzi a korszakból származó kőzetrétegekben. Az utána következő wuchiapingi korszak a Clarkina postbitteri postbitteri conodonták legalacsonyabb előfordulási gyakoriságával kezdődik.
Élővilága
A középső perm a sekélyvízi korallzátonyok virágzásának kora. A szárazföldön ebben a korban a Pelycosaurusokat felváltották a korai Therapsidák, az emlősszerű hüllők (Synapsidák) egy másik ága.
A szárazföldi növényzetet a karbon időszaktól egyre jobban elterjedő és egyre változatosabbá váló nyitvatermők uralma jellemzi. Jellemző középsó permi növényi csoportok: Cordaites, páfrányfenyők (Ginkgophyta), Glossopteris.12
Magyarországon
Magyarországon például a Bükk hegység északi részében találhatók a felszínen középső perm kőzetek (a karbon területeket délről szegélyező egy kilométer szélességű sávban), tengeri eredetű homokkő, aleuritpala, lagúna fáciesű dolomit. Alsó rétegeiben dúsult urán található (nem kinyerni érdemes mennyiség).[1]
